Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

HTML

Azok a civil szervezetek, amelyek egy adott közpolitikai üggyel foglalkoznak, szakértelmük és rálátásuk miatt komoly szerepet tölthetnek be a közpolitika formálásában. Ugyanakkor a civil társadalom gyengülésével önmaga is képes közpolitikai kérdéssé válni.Ezek kapcsán kérdeztük Wessenauer Vesznát, a Political Capital elemzőjét, aki az intézet, civil társadalommal kapcsolatos kutatásaiért felel.

pchonlap_bio_wesves_hires.jpg

Mi az a civil társadalom?

Anélkül, hogy politikaelméleti mélységekbe mennék, a civil társadalom, dióhéjban, az a semmiképp sem homogén massza, ami állampolgárokból áll össze és egy-egy társadalmi ügy mentén, függetlenül és önkéntesen szerveződik meg. Létezik intézményesült és mozgalmi jellegű, alulról jövő (grass root) civil társadalmi egység. Fontos jellemzője továbbá, hogy többségében a civil társadalom ügyek mellett áll ki (pl.: állampolgári jogok védelme) és nem valami (pl.: kormány) ellen. Persze könnyen kialakulhat olyan politikai környezet, amely azt kívánja meg, hogy felszólaljanak döntések ellen vagy kritikát fogalmazzanak meg egy politikai rendszerrel szemben, de ezt az általuk képviselt értékek védelmében teszik.

Kik azok a civilszervezetek?

A civilszervezetek a civil társadalom intézményesült formái. Végeláthatatlan számú civilszervezet létezik és működésük sok szempontból eltér. Ugyanúgy civilszervezetnek számít egy vidéki sportklub, horgászegyesületek, egy fővárosi jogvédő szervezet és egy brüsszeli székhelyű nemzetközi civilszervezet. Meghatározó tulajdonság a civilszervezetek csoportosításakor, hogy mennyiben végeznek politikához kapcsolódó, arra reflektáló vagy azt kritizáló munkát. A civilszervezetek nagy százalékának semmi köze a politikai eseményekhez, lokális szinten tevékenykednek és teljesen apolitikusak (pl.: vidéki falunapokat szervező nonprofit szervezetek – persze elméleti szempontból minden politikai tevékenységnek számít, maximum nem tudatos). Emellett vannak olyan, sokkal kisebb számban fellelhető civilszervezetek, amelyek erősen kapcsolódnak a politikához, mert természetüknél fogva hivatásuk, hogy azt monitorozzák, véleményezzék a jogalkotást, felszólaljanak képviselt csoportjaik védelmében stb. Ezek a civilszervezetek lehetnek érdekérvényesítő szervezetek, amelyek egy-egy társadalmicsoport (pl.: magyar állampolgárok, roma közösségek, autisták stb.) érdekeit próbálják érvényesíteni kampányok és döntéshozatal felé megfogalmazott kritika segítségével. Léteznek szolgáltatást nyújtó civilszervezetek, amelyek valamilyen szociális problémára kívánnak választ adni (pl.: hátrányos helyzetű diákok segítése, jogsegély szolgálat, szexmunkások segítése). Attól azonban, hogy ezek a szervezetek próbálnak hatni a döntéshozatalra, felhívni a problémákra a figyelmet és felszólalnak a számukra elfogadhatatlan intézkedések ellen, nem válnak pártpolitikai szereplőkké, csupán a politikaitér részévé – a releváns jelenlét átka. Megjegyezném, hogy a civilszervezetek olyan területeken működnek a legintenzívebben, ahol az állam rosszul teljesít.

Milyen szerepet játszanak a politika, közpolitika/szakpolitikák formálásában?

Egy egészséges demokráciában fontos szerepet játszanak a civilszervezetek, egészen pontosan a civilszervezetek azon kis része, amely valamilyen közpolitikai ügyön dolgozik.  Gyakorlatilag térítésmentes auditálást végeznek a mindenkori kormány számára, hiszen a saját szakterületüket érintő döntéseket, jogalkotást és intézkedéseket figyelik, véleményezik és ajánlásokat fogalmaznak meg. Ideális esetben a kormányok ezt figyelembe veszik, érdekérvényesítésre lehetőséget adva egyeztető kerekasztal beszélgetéseket hívnak össze teret nyújtva ezzel a társadalmi párbeszédnek.

Milyen állapotban van a mai magyar civiltársadalom? Milyen nehézségekkel néz szembe a magyar civilszféra?

