Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

HTML

Olaszország a művészetek, a kulináris élmények, a természeti csodák hazája, melynek déli területén, Szicíliában alakult ki a világ egyik legrégebbi és legbefolyásosabb maffia szervezete. Felmerülhet bennünk azonban a kérdés, hogy miért pont Dél-Olaszországban alakult ki ez a társadalmi formáció, s hogy volt képes ennyi éven át fennmaradni. A kérdést Papp Gergővel, a Szociológia és Társadalompolitika Intézet doktoranduszával jártam körbe.

 

Számos feltételezés létezik arról, hogy mikorra tehető a maffia csoportok első megjelenése. Feltehetően már a középkorban is léteztek különböző titkos társaságok, melyek az idegen csoportok betörései ellen szerveződtek, azonban az első, hivatalos feljegyzések a 19. századból származnak. A jelenség kialakulásához elsősorban a Habsburg spanyol uralom alatt kialakult bizonytalan állapotok járultak hozzá. Ebben az időszakban nem létezett kimondott központi hatalom, bizonytalanság övezte a törvényeket, a gazdasági életet és a szicíliaiak egymás közötti viszonyát is. A kiszámíthatatlan állapot következtében a kereskedelem és az ipar területén stagnálás volt megfigyelhető, s a gazdasági érintkezések száma jelentősen csökkent, hiszen az emberek mozgástere meglehetősen lekorlátozódott. Ezen folyamatok eredményét egy szicíliai közmondás is jól szemlélteti: "Ellenséged a szakmádbeli másik ember", azaz ezentúl nem a versenytársak megelőzése lett a cél, hanem azok lesüllyesztése, megtévesztése. Az említett faktorok tehát torzítják a piaci versenyt, így aki egy ilyen környezetben előrébb akart lépni, sikereket akart elérni, annak más eszközökhöz kellett folyamodnia, amit a maffia világa biztosítani tudott. S habár társadalmi szinten ez a bizonytalanságból fakadó magatartás káros, azonban a körülményeket figyelembe véve megállapítható, hogy egyéni szinten racionális tevékenységnek számít.

Kérdés azonban, hogy a bizonytalanság hogyan alakít ki egy ennyire tartós társadalmi formációt. Fennmaradásuk titka egyrészt az általuk nyújtott szolgáltatásokban rejlik, hiszen olyan tevékenységeket folytattak, amelyek a kialakult bizonytalanságból fakadtak. Tehát olyan területeken tevékenykedtek, ahol a legerősebb pozícióval tudtak rendelkezni, monopol helyzetet tudtak kialakítani. Ezen törekvésüket nevük - "Cosa Nostra", "a mi dolgunk" - is jól szemlélteti, ami egyrészt összetartozásukat, másrészt a különböző szereplők piacról való kizárását fejezi ki. Továbbá a szicíliaiak maffiához való alkalmazkodása, a helyzet elfogadása is elősegítette erejük megerősödését. Végül pedig jelentős faktornak számít az adott területen kialakult politikai rendszer is. Benito Mussolini diktatúrájának idején a maffia csoportok jelentősen visszaszorultak, ami arra vezethető vissza, hogy ez a rendszer független volt az őt fenntartó érdekektől. Ezzel szemben egy demokratikus rendszerben a lakosságra való támaszkodásnak nagy szerepe van, így a rendszernek valamelyest kezelnie kell társadalom tagjait befolyásoló csoportokat.

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr1411992082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jakab.gipsz 2016.11.23. 21:55:20

A válasz egyszerű, valakinek rendet kell tartania, ahonnan kivonul az állam, vagy nem nyújt lehetőséget a tisztességes életre, oda bevonul a maffia.
Adott egy párhuzam, a minél kevesebb állami beavatkozás következménye a törvényi szabályozási dömping, (ez a neoliberalizmus csődje), a következménye pedig, amit úgy hívunk a nem létező háttér hatalom, de már nagyban, globalizáció.

