Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

Kategóriák

HTML

Ősz. Rétegesen öltözködöm, a hideg beálltával alig járok el, a tüntetéseket is csak streamelem, otthon iszom, előkerülnek a halogatott sorozatok. Ha mégis mozdulok, a belvárosban ezt tömegközlekedéssel teszem. Az aluljáróban megcsap a bepállott kabátok és egy elhibázott hajléktalanpolitika szaga. Nők, férfiak, elesettek, a betonvalóságon. Ha megkérdek egy öregurat, hogy miért nem megy szállásra, azt feleli, ott csak kirabolnak. Amennyiben egy idős hölgyet kérdezek ugyanerről, hozzáteszi, megerőszakolnak. A felszínre érve a diszkontok szellőzőrácsain magasló tüskék és a fekvésgátló padok képében szemlélem a magyar, szervezeti humanizmus bukását. Mit lehet tenni?

Kukorelly Endrét, József Attila-díjas írót, költőt, az Országházi Divatok szerzőjét (2014, Libri), volt LMP-s képviselőt kérdeztem a hajléktalan-segítő projektjéről.

 

Tegeződhetünk?         

Aha.

 

Nyugodt Szív A Lakhatásért, kinek a nyugalmáról van szó?

Az enyémről.

 

Mit gondolsz, az irodalmi elismertséged segít az ügynek?  

Nem.

 

Adekvát kérdés: miként segíthetünk? 

Az segít, ha elég sokszor kérdez a média. Elég sokszor kérdez. Fölmész a Nyugodt Szív A Lakhatásért Fb-oldalára – vagy a csoportra –, megkeresed a számlaszámot (OTP - 11707000-20490166), és befizetsz valamennyit, jelképes összeget akár. Két sör ára. Inkább sokan keveset, mint kevesen sokat. Leginkább sokan sokat, és ha van kedved-időd, gyere el az egyik megbeszélésre, vállalj mentori feladatot. Igyekszünk azokat kicsit gondozni is, követni a továbbiakban, akiket azzal a pénzzel támogatunk, amit befizettél.

 

kukorelly_endre_jogtiszta.jpg           Fotó: Szilágyi Lenke

Hogyan dolgoztok? Mekkora a csapat? 

Öt tagú kuratórium, Hoffmann Andrea, Bod Judit, Németh Boglárka, Kovács Marianne meg én – és egyéb hölgyek, akik mentorálnak. Csupa kedves és kitartó nő, fantasztikus! Megbeszéljük a dolgokat, ami nem olyan könnyű, mert kicsik vagyunk, és sok a kérelem. Cirka 23 milliót fizetett be cirka 900 ember, 400 családnak segítettünk. Sok és kevés.

 

Ha jól tudom, a Nyugodt Szív nem csak hajléktalanokkal, hanem a kilakoltatás szélén álló családokkal is törődik. Értük mit tudtok tenni? 

Az nagyjából ugyanaz. Ha benn tartunk a rendszerben valakit – kifizetjük az elmaradt lakbérét vagy közüzemi számláját –, az nyomban egy hajléktalannak kevesebb.

 

Meg tudod ragadni a pillanatot, amikor megszületett a projekt? 

Tavaly január 10-én éjjel elcsíptem az utolsó metrót, és ahogy feljöttem a lépcsőn, mellbevágott az aluljáróban fekvő emberek látványa. Így, vacsora után, durva kontraszt. A Vapianóban vacsoráztunk amúgy. Minden nap látod, semmi új, mégis, egyszerre csak megcsap, ami addig csak taszigál. A szag nem, azt hidegben kevésbé érzed. Otthon leültem a gép elé, és azonnal, mielőtt jobban belegondoltam volna, hogy mi lesz ebből, csináltam egy oldalt meg egy csoportot Nyugodt Szív névvel. Szombat volt amúgy. És hideg, ezt már mondtam. Délután a barátaimmal, egykori egyetemi csoporttársaimmal fociztam, aztán vacsora, tök jó volt minden, aztán meg a mellbecsapás.

 

Szerinted milyen a hajléktalan-program ma, Magyarországon?  

Semmilyen. Valamilyen, de az így semmi. A tömegszállás nem megoldás, aki rászorul, fél tőle, egymástól is tartanak. A végrehajtó hatalom túl sok dologban diszfunkcionális, ha nem érez megfelelő civil nyomást, nem megfelelően teljesít, ez érthető, ilyen a létezés, minden csakis nyomásnak enged. A társadalom bizonyos csoportjainak nincs megfelelő lobbiereje, nem artikulálják, nem képviselik az érdekeiket, nem szavaznak, nem tényezők szavazatmaximálási szempontjából tehát nem kerülnek a hatalmon lévők horizontjába. Valamiként segíteni kell nekik, hogy be kell léptetni őket ebbe a térbe, és korántsem szívjóságból. Hanem önös érdekből. Ezért nyomatom, ahol tudom, hogy a politika a civilek dolga. Vegyél részt és vegyél rá másokat, hogy részt vegyenek.

 

Az országházi tapasztalataid hasznosíthatók egy ilyen szervezet működtetésében?  

Nem.

 

Vannak javaslataid a döntéshozók számára? 

Amit csinálunk, nettó javaslat. Szociális bérlakás-program, jól fölszerelt intézményrendszer testi-lelki sérültek ellátására, sok-sok jól fizetett szociális munkás. Nem ördöngösség – de nem is angyalkodás. A heves részvétel az agorán az álladalmat arra készteti, hogy rendesen funkcionáljon.

Szólj hozzá!

Emlékszel arra a szeretett tanárodra, aki elindított a pályán, akihez mindig fordulhattál jó tanácsért, szakmai támogatásért? Ha ismersz ilyen tanárt, edzőt, jelöld őt a Mester-M Díjra!

mester-m_program_moderniskola_hu_640x448_v2_2.jpg

Emlékszel arra a tanárodra, aki érdekessé tett számodra egy tudományt vagy edződre, aki megszerettette veled a sportot és segített, hogy mindig a legjobbat hozd ki magadból? Ezek a pedagógusok méltók a Mester-M Díjra! Segíts nekünk megtalálni őket! A Mester-M Díj anyagi és erkölcsi elismerés, a díj értéke 1.000.000 forint személyenként. A legérdemesebb jelöltek közül évente egyszer az Új Európa Alapítvány kuratóriuma összesen 10 személyt választ ki a sport, a művészetek, valamint a bölcsészet- és természettudomány területeiről. Jelölni a jelölt nevének, elérhetőségének megadásával és rövid indokolással lehet online módon. Jelölt lehet minden olyan tanár, edző, pedagógus, aki 18 év alatti fiatalokat oktat, diákjai szakmai pályafutását önzetlenül és eredményesen segíti, ezen keresztül pedig szakmai és emberi példát állít tanítványai elé.