2014-es KSH adatok szerint kb. 63 000 bejegyzett civilszervezet van Magyarországon és ezen felül még léteznek nem szervezeti keretek között működő, civiltársadalmi egyégek is. Félrevezető és nem lenne helyes a civiltársadalomról egységes pólusként beszélni, mert a bejegyzett szervezetek csupán csekély százalékáról tudunk információkat. Egy hamarosan megjelenő elemzésünkből kiderült, hogy nagyjából milyen állapotban van a magyar civiltársadalom, de ahogy említettem, ez csupán egy kis szegmense az amúgy számos szervezetet magában hordozó civil szférának:

Leggyakoribb kihívások a forráshiány, az ellenséges és elutasító politikai környezet, a gyenge társadalmi támogatottság és a megosztottság. A politikához való viszony alapján négyféle típusú működés figyelhető meg: léteznek a mindenkori hatalommal szemben (így a jelenlegivel is) kritikus civilek, léteznek a jelenlegi politikai akarat és érdekek mentén működő civilek, valamint léteznek, egyre számosabban, a kettő között lebegő civilek, a fennmaradásért küzdve. A civilek negyedik, legnagyobb csoportja azon szervezetekből tevődik össze, amelyek egyáltalán nem tudatosak politikailag, nem jellemző rájuk a civil kurázsi, és nem folytatnak érdekérvényesítést.

A válaszok alapján a következő fő területekre különíthetőek el a civil szervezetek kihívásai:

Politikai kihívások

  1. Ellenséges politikai lépések a civilekkel szemben és azok hatása a szervezetekre
  2. Állami szereplőkkel való szakmai párbeszéd, érdekérvényesítés és együttműködés ellehetetlenítése
  3. Az állami támogatás átláthatatlan, szakmai helyett ideológiai alapon történő elosztása

Pénzügyi nehézségek

  1. Forráshiány és az ebből fakadó munkaerőhiány
  2. Korlátozott pályázati lehetőségek az átalakult politikai térben

Intézményesülésből származó adminisztratív, jogi, operatív és szervezeti kihívások

A közvélemény korlátozott tudása a civil szervezetek munkájáról, ami a társadalmi megítélés gyors megváltozásához, a bizalom csökkenéséhez vezethet a kormány által esetlegesen indított lejáratókampány következtében. 

Civil társadalom túlzott megosztottsága, belső identitásválság, ezekből fakadó együttműködés hiánya.

Annyi bizonyos, hogy a civiltársadalom egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon, de itt leginkább azokra a szervezetekre és mozgalmakra kell gondolni, amelyek kritikusak a mindenkori kormánnyal szemben, olyan értékeket képviselnek, amelyek nem illenek a központilag meghatározott „Nemzeti egység” értékrendszerébe. Politikai kommunikáció szintjén ezek a szervezetek korábban Norvég állam által támogatott szervezetekként jelentek meg, most pedig Soros-pénzből működő konspirátorokként emlegetik őket. Az úgynevezett „szűkülő tér” („shrinking/closing space of civil society) nem csak magyar jelenség, sok másik országban próbálják a független és kritikus hangokat politika lejáratókampányok keretében elhallgattatni.

Amit még talán érdemes figyelembe venni, hogy egyre több olyan civilszervezet és mozgalom jelenik meg, amely 

Vagy a kormány által kerül megszervezésre és kvázi-civilszervezetként működik (angolul szokták QANGO – quasi-autonomous non-governmental organisation, vagy GONGO – government-organized non-governmental organization-nek nevezni őket). Ezek a szervezetek leginkább azt a célt szolgálják, hogy látszatszerepet betöltve, kormányhoz hű és annak intézkedéseit támogató civilhangot testesítsék meg.

Vagy szélsőséges eszmék mentén kerül megszervezésre. Szélsőjobbról szóló kutatásainkból kiderült, hogy egyre erősebbek és nagyobb számban vannak jelen vidéken a szélsőjobb által szervezett „civiltársadalmi” szereplők, mozgalmak. Közösségszervezők szerint ez nem tekinthető hagyományos értelemben közösségszervezésnek, inkább politikai szerveződésekről van szó. Az elmondható, hogy a szélsőjobbos szerveződések vidéki jelenléte és ezáltal érték- és közösségteremtő ereje erősebb és sikeresebb.

Hogyan lehetne ezen javítani?

Leginkább az utolsó pontból fakad a válaszom, amelyet már sokan megfogalmaztak korábban: a főként budapesti székhelyű intézményesült (infrastruktúrával, munkatársakkal rendelkező), nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező civilszervezetknek meg kell kezdeniük a vidéki Magyarországgal való kapcsolatfelvételt (pl. azért, mert a nonprofit szektor teljes bevételének több, mint 55%-a felett a KSH adatai szerint budapesti szervezetek rendelkeznek). Rendszerváltás óta fennálló elmaradása a civilt társadalomnak, hogy nem fordított kellő figyelmet a társadalmi bázis és támogatottság megszerzésére, ami mindmáig nem jelentett nagy problémát, de az átalakuló politikai térben erősen szükségszerűvé vált. A probléma ismert, jelenleg a kapacitás és az erőforrások előteremtésén van a hangsúly.