HowAreYouOneAVetésün? 2016.11.23. 22:58:02

Faji okai vannak, történelmi okok miatt Szicíliában számottevő az arab beszűrődés. A zárt családi szervezetet onnan hozták. Ahogy haladunk észak felé ez egyre inkább eltűnik.

Almandin 2016.11.23. 23:48:15

@HowAreYouOneAVetésün?: Az arab társadalmi hatások ott valóban léteznek, keveredtek is velük, de faji okokról nem kellene beszélni, rasszista megközelítés.
A szigethelyzet és a zord természeti adottságok (vízhiány)viszont valóban hozzájárulhattak ennek az állapotnak a kialakulásához. A versenytársról szóló szólásmondás se véletlen: egy szigeten nem lehet normálisan növelni egy vállalat bevételét, túl kicsi a kör.
A maffia sikeresen rátelepedett a társadalomra. Utána meg már sokkal nehezebb felszámolni. Sajnos Magyarország sikeresen halad hasonló irányba.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2016.11.24. 07:07:43

Na ebből ha valaki megtudta mik voltak AZOK a szolgáltatások
Szoljon

A nép fia 2016.11.24. 07:09:21

Sokat mondó cikk. De ehhez nem kell doktorandusznak lenni.

Valami hosszabb értekezést vártam, ez így elég híg.

Luftwaffer 2016.11.24. 08:07:57

Egyrészt Szicília több évszázadon keresztül idegen hatalmak megszállása alatt volt, a helyiek nem bízhattak másban(v az intézményrendszerben), csak magukban, a problémáikat is maguk oldották meg a helyi erős emberek segítségével. Másrészt Itália egyesítése után a sziget még mindig mostoha gyerek volt az országon belül, a rendfenntartó erők jelenléte minimális volt, csekély, 300 főnyi rendőrség jutott az egész szigetre, volt olyan település, ahol csak több hetente fordult meg a carabineri, ez is csak megkönnyítette a maffia megerősödését. A társadalomi berendezkedés is torz képet mutatott, gyakorlatilag fennmaradtak a feudális viszonyok, a nagyon széles mély szegény réteg csak úgy ontotta magából a maffia utánpótlását, mert sok fiatal férfi csak ebben látta a boldogulás lehetőségét. És még lehetne sorolni az okokat, a cikkíró jobban is utána nézhetett volna.

Jakab.gipsz 2016.11.24. 08:20:05

@Luftwaffer: Így igaz senki sem születik maffiózónak.

Viszont ha a családban van 6-8 gyerek egy-kettő közel áll a (nem létező háttér hatalomhoz) akkor, bár kockázatos de a többiek is nagyobb biztonságban vannak és persze senki nem tud semmit.

Igen ámde ez az állapot csak egy statikus rendszert eredményezhet, egy merev hierarchiában, ahol az adott szó dogma, nincs változás.

murray 2016.11.24. 08:31:00

kb 15 éve voltam Sziciliában. volt egy félig olasz bnőm. megállunk a bérelt kocsival vmi műemléknél. kávézó teraszon az olajos hajú srácok. egyik odajön "vigyáz" a kocsira. 1000 líra. bnőm szó nélkül fizet.

palermoban fekszik a fickó s földön. most lőttél le. a rendőr a haját csinálja, sérózik a tükörben.

majdnem belémjön egy idióta a kocsiba. fákk-ot mutogat. visszaszólok hunglish anyázó nyelven. bnőm: "inkább nem kéne" ..

zoli_ 2016.11.24. 08:56:52

Ez mennyire semmitmondó volt. Kerestem a második oldalt IS, de az hiányzott.

Roan 2016.11.24. 10:37:55

Pár dolgot azért még meg lehetett volna említeni. A félfeudális viszonyok, a gyenge rendőri jelenlét, a zárt közeg, a becsületkultúra mind-mind a maffia megerősödését szolgálták. Továbbá, a gazdasági szerkezet is ennek kedvezett: míg északon nagyobb cégek, vállalkozások súlya a döntő, dél megmaradt a kis családi vállalkozások terepének. Márpedig ezektől sokkal könnyebb védelmi pénzt szedni, hiszen ha leég az étterem vagy az újságos bódé, az az egész család megélhetését romba dönti.

backbencher 2016.11.24. 12:33:15

Kedves Lenyu Timea es Papp Gergo,

Erdekes a cikk, de sajnos felbemaradtnak tunik, es a problema megkozelitese csak szociologiai, kulturantropologiai oldalrol vtortent, kihagyva fontos gazd. tort. alapokat, esemenyeket.