Online jelölés 2016. december 31-ig: www.ujeuropaalapitvany.hu; Díjátadás: 2017. tavasz

Kapcsolódó link:

Szólj hozzá!

Meguntad az otthoni munkavégzést, szeretnél kiszakadni a megszokott rutinodból és kreatív légkörben bővíteni ötlettárad? Olyan helyre vágysz, ahol napközben dolgozhatsz a belvárosban, nincs tömeg és kényelmes a munka? A Budapesten már több éve működő közösségi irodákban mindez egyszerre van jelen, emiatt egyre több magyar, illetve külföldi szabadúszó vagy mikrovállalkozásban dolgozó személy veszi igénybe ezeket az úgynevezett “coworking” irodákat. Mondhatnánk, hogy a munkahely és kávézó ötvözéséről van szó, de mégis minden iroda több dolgot rejt magában, ami megadja az egyes helyek saját kis atmoszféráját.

KUBIK Coworking

A KUBIK coworking a Jászai Mari téren található, ezáltal tökéletes választás azoknak, akik munka közben sportolásra adnák a fejüket, ugyanis egy Margit-szigeti kocogás után lehetőség van használni a kulturált zuhanyzót, majd felfrissülve visszatérni a feladatokhoz. A közösségi reggelik, ebédek és különféle rendezvények összekovácsolják az ott dolgozókat.

tumblr_inline_mzuoj1eni61sxdy5p.jpg

Forrás: http://kubikbudapest.tumblr.com/galeria

KAPTÁR Coworking

A KAPTÁR rendkívül előnyös, belvárosi elhelyezkedésével és kedvező áraival sok szabadúszó törzshelyévé vált az elmúlt években. A közösségi programok által próbálnak egy minél színesebb és inspirálóbb közeget kialakítani, ahova szinte mindenki szívesen visszajár. A rendszeresen szervezett közösségi ebédek által a networking is tökéletesen megvalósul.

 fixi.png

Forrás: http://kaptarbudapest.hu/rolunk/kepek-videok/

LOFFICE Coworking

A több díjat is elnyerő LOFFICE Budapesten már több közösségi irodát is nyitott, ahova a hét minden napján, éjjel-nappal el lehet látogatni, annak függvényében, hogy milyen csomagot választunk. A legelső, Paulay Ede utcai iroda egy 7 szintes épületben, 1200 m2-en található, amely megújuló energiaforrásokkal működik, emiatt gázfelhasználás nem történik az ingatlanban. A többi designer stúdió irodájuk szintén nagyon kedvező elhelyezkedésű.

saletrom_by_loffice5_hg_hu.jpg

Forrás: http://budapest.lofficecoworking.com/index.php?pageid=62&mgalleryAction=Gallery&mgallery_gid=2&baseAction=Item

Greenspaces

Az Oktogonon található Greenspaces egy polgári lakásból lett kialakítva, amely nyugodt, baráti környezetben fogadja az ügyfeleit, és ahogy a nevéből is adódik, a természettudatos gondolkodás dominál tereiben.

img_0649_k.jpg

Forrás: http://greenspaces.hu

Colabs Buda

Ahogy a neve is arra utal, a Colabs Buda a város ezen részén helyezkedik el, de nemrég a Duna túloldalán is nyitottak egy közösségi irodát. Azon kívül, hogy a munkahelyi körülményekre nagy hangsúlyt fektetnek, a kikapcsolódás sem szorul háttérbe, hiszen ügyfeleiknek pingpongozásra, csocsózásra is lehetőségük adódik, vagy akár a babzsákokban üldögélve is kipihenhetik a munka fáradalmait.

ly0aesagbgsxpid43zxq.jpg

Forrás: http://www.colabs.hu

1 komment

Mit fognak megkérdezni az állásinterjún? Vajon alkalmasnak fognak találni? Biztosan ezt az inget kellene választanom, hogy elég szakmainak tűnjek? Sok-sok ehhez hasonló kérdés kavaroghat bennünk egy ilyen megmérettetés előtt. Sokan azonban nem is gondolják, hogy a lentiekhez hasonló kérdésekkel találják szemben magukat, és inkább ilyenek átgondolására kellene fordítani a figyelmet. Amikor felkészülünk szakmaibbnál szakmaibb jellegű kérdésekre, és mégsem azokkal találjuk szemben magunkat, hanem a felsoroltakhoz hasonlóakkal, az esetenként elég kellemetlen pillanatokhoz vezethet.

  1. Előfordult már, hogy valahonnan kirúgták?
  2. Miért szeretné otthagyni a jelenlegi munkahelyét?
  3. Az önéletrajzában azt írja, hogy dinamikus, eközben jelentős túlsúllyal küzd. Ez a kettő hogyan egyeztethető össze?
  4. Mennyi idő múlva szeretné elnyerni a főnök állását?
  5. Miről gondolkozik, amikor egyedül ül a buszon?
  6. Hány fodrászat van Szingapúrban?
  7. Lopott már tollat a munkahelyedről?
  8. Ha 80 éves lenne mit tanácsolna az unokáinak?
  9. Hogyan működik az internet?
  10. Tervez-e a közeljövőben gyereket vállalni?
  11. Melyik dal írja le a legjobban a munkamorálját?
  12. Ha lenne egy millió dollárja milyen vállalkozásba kezdene?
  13. Meg tudna nevezni három Nobel-díjast?
  14. Mi lenne ha most felhívnám az előző főnökét és kikérném a véleményét Önről?
  15. Ön hogyan döntene az én helyemben?
  16. Milyen érdemjegyet kapott matematika alapjaiból? És mikroökonómiából?
  17. Mennyi ideig tervez a cégnél dolgozni?
  18. Hogyan írná le magát egy szóval?
  19. Hazudott valamiről a motivációs levelében?
  20. Mit mondana Önről egy olyan személy, aki nem kedveli?

Szólj hozzá!

Olaszország a művészetek, a kulináris élmények, a természeti csodák hazája, melynek déli területén, Szicíliában alakult ki a világ egyik legrégebbi és legbefolyásosabb maffia szervezete. Felmerülhet bennünk azonban a kérdés, hogy miért pont Dél-Olaszországban alakult ki ez a társadalmi formáció, s hogy volt képes ennyi éven át fennmaradni. A kérdést Papp Gergővel, a Szociológia és Társadalompolitika Intézet doktoranduszával jártam körbe.