Magyarországon milyen szerepet játszanak a civilszervezetek a politika, közpolitika/szakpolitikák formálásában?

Mivel a civil szervezetek közelebb vannak a mindennapi problémákhoz, sokkal gyorsabban felismerik azt, hogy valamilyen területen nem teljesít az állam. Miközben ezekre a problémákra civil szervezetek megoldásokat fejlesztenek ki, kevés támogatást kapnak az államtól, még akkor is, ha ezeket a megoldásokat szívesen is ajánlják.  Lássuk be, önmagában szerencsétlen a problémára rámutató szerep, mert az állami tisztviselők mindezeket munkájukkal szembeni kritikának élik meg.  A „Magyarország jobban teljesít” narratívába is nehezen beilleszthető az, ha egyes kormányzati szereplők, elismerik, hogy problémák vannak. Nem marad más, egyszerűen besorolódnak a politikai ellenség kategóriájába a kritikus szervezetek. A legtöbb esetben ezzel gyakorlatilag ellehetetlenül annak a lehetősége is, hogy részt vegyenek a közpolitika formálásában. A már említett kutatásunk egyik megállapítása az volt a kutatásban résztvevő civilszervezetek igazgatóinak részéről, hogy az egyik nagy kudarca a magyar civil szférának, hogy nagyon minimálisan sikerült az elmúlt 27 évben hatni a döntéshozatalra.

Korábban léteztek civil egyezetető kerekasztalok egy-egy téma mentén (pl.: korrupció, átláthatóság), de azok idővel megszűntek és látszatfórumokká alakultak. Jó példa az OGP: A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalom átláthatóságát. A kezdetben nyolc országot tömörítő szervezethez időközben 65 kormány csatlakozott, Magyarország 2012 óta tagja az OGP-nek. Aztán a magyar kormány 2016-ban kilépett. Indoklás: „A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló, úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen – az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért – szervezetben fenntartsuk tagságunkat. Szijjártó Péter a mai napon a kormány döntéséről értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát."

Interjút készítette: Mikus Áron

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr6112336037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Behajtó70 2017.03.16. 06:23:43

Mielőtt elalélnál magadtól és a fenti hazugsácunamitól: ezeke NEM civil szervezetek, hanem politikai okokból létrehozott, külföldről pénzelt - így nyilvánvalóan - külföldi érdekeket szolgáló szervezetek. Semmi gond a működésükkel. Csak NE nevezd őket civileknek, NE mosd őket össze az alúlról szerveződő, népi akaratot kifejező valódi civil szervezetekkel! Mert ha így teszel, csak egy hazug senki maradsz!

Az Ellenálló 2017.03.16. 06:43:42

@Behajtó70: "népi akaratot kifejező" :D:D:D
Kisebbségben vagytok, főnököd folyton a népre hivatkozik, de egy népszavazástól megijed. A CÖF most még inkább szarban van, mert még a lengyelek se jönnek nekik segíteni Orbán miatt.

$pi$ 2017.03.16. 06:58:59

"A civil szervezetek olyan területeken működnek a legintenzívebben, ahol az állam rosszul teljesít"

Nem nagyon hinném. A klasszikus diktatúrákban, fejletlen államokban, vallási alapon szervezett társadalmakban nem igen vannak civil szervezetek, a legendásan szuperül működő liberális országokban pedig annyi civil szervezet van, hogy öröm nézni.

dr kíváncsivagyok 2017.03.16. 08:13:12

@$pi$:
"A klasszikus diktatúrákban, fejletlen államokban, vallási alapon szervezett társadalmakban nem igen vannak civil szervezetek "...mert hamar kivégzik őket !

" a legendásan szuperül működő liberális országokban pedig annyi civil szervezet van, hogy öröm nézni. "...melyek a Mocsári güzlüce párzási szokásaival foglalkoznak,...nem a kormányuk korrupciójával !

$pi$ 2017.03.16. 09:16:09

@dr kíváncsivagyok: "...mert hamar kivégzik őket !"

Tehát egyetértesz azzal, hogy a címben megfogalmazott állítás hamis, vagy csak kötelességednek érezted, hogy elhatárolódj?
Visszajelzes  |   Impresszum  |   Kapcsolat