Arrol nem is beszelve, hogyha a cimben D-Olaszo. szerepelt, akkor nemcsak Sziciliara kell gondolni, hanem a gyakorlatilag a Romatol D-re fekvo teruletekre is (Camorra, N'Drangheta, Sacra Corona Unita), Sziciliaval (Cosa Nostra) egyutt.

Ezert erdemesebb lett volna azokat pontokba szedni, mondjuk igy:

1. Sajatos foldrajzi, eghajlati vszonyok
1.1 Appenninnek
Italian ENy-DK iranyban huzodik vegig az Appenninnek, ami kivetelnek szamit az alt. Ny-K iranyu eu-i hegysegekhez, es Italia teruletenek 70-75%-at uralja.
(Masik kivetel a Skandinav hg., de az egyreszt hatarvalaszto hegyseg, masreszt nincs jelentos mg. termeles a lejtoin).

1.2 Mg. termelesre alkalmas teruletek szetszortsaga
A Po-volgy es Toscana kivetelevel mg. termeles az Appenninnek Ny-i/K-i lejtoi aljan, a tengerpartig terjedo valtozo meretu savokban van.
Ehhez jon hozza hogy az Appenninnek helyzetebol aododan is viszonylag keves folyo van, es azok is tobbnyire rovid Ny-i/K-i kifutasuak (Po kivetel), ezert sok a gyenge vizellatottsagu terulet, foleg Romatol D-re.
A Po volgyetol D-re fekvo reszek viszont enyhe meleg mediterran klimaval birnak (D-Szicilia E-Tuneziaval van egy szelessegi koron), ami kedvez a szolo-/ gyumolcs-/ oliva-/ gabonatermesztesnek (bar utobbinak nincs sok hely).

2. Eltero gazd. szerkezet E-on es D-en
2.1 Az 1. pontban irtakbol adodoan jellemzoen valtakoznak egymassal a mg. kis- (D, E), kozep- (E, Kozep-Olaszo.) ill. nagybirtokok (D).

2.2 A jellemzoen kis- es kozepbirtokok nagy szama Olaszo. 1861 elotti tortenelmi felosztottsagabol ered (E: Szard-Piemont, varosallamok, majd osztrak uralom, Kozep: Egyhazi Allam, es kisebb hercegsegek, D: Napoly es Sziciliai Kettos Kiralysag).

2.3 Bankok szinte kizarolag E-/ Kozep-Olaszo-ban (Lombardia, Toscana, Roma kornyeke), gyarak ugyszinten E-kon dontoen a nyersanyag (szen vaserc lelohelyek) miatt.

3. Tortenelmi okok
3.1 Olaszo. tort. fejlodese (1861-ig) soran 3 fo regiora oszlott:
(a) E, ahol a bankok, kereskedelem koncentralodott, amiert a kornyezo allamok harcoltak egymassal, es hol nemet, hol francia, hol osztrak uralom ala kerult.
(b) Kozep, amelyet az Egyhazi Allam uralt 1861/1870-ig, es amely mar joval elmaradottabb volt E-nal.
(c) D, ami szinte kizarolag mg-bol elt (szolo, gyumolcs, gabona, halaszat), a legelmaradottabb.

Az 1861/1866/1870 kozotti egyesitesek soran ez annyiban valtozott, hogy Kozep ketteszakadt kb. Roma valasztovonallal. Ettol E-ra inkabb E-hoz kezdtek felzarkozni, ettol delre viszont kezdtek D-i szinthez sullyedni.

