EKB: túl kevés, túl későn?

Május 2-án Pressburgban tartott kihelyezett ülést az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa, ahol Mario Draghi, a bank elnöke bejelentette az alapkamat 25 pontos csökkentését. Így a kamatláb 10 hónap után újra csökken, immáron mindössze 0,5%-os szintre. A bejelentés az elemzőket és a piacokat csalódásként érte, a döntés hatására az euró gyengült mind a dollárral, mind az angol fonttal szemben.

Draghi egyben bejelentette, hogy a bank kész cselekedni, amennyiben szükségességé válik, és akár a nulla százalékos refinanszírozási kamat is realitássá válhat, ha a kedvezőtlen jelek ezt indokolják.

A kamatdöntés fogadtatása legalább is vegyesen alakult.

Az eurózóna országainak feldolgozóipari teljesítménye az utóbbi évben is csökkent, emellett pedig a déli országok továbbra is küzdenek a magas munkanélküliséggel. Közben viszont az infláció ijesztően alacsony szintre csökkent (igen, van ilyen: 1,2% a megcélzott 2% helyett), ami a fogyasztás visszafogásán keresztül még inkább mélyíti a válságot.

A növekedést elősegítő hitelek kínálata továbbra is korlátozott. Erre az EKB korábban már létrehozott egy programot, melyben olcsó forrásokat kínál a bankoknak a vállalati hitelezések beindítására. Ennek határidejét a mostani döntés értelmében 2014 júliusáig tolták ki, ami arra utal, hogy a program eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ebben persze az is közrejátszik, hogy a hitelek iránti kereslet is igen alacsony.

Önmagában ez az intézkedés persze szükséges, de nem elégséges a válság kezeléséhez, ezt Mario Draghi is elismerte. Sürgette az egységes európai banki szabályozás bevezetését, illetve felhívta a figyelmet rá, hogy az eltérő adórendszerekből fakadó különbségeket és a munkaerő-piaci problémákat a jegybank egyedül nem képes kezelni. Ugyanígy, az egész Európát foglalkoztató kérdésben, miszerint a megszorítás vagy a növekedés élvezzen prioritást, sem az EKB mondja ki az utolsó szót.

A fenti adatok azt jelzik, hogy a megszorító politika lassan kezdi elérni a határait, ahogyan azt Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is pedzegette Lisszabonban.

A kritikusok szerint azonban az EKB lassan cselekszik, és csak ígérget. Az utóbbi 17 hónapban az alapkamat 0.75-ről 0.5 százalékra csökkent, miközben az infláció 2.7-ről 1.25-ra zuhant, az eurózóna gazdasági teljesítménye pedig 0.75%-kal csökkent.  Eközben viszont az egynapos jegybanki betét negatív kamatozását továbbra is csak kilátásba helyezik, de a döntést egyre halogatják. És bár a kamatcsökkentés szükséges lépés a jelen helyzetben, a valóság az, hogy az EKB kamatlába még mindig magasabb, mint akár a Federal Reserve-é, vagy a Bank of Englandé.

Forrás: portfolio.hu

A többség azt várta, hogy az EKB valamilyen kiterjedt hitelezési program meghirdetésével igyekszik élénkíteni az európai gazdaságot, azonban ez nem történt meg. Az Európai Központi Banktól nagyobb aktivitás lenne elvárható. Michael Higgins, Írország elnöke szerint az intézménynél komoly reformok szükségesek, hiszen a  jelenlegi döntési paralízis már szociális feszültségekhez vezethet.

Állandó vita tárgyát képezheti, hogy milyen jegybanki politika szükséges a célok eléréséhez. Sőt, egyáltalán mely célok élvezzenek prioritást egy adott helyzetben? Az biztos viszont, hogy a lehető legrosszabb politika a semmit-nem-csinálás gyakorlata.

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr515302949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.