 

Számos feltételezés létezik arról, hogy mikorra tehető a maffia csoportok első megjelenése. Feltehetően már a középkorban is léteztek különböző titkos társaságok, melyek az idegen csoportok betörései ellen szerveződtek, azonban az első, hivatalos feljegyzések a 19. századból származnak. A jelenség kialakulásához elsősorban a Habsburg spanyol uralom alatt kialakult bizonytalan állapotok járultak hozzá. Ebben az időszakban nem létezett kimondott központi hatalom, bizonytalanság övezte a törvényeket, a gazdasági életet és a szicíliaiak egymás közötti viszonyát is. A kiszámíthatatlan állapot következtében a kereskedelem és az ipar területén stagnálás volt megfigyelhető, s a gazdasági érintkezések száma jelentősen csökkent, hiszen az emberek mozgástere meglehetősen lekorlátozódott. Ezen folyamatok eredményét egy szicíliai közmondás is jól szemlélteti: "Ellenséged a szakmádbeli másik ember", azaz ezentúl nem a versenytársak megelőzése lett a cél, hanem azok lesüllyesztése, megtévesztése. Az említett faktorok tehát torzítják a piaci versenyt, így aki egy ilyen környezetben előrébb akart lépni, sikereket akart elérni, annak más eszközökhöz kellett folyamodnia, amit a maffia világa biztosítani tudott. S habár társadalmi szinten ez a bizonytalanságból fakadó magatartás káros, azonban a körülményeket figyelembe véve megállapítható, hogy egyéni szinten racionális tevékenységnek számít.

Kérdés azonban, hogy a bizonytalanság hogyan alakít ki egy ennyire tartós társadalmi formációt. Fennmaradásuk titka egyrészt az általuk nyújtott szolgáltatásokban rejlik, hiszen olyan tevékenységeket folytattak, amelyek a kialakult bizonytalanságból fakadtak. Tehát olyan területeken tevékenykedtek, ahol a legerősebb pozícióval tudtak rendelkezni, monopol helyzetet tudtak kialakítani. Ezen törekvésüket nevük - "Cosa Nostra", "a mi dolgunk" - is jól szemlélteti, ami egyrészt összetartozásukat, másrészt a különböző szereplők piacról való kizárását fejezi ki. Továbbá a szicíliaiak maffiához való alkalmazkodása, a helyzet elfogadása is elősegítette erejük megerősödését. Végül pedig jelentős faktornak számít az adott területen kialakult politikai rendszer is. Benito Mussolini diktatúrájának idején a maffia csoportok jelentősen visszaszorultak, ami arra vezethető vissza, hogy ez a rendszer független volt az őt fenntartó érdekektől. Ezzel szemben egy demokratikus rendszerben a lakosságra való támaszkodásnak nagy szerepe van, így a rendszernek valamelyest kezelnie kell társadalom tagjait befolyásoló csoportokat.

13 komment

A gazdasági vezérigazgató helyettesi terület senior szakértője húsz éve kezdte pályafutását a Telekomnál. Véleménye szerint azért inspiráló az ICT szektorban dolgozni, mert ez maga a jövő.  Az aktuális trendek mindinformatikai megoldásokra építenek, melyeknek sokszor alapfeltétele a telekommunikációs hálózat, és ebben sok lehetőség rejlik. 

Szólj hozzá!

Jog és Politika a fantasykban címmel tart előadássorozatot az ELTE ÁJK HÖK, amelynek dr. Tóth Csaba rendszeres előadója, valamint a 2016-ban megjelent, A Sci-fi Politológiája című könyv szerzője.  Ezek kapcsán kérdeztük a Sci-fi, a fantasy és a politika kapcsolatáról.

Közgazdász: Honnan jött az ötlet, hogy a Sci-fi és fantasy világok politikai rendszereivel foglalkozzon?

Tóth Csaba: Nálam okosabb emberek mindig azt mondták, hogy olyannal kell foglalkozni, amit az ember nagyon szeret. Gyerekkorom óta érdeklődtem mind a sci-fi, mind a politika iránt, és szerencsére a politológia tanulmányaim lehetőséget adtak arra, hogy ezt a két területet kombináljam.

Vannak olyan sajátosságok, amelyek kizárólag a fantasykban található politikai rendszerekre jellemzőek?

Szerintem nincsenek. Sőt! Pont ez az érdekes, hogy – miközben ezek nagyon kreatív szerzők által alkotott világok – a politika alapjai ugyanúgy jelennek meg mint a mi világunkban, talán ezért is alkalmas arra, hogy egyetemen is a sci-fi és fantasy világokon keresztül mutassuk be a politikát, vagy akár a jogot és a közgazdaságtant. Van néhány olyan szerző, aki próbálkozik egzotikus politikai rendszerek felvázolásával. Csak hogy egy példát mondjak: Alastair Reynoldsnak van egy demarchia nevű politikai rendszere, melyben sorsolással választják ki a politikai vezetőket. De igazából nem ezek a jellemzőek.

Hogyan hat a fantasyk társadalmára a varázslat?

A mágiának azért van fontos szerepe, mert sok világban megakadályozhatja a kapitalista fejlődést, a polgárság kialakulását, az iparosodást. Egészen egyszerűen azért, mert a nagyobb teljesítmény eléréshez nincs szükség fejlődésre, nincs szükség gépekre, hanem mindent el lehet érni varázslattal. Ebben az esetben a tehetséges fiatalok nem iparosnak tanulnak és vállalkozók lesznek, hanem varázslók lesznek. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért van az, hogy a legtöbb fantasy világban nincs polgárság. A Gyűrűk Urának például van egy olyan értelmezése, amely szerint Mordor, a gonosz, voltaképpen egy iparosodás irányába induló társadalmat jelentett a dolgos orkokkal, akik igyekeznek egyre többet dolgozni. Pont ezért jelentenek fenyegetést a mágiában érdekelt konzervatív embereknek, mert ők egy ilyen folyamatosan dolgozó társadalom helyett, inkább egy idillikus, kissé nemesi, agrárius, konzervatív világot szeretnének. Ebben az értelmezésben Mordor valójában a progressziót képviseli, amelyen nevetünk, de ez jól mutatja, hogy milyen témákat lehet feldolgozni az ilyen könyveken keresztül.

Mit tanulhatunk a fantasykból politikai szempontból?

Rengeteget. Ezek a világok lehetőséget nyújtanak nekünk arra, hogy gondolatkísérleteket végezzünk. A társadalomtudományok egyik nagy problémája az, hogy nem tudjuk újrajátszani a történelmet. Viszont gondolatkísérlet szintjén ez a sci-fi, fantasy világokban lehetséges. Például Philip K. Dick Az ember a fellegvárban c. híres könyvében – aminek a sorozatfeldolgozása most fut az Amazonon ­­­– azt vizsgálja, hogy hogyan nézne ki az Egyesült Államok, ha náci és japán megszállás alá kerül a második világháború után. Vagy Ursula Le. Guin egyik művében az embereknek alapvetően nincs nemük, de minden hónap egy meghatározott időszakában vagy férfivé, vagy nővé válnak. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik arról az egyébként kimondottan fontos társadalmi kérdésről gondolkodni, hogy a biológiai és a társadalmi nemnek pontosan hol húzódik a határa

unnamed.jpg.

Melyik filmnek vagy könyvnek van a legjobban kidolgozott jogi vagy politikai rendszere?