3.2 D-Olaszo. elkesett fejlodese E-hoz kepest
A D-i teruletek v. Egyhazi Allam ala tartoztak (kisebb reszben), v. (nagyobb reszt) eloszor normann (1282-ig), majd aragon es spanyol uralom ala (1714-ig), utana pedig a spanyoloktol egy italiai Bourbon-aghoz (1799-ig, 1815-1860-ig).

3.3 D-Olaszo-ban a mg. adta a gazd. termeles 90%-at, es a foldek 55-65%-a egyhazi kezben volt 1861-ig. Parasztok szinte mindenhol berlok voltak, vagy napszamosok.
Viszont a foldekhez kulon kellett megegyezni a vizellatasrol annak a keves birtoknak a tulajaval akik persze mind a mafia-hoz huztak vagy eleve tagjai voltak.
Ok fizettettek a parasztokkal/boltosokkal, kereskedokkel vedelmi penzt azert, hogy "megvedik nekik" a vizet, boltot, vendeglot.

3.4 1861-1918 kozott lassan epult ki a vasut- es uthalozat D fele, es a mg. sem lett gepesitve.
Az E-rol nyujtott hitelek nehany D-i nagybirtokosnal koncentralodtak (Palermo, Napoly, Bari).
Megkezdodott es felgyorsult a kivandorlas USA, Ausztralia fele.

Mussolini 1924-1938 kozott inditott el egy nagyszabasu allamositasi (all. csatornardsz.) es tamogatasi programot D-n, a mafia elleni kemeny rendori/biroi fellepessel egyutt.
Ekkor sokan menekultek a mafia tagok kozul USA-ba.

3.5 Fordulopont 1943-1946
(a) 1943-ban a Sziciliai partraszallasnal az USA erok a helyi korabbi mafia tagokra tamaszkodva (intel utakrol, ellensegrol) a briteknel 2-3x gyorsabban haladtak elore a szigeten es foglaltak el a reszuket. Ugyanez megismetlodott kesobb D- es Kozep-Olaszo.-ban is.

(b) Raadasul mivel a korabbi fasiszta tisztviselok elmenekultek, igy az ujonnan felallo ideiglenes helyi bizottsagokba (akik nacitlanitast es a segelyek szetosztasat inteztek) volt mafiozok v. azok rokonai kerultek tobbsegben.
Ok pedig villamgyorsan visszahoztak a vedelmi penzek szedeset.

(c) Mire 1946-ban kikialtottak a kozt-t, D-Olaszo. kozig. jelentos resze mafia kozeli iranyitasu lett.
E-on es Kozep-Olaszo-ban valtozo kommunista es ker. iranyitasu helyi ig-k voltak, DE a komm-k bekerultek eloszor a parlamentbe, es 1946-1948 kozott D-i onkorm-kba is.

Ennek magakadalyozasara hunyt szemet a ker. kormany (De Gasperi) 1946-1953 kozott a mafia ujraerosodese folott, cserebe hogy az 1946, 1948, 1950-es valsztasokon szallitottak a ker. parti szavazatokat.

Luftwaffer 2016.11.24. 13:19:29

Ehhez kapcsolódóan fűzném még hozzá, h az 1950-es években új generációs maffiózók jelentek meg. Addig a maffia főnökök inkább hűbérúrakra hasonlítottak(Pl Calrogero Vizzini, Genco Russo), akik nem voltak érdekeltek a fejlődésben, pl.: nem támogatták a gátak építését, mert ők rendelkeztek a fontosabb vízvételi helyekkel, ezáltal tudták zsarolni a vízzel a parasztokat. Ezzel szemben az új generációs maffiózók támogattak minden fajta építkezést, mert korrupcióval a közbeszerzések jelentős része náluk landolt. A II. VH után Palermo újjáépítését gyakorlatilag az újkori maffia vezényelte le az építkezések 80%-ának bezsebelésével. Ebben nagyban segítette őket a kereszténydemokrata néppárt, amellyel szoros kapcsolatot ápolt a maffia 30 éven keresztül.
Visszajelzes  |   Impresszum  |   Kapcsolat

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu