A szakállas nő nyerte meg a giccses dalfesztivált. Lassan három hete forog közszájon ez korántsem furcsa eset, pedig az egész jelentősége nagyjából nulla. Az Eurovízió előző 58 győztese közül jobb esetben három nevet tudnánk felsorolni, annyira súlytalan a verseny. Mégis Conchita Wurst lett 2014 Teczár Szilárdja, aki felbolygatta a gender-kérdés állóvizét. Rajta felbuzdulva még Kerényi Imre is buzizhatott egy jót.
Sokan az alternatív nemiség előretörését látják az osztrák előadó elsőségén. Aki így gondolja, alighanem kimaradt az elmúlt negyven év zenei világából. David Bowie, Elton John, George Michael, Grace Jones, Freddie Mercury, Annie Lennox, Boy George, Prince vagy épp Marylin Manson nem épp a megkérdőjelezhetetlen heteroszexuális alakját öltöttek fel magukra koncertjeiken.
De akkor mégis mire fel a hiszti?
Bizonyos világnézetet valló emberek szeretik időről-időre kifejezni azt, hogy mennyire aberrált dolog a homoszexualitás. Valamiért örömet okoz nekik afelett elförmedni, ahogy egyesek a társadalom bomlasztásának szörnyen aljas módján egy azonos nemű személyben találják meg lelki társukat. Ráadásul ezt az ocsmányságot szeretnék mások előtt felvállalni, sőt megünnepelni!
Meg akarnak esküdni. Felháborító! Szörnyű! A több ezermilliárd éves keresztény házasság definíciót veszélyeztetik. Blaszfémia! Mindenki tudja, hogy a házasság az nem más, mint egy férfi és egy nő közötti, Isten színe előtt létrejövő megbonthatatlan kapcsolat!
Persze manapság a frigy egy jegyző előtt megkötött szerződés, ami az esetek felében válással végződik. Azonban ez senkit nem érdekel, mert a házasság felbomlasztásáról szóló jézusi intelmeket (lásd Mt 5:31-32, Mt 19:1-9, Mk 10:2-12, Lk 16:18) a modern polgárok figyelmen kívül hagyhatják, mivel egy szekuláris államban élünk; de a melegek mégsem kelhetnek egybe, mert az ellentmond a több ezer éves hagyományoknak.
Forrás: KSH
Az senkit sem érdekel, hogy mindeközben egyre kevesebb az esküvő, és egyre többen bontják meg ezt a köteléket. Az értékelvű, keresztény Mandiner negyedannyi bejegyzésében foglalkozik a válással, mint a melegházassággal (előbbi címkével 27 cikk van jelölve, utóbbival 108). Valóban a kisebbség előrenyomulása töri meg a hagyományos családmodellt, vagy pedig az eleve halálra van ítélve a modernségben?
Itt az ideje, hogy őszintén szembenézzünk a valósággal! A házasság intézménye hanyatlik. Lehet szép, filozofikus gondolatokat megfogalmazni az értékéről, de afelett csak a hasonló gondolkodásúak örömködnének, a társadalmon nem változtatna. A XXI. század embere – mint bármelyik koré – divatot követ. A divatot márpedig, tetszik vagy sem, az alternatív nemiség képviselői diktálják. Lassan eljutunk arra a pontra, amikor már csak a homoszexuálisok akarnak majd egybekelni. Hagyjuk nekik!
Hátha a meleglobbinak sikerül az, ami az elmúlt harminc évben senkinek: újra kívánatossá tenni a házasság intézményét.