Most már egyre több olyan világ van, amelynek rendkívül részletesen kidolgozott a politikai rendszere. Könyvekben és sorozatokban persze mindig könnyebb, mint a filmekben, hiszen azok eleve hosszabb időszakot ölelnek fel. A Trónok Harcát mindenképp kiemelném, különösen a könyvverziót, valamint a Dűnét, amelyben egy nagyon izgalmas, egzotikus politikai rendszert láthatunk, de a Star Wars előzmény trilógiája is voltaképpen egy politikai dráma.

Mi lehet az oka annak, hogy egyre inkább kidolgozott politikai rendszerekkel találkozunk sci-fi és fantasy művekben?

Csak spekulálok, de úgy látom, hogy a populáris kultúrában az elmúlt 10-15 éven elmozdultak a realizmus felé és úgy néz ki, hogy egyre jobban szeretjük a realisztikus történeteket. A Gyűrűk Ura helyét átveszi a Trónok Harca. Az Elnök emberei optimista légkörét felváltja a House of Cards sötétebb, realistább világa. A realitáshoz viszont hozzá tartozik a politika is. Minél inkább elhagyjuk a magányos hősöket és az adott univerzum fontos szereplőivel és azok kapcsolataival foglalkozunk, annál inkább előtérbe kerülnek a politikai kérdések.

 

Lát valami párhuzamot a jelenlegi magyar vagy amerikai politika és egy fantasy vagy sci-fi politikai helyzete között?

Mindig óvakodom attól, hogy egyértelmű párhuzamokat vonjak, de ha például a Star Wars-ban Palpatine felemelkedésére gondolunk, amit egy külső fenyegetés, a populizmus erősödése, egy erős vezető iránti igény, a demokratikus intézmények gyengülése, és a bizalmi deficit okozott, akkor ezeket a jelenségeket könnyen felismerhetjük világszerte.

Ön szerint van rá esély, hogy az előadássorozatnak vagy a könyvének köszönhetően olyan embereket is elkezd érdekelni a politika, akiket addig hidegen hagyott?

Én nagyon bízom ebben, viszont elsősorban ez egy „geek” terület azok számára, akiket a társadalomtudományok és a sci-fi egyaránt érdekel. Ezek az univerzumok pont azt tanítják meg, hogy a politika számít, akkor is számít, hogy ha mi nem szeretjük. Az egyik kedvenc példám a Star Wars kapcsán, hogy a régi köztársaság nem bukott volna el, ha a jedik hajlandók lettek volna részt venni a politikai küzdelmekben és nem távolságtartással figyelik azokat. Ha a politikáról azt mondjuk, hogy csak a gonoszok meg a rosszak terepe, ez végül önbeteljesítő jóslattá válik: tényleg csak azok az emberek kezdenek majd politizálni, akiknek túlzott hatalmi ambícióik vannak. Az egyetlen lehetőség ennek a megakadályozására, hogy ha azok is részt vesznek a politikai életben, akiket pozitív érdekek mozgatnak.

Lehetne ezzel a módszerrel esetleg középiskolások számára is politikai tudást átadni?

Persze, ez nagyon hasznos lenne. Nyilván én nem hívnám politikainak vagy politológiainak, mert az talán önmagában is taszító, de azok a kérdések, hogy miért emelkedett fel Palpatine, vagy az, amit a legújabb Marvel univerzum a szuperhősök kapcsán felvet, hogy kell-e a szuperhősöket kontrollálnia valamilyen állami intézménynek, velejéig politikai, vagy jogi kérdések. Ezekkel lehetne középiskolában is foglalkozni. Talán mindenki szívesebben beszél Amerika Kapitányról és Vasemberről, mint a FIDESZ-ről és az MSZP-ről.

Van erre példa itthon vagy külföldön?

Mindenféle példák vannak, Magyarországon én is voltam már középiskolás közösségben és itthon is vannak olyan programok, amik a középiskolába a politikai kultúrát a popkultúrán keresztül viszik be. Ilyeneken mi is dolgozunk a Republikon Intézetben. Én azt érzékelem, nyilván elfogultan, hogy egyre nagyobb az érdeklődés eziránt a szemlélet iránt, a Corvinus és az ELTE is elég nyitott ezekkel a témákkal kapcsolatban, de szerintem ez a figyelem erősödni fog.

Lát még más alternatív módszereket, melyeknek köszönhetően könnyedebb formában adható politikai tudás fiatalok számára?

Szerintem a hangsúly a gyakorlatiasságon és a kézzel foghatóságon van. A populáris kultúra az egyik ilyen eszköz. A másik a különböző szerepjátékok, viták, az olyan helyzetek, amikor az embereknek bele kell képzelniük magukat olyan álláspontok képviseletébe adott esetben, amelyekkel nem feltétlenül értenek egyet. A vitakultúra javítása, az interakció eltérő véleményű, vagy más szociokulturális hátterű emberekkel szerintem mind segítenek abban, hogy egy demokratikusabb, és talán toleránsabb társadalmunk legyen.

 

Kérdezett: Mikus Áron

Fotó: Bauer Emese

 

Címkék: oktatás politika interjú fantasy sci fi politológia dr. Tóth Csaba

8 komment

A mozgalmas nyári napok forgatagában, a vízparton ülve, limonádét szürcsölve, pihenés közben talán sokan észre sem vettük, hogy a hazai esetversenyzés egy új, fontos mérföldkőhöz érkezett. Idén nyáron a Case Solvers először rendezett nemzetközi esettanulmány versenyt Magyarországon, melynek döntője a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlott. A verseny több szempontból is innovatív volt, nem csak hazánkban, hanem nemzetközileg is újdonságnak számított.

Mindig nagyon nehéz elsőként szervezni és rendezni az eseményt” – emelte ki Valcsev Petra, a Solvers’ Cup főszervezője. „Nagyon sok ötletünk volt a koncepciót illetően, mindenképp valami nagyon maradandót szerettünk volna alkotni. Rengeteg kihívással kellett szembe néznünk, mind a meghívott, és az online csapatok számát, logisztikáját illetően. A projekt csapat lelkesedése, a Case Solvers 4 éves múltja, és a tagok sokéves versenytapasztalata segítette a munkámat. Remélem, hogy sikerült elég magasra tennünk azt a bizonyos mércét.

solvers_cup_338_of_422.jpg

A meghívásos versenyen 9 ország Consulting Clubjainak tagjai mérettettek meg, összesen 36-an látogattak hazánkba, mialatt az online fordulóra 130 esetoldó regisztrált. A Loxon Solutions által biztosított esetre rendkívül színvonalas és a Loxon vezetősége számára is érdekes megoldások születtek, mind a meghívásos, mind pedig az online forduló résztvevőitől. Az online forduló helyezettjei már szombat este napvilágot láttak és a legjobbnak bizonyuló csapat a vasárnapi döntőn adhatta elő megoldását a szakértő zsűri előtt.

A Solvers’ Cup Online keretein belül a világ 15 országából érkező kiváló esetoldókat mind maga mögé utasító csapat a Budapesti Corvinus Egyetem EVK Szakkollégiumának hallgatóiból állt össze. A győztes
csapat tagjai Klem Vivien, Kadocsa Ferenc és Dévald Ákos. A második helyezést a londoni Imperial College, míg a harmadikat pedig az ugyancsak magyar Danube Consulting csapata érte el.  

Dévald Ákos, az online verseny győztese, az alábbiakat emelte ki: „Izgalmas, újfajta kihívással találtuk szembe magunkat, amikor a korábbi versenyekkel ellentétben otthonról oldhattuk az esetet, egy időben rengeteg más csapattal. Inspiráló volt a tudat, hogy a világ minden táján ugyanazon a problémán töri a fejét több, mint száz kiemelkedő esetoldó.

A meghívásos fordulóra Consulting Clubok delegálhattak csapatokat. A Budapesti Consulting Club delegáltjai szintén a Corvinus Egyetem hírnevét öregbítették. Erőss Doma, Molnár Noémi, Parragh Péter és Szabó Mátyás inspiráló megoldással álltak elő, egyetemünkhöz méltóan képviselték a hazai esetoldókat. A színvonalas döntőből végül az Oxfordi Egyetem csapata került ki győztesen. A dobogó második fokára a Belgrádi Egyetem csapata állhatott, míg a harmadik helyet a Szent Galleni Egyetem szerezte meg. Minden résztvevő csodás élményekkel, új barátságokkal és tapasztalatokkal gazdagodva térhetett haza.

solvers_cup_347_of_422.jpg

Ábrahám Zsolt, a Case Solvers egyik társalapítója és egyben a Corvinus Egyetem egy oktatója szerint bár kimagaslóan sikeres nyarat tudhat maga mögött a Case Solvers csapata, még mindig nincs megállás. „Az idei Solvers’ Cup megszervezésével sikerült feltennünk Budapestet és a Corvinus egyetemet a nemzetközi esettanulmány-versenyek térképére.”

Varga Szilvia

Címkék: verseny bce budapesti corvinus egyetem EVK BCE case solvers Solverss Cup Consulting Club

Szólj hozzá!

zavada-peter-2015.jpg

Egy zene létezik, de vannak külön stílusok. Ez most egy új paradigma. Húsz évnyi Akkezdet Phiai után idén szólóalbummal jelentkezett Újonc P., azaz Závada Péter. 2015-ben új AKPH album érkezik – erősítették meg zenekaron belüli források. Az évnek vége lett, az új album viszont nem érkezett meg. „Márk (Süveg Márk aka. Saiid, az AKPH másik tagja) 2015 telén négy hónapra Ázsiába utazott, nekem pedig volt egy csomó felesleges energiám és néhány új szövegem. Úgy terveztük, hogy Akkezdet albumot csinálunk, de aztán közbejött az utazás, én pedig már nem akartam leállni a munkával.” –  mondta Závada Péter, akivel az új szólóalbuma kapcsán beszélgettem.

2016. június 18-a és 23-a között naponta jelent meg új szám az AKPH Facebook oldalán. Závada Sammie Beats-szel közösen hat számot készített a projekt keretei között. A Paradigma, a Helyzet ura, Kodein, Keleti nyitás, Vattafák és Szupercella című dalok a trAnzKaPHka projektnév alatt jelentek meg, A kastély című albumon. Arra voltam kíváncsi, hogy az egyértelműen összefüggő előadói név és albumcím mögött milyen háttérötlet áll. 

„Először a projekt címe volt meg. Tudtam, hogy Kafka A kastély című regénye jelöli majd ki az album hangulatát, mert egy sötét, bizarr és szürrealisztikus szöveg- és hangzásvilágot szerettem volna létrehozni. Az már csak utólag derült ki, hogy Franz Kafka nevében, ha elmésen ph-val írjuk, benne van az AKPH monogramja.”

A fentebb említett sötét és bizarr hangzásvilágot rengeteg aktuál- és általános politikai, valamint közéleti utalás dúsítja, melyek a közelmúlt magyarországi politikáját ismerve teljesen jól illenek a kívánt hangulatba. A szövegekben – többek között – található idézet Antall Józseftől, valamint kiszólás Orbán Viktorhoz, a budaörsi autópályához, de még a vak komondoros esethez is. A politikai utalások mellett irodalmi célzások is vannak. Hiszen kell egy-két híresség minden rímbe. Így például Dylan Thomasra, akit egyrészt születésének nemrég ünnepelt 100. évfordulója miatt, valamint az Interstellar című Christopher Nolan filmben található Do not go gentle into that good night című verse miatt vett elő újra. A walesi költőn kívül megemlíti még Juhász Gyulát és Thomas Mann-t is.

tranzkaphka.jpg

Kafka hatása nem csak a címben és a névben érzékelhető, hiszen ha jobban odafigyelünk, az Átváltozást is felfedezhetjük benne. „Lehetne a név trAnzKaPHka, ami utalhat a transzmutáció szó révén akár az Átváltozás című elbeszélésre is (bár Kafkánál az eredetileg Metamorphosis). Annyiban is igaz a projektre az átváltozás jelleg, hogy Újonc P. trAnzKaPHkává változott egy lemez erejéig.” Ezen kívül a szövegekben is felfedezhetőek a cseh író műveire tett utalások, például a Keleti nyitás című trekk-ben. („Így van ez, csinálod, neved lesz. Megunod, továbblépsz, levedlesz.”)

Aki figyelmesen végighallgatja az album számait, annak kirajzolódik egy politikai ív, mely – a szerző reményei szerint tisztán, demagógiát mellőzve – adja át a kívánt üzenetet. Az alkotók közéleti szerepvállalása Závada szerint is fontos, ugyanakkor figyelemre inti az összes művészt, aki hasonló alkotásokba fog. „Fontosnak tartom a politikai szerepvállalást, ugyanakkor rendkívül veszélyesnek is. Az embernek nagyon okosan kell megválogatnia a szavait.” – mondja Závada.

Egy üzenettel nagyon sok rajongó gondolkodásmódját lehet befolyásolni. Napjainkra az internet térhódítása miatt szinte bárki, bárhol, bármilyen zenéhez vagy egyéb művészeti termékhez hozzájuthat. Pont emiatt a könnyű hozzáférhetőség miatt a kereslet is exponenciálisan nőtt az elmúlt években. Emberek rajonganak bizonyos zenékért, mindenkinek saját ízlése alakul ki, és ezáltal az alkotók vállára kerül a felelősség, hogy rajongóikat milyen irányba terelik. A rap műfaj erre különösen alkalmas, hiszen ott a hangsúly sokkal inkább a zene szövegén – és ezáltal az üzenetén – van, mint a zenén magán, és ebben rejlik az igazi befolyásoló erő. Számomra az AKPH és Závada közéleti szerepvállalása, valamint művészeti termékeik is fontosak, jónak tartom őket. Megkérdeztem Závada Pétert, hogy kik azok, akiket figyelemben részesít e tekintetben: „Schilling Árpád és a Krétakör munkásságát például rendkívül fontosnak tartom ebből a szempontból is. Vagy Saeed Jones amerikai LMBTQ-aktivista költőét.”

Az interjú végén az érdekelt, hogy mit gondol arról, hogy szövegei zömének megértéséhez rendkívül mély irodalmi ismeret szükséges, ezért a közönség szignifikáns része nem is érti azok tartalmát, csak „a partyn ráflash-sel”. „Rendkívül mély ismeret talán nem kell, noha az igaz, hogy nem árt hozzájuk némi irodalmi érdeklődés, lévén, hogy én is irodalommal foglalkozom. A helyzet az, hogy csak arról tudok hiteles szöveget írni, ami engem is érdekel. Valószínűleg a zenei aláfestés, ami jelen esetben a kiváló fiatal producer, Sammie Beats érdeme, és a rímes szójátékok teszik könnyebben befogadhatóvá a szöveget.”

Hogy Újonc P. tényleg csak egy album erejéig változott trAnzKaPHkává? Jelenleg nincs a tervekben folytatás, Závada Péter elsődleges zenei megjelenései továbbra is az Akkezdet Phiai felállásban lesznek. Azonban azoknak sem kell szomorkodni, akik egyből szerelembe estek az új számokkal, hiszen az AKPH koncerteken, sőt, akár szólókoncerteken is találkozhatnak velük, és hallhatják élőben, hogy honnan érkezett a kukákat borogató banda, esetleg, hogy mely internetes médiumok mely szolgáltatásaiból, mi módon lehet gyorsan megtanulni oroszul.

Címkék: kultúra riport závada péter chm Corvinus corvinusonline Corvinus Média AKPH Corvinus hallgatói médiaközpont

Szólj hozzá!

Ponthatároktól Közép-Európa legjobb egyeteméig

Beszélgetés Professzor Dr. Lánczi Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával

A Budapesti Corvinus Egyetem új rektorával, Prof. Dr. Lánczi Andrással beszélgettünk terveiről, elképzeléseiről. Egyetemünk július elsején hivatalba lépett első embere megosztotta a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal a felsőoktatással kapcsolatos gondolatait, intézményünk problémáit és ezek egy részének megoldásait.

Gelencsér Ferenc.: Essünk neki először a városi legendáknak, amiről mindenki beszél. Előreláthatólag lesz jogi kar a Corvinuson?
Lánczi András.: Nem lesz jogi kar belátható időn belül. De a gazdasági jogi tárgyak súlyát, kínálatát, a gazdaság jogi szemléletét meg kell erősíteni. Vagy saját erőből, vagy külső erőforrások segítségével, de erre mindenképpen hangsúlyt kell fektetni.

Tehát akkor Gazdaságinformatikus és Közigazgatási Kar se lesz? Mind tervbe vannak véve.

 

Igen, ezek komoly tervek; van rá racionális érvrendszer. De még kell egy kis idő, hogy kiforrja magát, hogy szervezetileg pontosan milyen irányba tud az Egyetem fejlődni.

 

Ha már szóba jött a fejlődés: Ön mit tart fejlesztendő területnek az Egyetemen?

A továbblépésnek két alapvető iránya van, fizikai és szellemi. Ezekben az irányokban a stratégiai alapvetést a rektori program adja, amelyet több kollégával dolgoztunk ki.

A fizikai ügyekkel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a PPP-konstrukcióval, amely éppen félidőben van jelen pillanatban. Ez egy húsz évre kötött szerződése az Egyetemnek, amely az új épületre vonatkozik, és jelenleg évente körülbelül 1,4 milliárd forintnyi kiadást jelent, amelynek a felét kell saját magunknak kigazdálkodni. Látok arra esélyt, hogy a szerződésből adódó kötelezettségeket le lehessen venni az Egyetemről a szerződéses viszony korábbi zárásával, a másik fél kompenzációjával. Nyilvánvalóan ez egy nagyon ambiciózus cél, de vágyálomnál több, napirendre lehet venni. Ha ez megtörténne, az Egyetem óriási tehertől szabadulna meg, komolyan megnőne a pénzügyi mozgásterünk.

Egy másik fontos fejlesztési elképzelés a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos. Szükségünk van valamilyen sportlétesítményre, és ez a Lónyay utcában meg is valósulhatna. Úgy érzem, mind belső erőforrásokat és lelki erőt tekintve, mind külső, lehetséges erőforrásokat figyelembe véve reális cél, hogy a közeljövőben legyen egy sportlétesítménye az Egyetemnek. Ehhez hasonlóan, évek óta húzódó problémákat enyhítene (ha nem is oldana meg), ha a Czuczor utcai telken építenénk egy új kollégiumot.

Negyedikként említem a – talán – legkönnyebben megvalósítható fejlesztést, hogy a régi Közgáz Klub helyén ki lehetne alakítani egy egyetemi klubot. Egy ilyen hely erősítené az Egyetem identitását, végzett hallgatóink számára valamilyen kapcsolódási pontot jelentene az Egyetemmel. A professzori klub is ezen belül működhetne. Egy olyan kulturális térben gondolkodunk, ahol el tudjuk képzelni akár egy kamaradarab előadását, akár egyszemélyes fellépőt is.

Mindezek mellett még egy ötödik elemet is hadd mondjak: az Egyetemnek óriási problémája – egyszerűnek tűnő dolog, de nagyon-nagyon nehéz megoldani –, hogy az autóval érkező oktatóknak nincs elegendő parkolója. Ennek megoldása is a tervek között van, mert az Egyetem nemcsak szellemi központ, hanem sokak munkahelye is.

 

lanczi_1.jpg

 

A szellemi dimenziót tekintve melyek a legfontosabb irányok?

Igen, térjünk át a szellemi dimenzióra, egy egyetemnek mégis ez a legfontosabb! Az a kérdés, hogy milyen egyetemi eszme-koncepciót akarunk megvalósítani. Abba az irányba kell szerintem menni, hogy világos oktatási és tudományos irányokat tűzünk ki magunk elé. Ennek része, hogy egyszerre építünk az Egyetem különbözőségeire, de közben az Egyetemről mint egészről is gondolkodunk.

Az igazi dilemma, minden mai modern egyetem dilemmája, sőt konfliktusa, hogy két dolgot csinál egyszerre. Ideális esetben ez az oktatás és a kutatás. Tegyük fel, hogy mind a kettő jól megy. A kutatás mindig specializálódási irányba mozog. Minél többet tudni az egyre szűkebbről. Az oktatás pedig azzal a spirituálisnak is nevezhető igénnyel lép fel, hogy szeretne egyetemes lenni. A kérdés, hogy melyik logika fog érvényesülni az egyetemen, és hogyan? Jelenleg én inkább azt érzékelem, hogy a kutató egyetem koncepciója erősebb trend a világban, mint az oktatás-nevelés kulturális igénye. Talán ezen az egyetemen is így van ez. Én úgy látom, hogy érdemes a tudás egyetemességét alapul vevő mozgásoknak is helyet adni.

