Online orvoslás

Mi az e-recept és mikor válik valósággá? Ki is az az e-orvos? Létezhet-e párbeszéd a kommunikáció- és az orvostudomány képviselői között?
Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a november 25-én a Corvinus egyetemen megrendezett kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak hallgatói hívtak életre.

12348587_1225090714186220_376104559_n.jpgAz előadók láthatóan próbálnak közvetlenebbek lenni a páciensekkel és a technológiával

A kerekasztal-beszélgetés nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy párbeszédet kezdeményezzen a két tudományterület és szakma képviselői között. A kommunikáció és a digitalizáció ugyanis akkor is szerves része az orvosi szakmának, ha nem veszünk róla tudomást.

Hogyan lesz valakiből e-orvos?

Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégészt tíz évvel ezelőtt egy beteg kész diagnózissal kereste fel, amelyet azonban szokatlan módon saját maga számára állított fel, méghozzá az internet segítségével. Horváth doktor bár kétkedve kérte a vizsgálatokat a beteg számára, azok végül mégis a pácienst igazolták. Ez volt az első mozzanat, amely Dr. Horváth Tamást arra ösztökélte, hogy mélyebben elmerüljön a témában és saját maga is online orvosi blogot indítson. Arról is beszámolt, hogy hetente több olyan páciense is van, aki csak azért keresi fel, hogy valaki végre meghallgassa. A mai magyar egészségügy túlterheltsége miatt ugyanis egyre kevesebb idő jut a betegekre, illetve az orvosok kommunikációja sem megfelelő: a beteg sokszor nem kapja meg azokat az információkat, amelyekre szüksége lenne, hogy megértse az állapotát vagy a terápiás javaslatot.

Az interneten ezzel szemben teret hódítanak a krónikus betegek számára létrejött csoportok, ahol a páciensek sokszor egymástól kérnek tanácsokat az adott betegséggel kapcsolatban, akár akut helyzetben is. Elmondhatjuk tehát, hogy a betegek nyitottak az online platformok használatára, és a korosztály sem okoz problémát. Szász Levente, a Laborom applikáció létrehozója és a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület alelnöke többek azt is elmondta, hogy a felhasználóik jelentős hányada az 50 év feletti korosztályból kerül ki.

Partneri viszony?

Az új technológiáknak köszönhetően felmerül a kérdés, hogy a beteg a gyógyítás folyamata során lehet-e az orvos partnere. Erről megoszlott a résztvevők véleménye; Dr. Horváth Tamás elmondta, hogy a probléma többrétű. Bár mindenkinek egyéni joga eldönteni például azt, hogy milyen kezelést választ, ha elegendő információ áll a rendelkezésére, ez azonban a gyakorlatban számos problémába ütközik. Hangsúlyozta, hogy az orvosi egyetem nem véletlenül 6 év, amelyet még további 5 év követ a szakorvossá válásig, tehát lehetetlen a betegnek minden információt átadni és feltétlenül szükséges az orvos döntésébe vetett bizalom. Ennek ellenére a páciensek hajlamosak a saját kezükbe venni a gyógyulásukat és sokan ehhez az internetet hívják segítségül, a jelenlegi keresési algoritmusok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy a megfelelő információkhoz juthasson a beteg.

Erre kínál megoldást Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, aki bár a kerekasztal-beszélgetésen személyesen nem volt jelen, neve többször is elhangzott. Mindez nem véletlen, hiszen élen jár az online orvoslás kidolgozásában: létrehozója többek között a Webicina.com elnevezésű oldalnak, ahol orvosilag kurált tartalmat böngészhetünk, így pedig hiteles információkhoz juthatunk a betegségünkkel kapcsolatban.

Kezdjük az alapoktól

A már praktizáló orvosok átnevelése kemény dió, azonban a résztvevők szerint nem lehetetlen, hiszen nem olyan régen még a CT készülékek számítottak újdonságnak, mára azonban az egészségügyi személyzet azokat is megtanulta használni. Más kérdés viszont, hogy a képzést már az orvostanhallgatók szintjén kellene elkezdeni, akik számára jelenleg csak egy „két kredites” tantárgy keretében elérhető az orvosi kommunikáció, és a jelenlévők szerint az sem foglalkozik vele behatóan. Dr. Horváth Tamás elmondta, hogy az orvosi műhibaperek nagy része a kommunikációból fakad, amelyen megfelelő képzéssel könnyen lehetne segíteni. A kérdés itt már inkább az, hogy az orvostársadalom mennyire nyitott az ilyen típusú továbbképzésekre: a műhibaperek általában az orvosoknak ugyanazt a 2–3%-át érintik újra és újra, Dr. Horváth szerint ők valószínűleg nem alkalmasak arra, hogy megfelelően kommunikáljanak a betegekkel.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy bár a technológia rohamosan fejlődik, a személyes kapcsolat ebben a szakmában nélkülözhetetlen, a digitális eszközök használata pedig csökkenthetné a krónikus betegek orvoslátogatását, illetve kevesebb időt venne igénybe – ezzel jelentős terhet véve le mind az egészségügy, mind pedig az orvosok válláról. A technológia tehát fejlődik, az e-recept várhatóan másfél éven belül megjelenik, így az orvoslás is kénytelen lesz a fejlődés útjára lépni.

A beszélgetés résztvevői Dr. Bálint Botond egészségpolitikai szakértő, Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész, Lévai Richárd social media szakértő és Szász Levente, a Laborom applikáció megálmodója voltak. Ezúton is köszönjük nekik a részvételt.

Drávucz Renáta

 

 

süti beállítások módosítása