Végig kell gondolnunk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy egyetemista valóban egyetemet végezzen – elvi és konkrét dimenzióban is. Ez ugyanis azt a kérdést is érinti, hogy mit teszünk meg azért, hogy valóban felkészítsük az egyetemet elvégző hallgatókat arra, hogy strukturált szellemi munkát tudjanak végezni. Milyen mértékben kell szélesíteni – függetlenül attól, ki milyen szakra jár – azt a módszertani és műveltségbeli alapot, amelyet minden itt tanuló egyetemistának fel kell kínálni, sőt, adott esetben kötelezővé tenni: például filozófiával, a matematikai-statisztikai felkészültség erősítésével, a szövegalkotási képesség tudatos fejlesztésével. De az egyetemesség-specializáció témakörében az is felmerül: hogyan kezeljük azt a problémát, hogy lényegében egy olyan világra kell felkészítenünk a hallgatóinkat, amelyet nem is ismerünk?

Úgy vélem, itt az ideje az Egyetemen folyó oktatási tevékenység koncepcionális átgondolásának. Ez egyébként tőlem függetlenül is megindult, példaként hozható, hogy az egyik programunk újra öt éves lesz. Ami a lényeg: fel kell tenni az alapvető kérdéseket, és a megfelelő kereteket megteremtve, az érintetteket bevonva határozottan lépni. Szerintem egy ilyen folyamatra most van igény és lehetőség is.

Azt kijelenthetjük, hogy egy mai BA-diploma egy régi érettségi színvonalával egyezik meg?

Szoktak ilyeneket mondani, de talán érdemes pontosabban fogalmazni. Az biztos, hogy a tömegoktatás lefelé nivellál, de ez a jelenlegi egyetemi oktatás logikája. Ugyanakkor, ha már a Corvinuson beszélgetünk erről, akkor azt is látni kell, hogy a Corvinus – részben a saját története miatt, részben sok körülmény miatt – minőségi egyetem képét nyújtja. Ezért ezen az egyetemen az a kérdés, hogy vajon komolyan vesszük-e azt, hogy mi Magyarország jövőbeni politikai-gazdasági elitjét képezzük. Már csak ezért sem engedhetjük meg magunknak a színvonalvesztést.

lanczi_2.jpg

Hogyan képzeli az elitképzést a tömegképzéssel párhuzamosan?

Nem akarom a kettőt szembeállítani egymással, de arra is van megoldás, ha ezt eldöntendő kérdésként vetjük fel. A mostani felvételizett hallgatóknak több mint 90%-a 400 pont felett került be a Corvinusra. Tehát azt mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból az egész Corvinus elit egyetem. Persze ezt elsősorban másoknak kell mondani, nem nekünk.

Nekünk a tehetséggondozásra kell minél nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Komolyan venni a TDK-t, az OTDK-t, egyéb versenyeket, minden teljesítményt megünnepelni. Minden eszközzel támogatni a szakkollégiumokat, diákszervezeteket, diákközösségeket, akik most az Egyetemen a tehetséggondozás bástyái. Hogy jól látszódjon, hogy ez nekünk nagyon fontos. Ez persze magától értetődik, de fontos újra és újra kimondani.

Amit az előbb említettem, hogy komolyan kell venni azt a helyzetet, hogy a Közgázon végzettek jelentős része gazdasági, társadalmi, politikai elitpozíciót fog betölteni, az azt jelenti, hogy tudatosan kell az elitképzéshez hozzáállni. Fel kell készítenünk a hallgatókat a vezető pozíció későbbi betöltésére: kommunikációs, problémamegoldó készségek fejlesztésével, az alkalmazkodás és megújulás képességének erősítésével, a közösségi részvétel (és abból adódó szervezeti, együttműködési tapasztalat) folyamatos ösztönzésével. Az Egyetem hallgatói arányaiból adódóan ez a kérdés elsősorban a menedzserképzéseinkben jelenik meg, de nemcsak ott.

Ami engem nagyon meglepett, az az emberi erőforrások, gazdálkodás és menedzsment és a pénzügy-számvitel szakok pontszámai.

Ha az össz-statisztikát nézzük, akkor látszik, hogy mi a preferencia a most érettségizettek körében és a családjukban. Minél bizonytalanabb a világ, annál inkább olyan területekre próbálnak tódulni a fiatalok, ahol perspektivikusan valamiféle biztonságot látnak. A mai egyetemnek nagyon fontos feladata, hogy olyan képzéseket nyújtson, ajánljon, amelyekben van remény, hogy az ott végzettek el tudnak majd helyezkedni. Ez fontos dolog, nem szabad elhanyagolni ezt a szempontot, de az oktatási programok kialakításakor ez csak egy a szempontok közül.

A programjában olvastam, hogy Egyetemünk szeretne Közép-Európa legjobb egyetemévé válni. Melyik külföldi egyetem felé szeretne nyitni, van-e valamiféle regionális koncepció?

A „Közép-Európa legerősebb egyetemévé válni” mint cél több dolgot jelent. Ez programmondat volt, amelynek funkciója, hogy valamiképp fókuszálja az erőfeszítéseket, átélhető, energiát felszabadító célt jelöljön ki. De természetesen, konkrét elemei is vannak.

Az első és legfontosabb az, amit talán már a programban is hangsúlyoztam, hogy történetileg erősödni látszik Európában a régiók szerepe. Ezen alapszik ez az elképzelés is. Ennek a régiónak az országai, amit nagyon régóta Közép-Európának tekintünk – különböző hangsúlyokkal, különböző tartalmakkal – látszik, hogy fejlődés előtt állnak.

Nagyon fontos kérdés, hogy a régiónak a gazdasági-fejlődési, politikai-társadalmi problémáit hogyan tudjuk feldolgozni. Jelenleg az zajlik, hogy a saját magunkról szóló tudásunkat nem mindig autonóm módon szervezzük, sokszor máshol megfogalmazott problémákra keressük a választ. Fel szeretném vetni, hogy olyan kutatásokat indítsunk, amelyeket a térség szükségletei és problémái ösztönöznek, mert nem kell mindig megvárni, hogy milyen megrendelés jön ettől vagy attól a nemzetközi szervezettől, vagy milyen OECD-standard szerint kell adatokat kreálni. Lehetséges és érdemes saját koncepció szerint dolgozni.

Ennek egy konkrét megnyilvánulási formája például, hogy a politikatudományban elindítunk egy szuverenitási index kialakítására irányuló kutatást. Nagyon sokszor használjuk a szuverenitás fogalmát, de igazából mi ennek a tartalma? A kelet-európai országok általában gyakrabban hangsúlyozzák a szuverenitás kérdését.

De nyilván ez csak egy a sok lehetséges irány közül. Milyen speciális gazdasági problémái vannak a régió országainak? Vagy látszik például, hogy a migráció ezeket az országokat korábban nem érintette. A változás nyilvánvalóan más gazdasági és politikai reakciókat fog kiváltani. De Európának nem csak a migráció a problémája. Lengyelország helyzete mint speciális európai ügy (és ennek minden rétege) szintén felvethető kutatási kérdésként.

A közép-európai koncepció része, hogy még tudatosabban keressünk kapcsolatokat a Varsói Egyetemmel, a Krakkói Egyetemmel, a prágai Károly Egyetemmel, szlovák és osztrák egyetemekkel, Zágráb, Ljubljana egyetemével. Miért van az, hogy oly kevés vendégprofesszorunk van a szomszédos országokból? Ezen törekvések előkészítése elindult már a nyáron.

Ebbe a kapcsolatfelvételbe belefér még egy double degree-program?

Ebbe nagyon sok minden belefér. Csak hogy mondjak egy ötletet: ha már a visegrádi négyek négyen vannak, akkor miért ne lehetne egy olyan MA-program, hogy a négy félévet elosztjuk a törvények adta kereteken belül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között?

A törekvésekbe egyébként a balti államok is beleférhetnek, adott esetben Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Románia is.

A programban az is benne van, hogy vegyük észre, már nem azért vagyunk érdekesek, mert ezek valamikor rendszerváltó országok voltak, hanem azért, mert egy speciálisan fejlődő, az EU részévé vált térséggé alakultunk, jól azonosítható sajátosságokkal. Erre kell tennünk a hangsúlyt, így értem ezt. Ezen belül a Corvinus intellektuális értelemben a térség egyik motorja és központja lehet.

Egyetemi fórumokon gyakran kerülnek elő a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdések. Tervben van külföldi oktatók meghívása az Egyetemre?

Igen. Ez eddig nem nagyon volt jellemző, csak úgy, hogy becsöppent közénk személyes körülményei miatt, itt él, és így lesz valaki oktató. Ennek a személyes körülményektől független útja, ami általában szokásos a világban, hogy egy állást meghirdetünk, és azt egy külföldi oktató is elnyerheti. Erre van lehetőség, eddig is volt. Csak az alacsony fizetések miatt igazából külföldről nem pályáznak.

Magyarán az a kérdés, hogy áttörést tudunk-e elérni a fizetésekben. Szigorúan teljesítményelv alapján a fizetéseket, jövedelmeket el kell téríteni az eddig megszokott, többé-kevésbé egalitárius és egy sajátságos hierarchia alapján működő szemléletmódtól. Hangsúlyozom, teljesítményelv alapján. Nem pár tízezer forintos fizetéskorrekcióról beszélek, hanem jól látható, akár látványos fizetési kategóriák kialakításáról.

További lehetőség, hogy főként külső forrásból teremteni kell egy alapot, amely lehetővé teszi, hogy igazán jelentős, nemzetközileg jegyzett közgazdászokat vagy társadalomtudósokat meg tudjunk hívni az Egyetemre.

Nemcsak egy előadás erejéig – ez eddig is előfordulhatott –, hanem mesterkurzusok tartására, blokkosított rövid kurzus vezetésére, vagy akár hosszabb itt-tartózkodásra is. Az Egyetemnek a Magyar Nemzeti Bankkal kötött szerződése egyébként részben tartalmaz olyan elemeket, amelyekre lehet építeni. A cél, hogy fölkerüljünk ilyen értelemben is a térképre. A legmagasabb szintről érkező tudósok meghívására van szükség a továbblépéshez.

Az is felmerül, hogy akár egy új, Advanced Studies jellegű programot hozzunk létre, amely nem a graduális képzést, hanem az afölötti szférát érintené. Cél megteremteni az Egyetemen azt a szervezetet vagy projektet, amelyet a Collegium Budapest töltött be a kilencvenes-kétezres években Magyarországon. Annak nem volt más feladata, mint megfelelő feltételeket, körülményeket megteremtve meghívni néhány komoly tudóst egy-egy félévre, akiknek nincs más dolguk, mint hogy a magyar kutatókkal együtt valamilyen projekten dolgozzanak. Mindezzel párhuzamosan pedig azért is mindent meg kell tenni, hogy az Egyetemen tanító-kutató kollégák is minél többen nemzetközi tapasztalatot szerezzenek.

Várható-e egyéb szervezeti átalakítás a Külső Kapcsolatok Igazgatóságán kívül?

Nem, ami tervben volt, az megtörtént. Jelen pillanatban nincs egyéb tervezett szervezeti átalakítás.

És esetleg olyan változás, amely a hallgatókat is érinti, tehát például TVSZ vagy HTJSZ?

Kisebb dolgok biztosan előfordulhatnak, de jelen pillanatban nem látok radikális változtatásra kényszert.

Fog-e egyéb tevékenységet végezni a rektori tisztség mellett? Gondolok itt publikálásra, oktatásra, kutatásra.

Az én koromban az, hogy az ember publikál, egyfajta lelki kényszer. Folytatni szeretném eddigi tevékenységeimet, elsősorban az idegen nyelvű publikációimat. Az utóbbi 5 - 8 évben elsősorban külföldön publikáltam, ezt mindenképpen szeretném folytatni. Nyilvánvalóan nem azzal az intenzitással, mint eddig, de egyáltalán nem szeretném feladni, és remélem, a körülmények sem fognak belekényszeríteni olyan helyzetbe, ami mindezt lehetetlenné teszi.

Mikor tekinti sikeresnek a munkáját?

Akkor, ha este, amikor lefekszem, jól alszom.

Esetleg van valami legnagyobb kihívás, amit külön kiemelne?

Önmagában kihívás, ha az ember életében először kerül egy ilyen pozícióba, és minden nap újabb és újabb döntési kényszerek, valamint impulzusok, hatások érik. Gyakran előfordul az, hogy „na, ezt azért nem gondoltam volna”, de hát az is része a rektori feladatnak és ennek az újfajta életnek. Az egészen biztos, hogy jelen pillanatban teljesen más a napi időmérlegem, időbeosztásom, mint korábban volt. Sokkal kevesebb önálló idővel rendelkezem. Ugyanakkor tele van minden nap meglepetésekkel, újdonságokkal. Rengeteg információ éri az embert, melyet kezelni kell.

Végezetül: mi a legkellemesebb feladata egy rektornak?

Az, hogy nagyon sok kiváló emberrel találkozik egy rektor, és hogy beszélgethet velük. Az a legjobb része.

Címkék: corvinus bce budapesti corvinus egyetem Egyetem chm Lánczi András Corvinus Rektor corvinusonline Corvinus Média BCE

1 komment

Visszajelzes  |   Impresszum  |   Kapcsolat