21. századi pokol? - guantánamói hírek és rémhírek

Embertelen körülmények, terroristák, éhségsztrájk, Obama törekvése a felszámolásra és az ez ellen tanúsított ellenállás, lázadás és gumilövedékek, emberjogi kérdések, a rabok esetleges befogadása, megtaposott Korán – körülbelül ezekkel a szavakkal lehet fémjelezni a guantánamói fogolytáborról keringő híreket és rémhíreket, melyek időről időre felsejlenek a köztudatban, majd megválaszolatlan kérdéseikkel, vitatható hátterükkel rendszerint el is tűnnek a média könnyebben fogyasztható botrányainak tengerében. Homályos folt a térképen, 21. századi pokol, szeszélyből fenntartott borzalom, vagy netalántán olyan létesítmény, aminek egyelőre nincs alternatívája? Az emberi jogok sárba tiprásának megtestesülése vagy kiépített, felszerelt, elfogadható börtönrendszer, amire csak a korábban kiszivárgott borzongató képek nyomták rá a lemoshatatlan bélyeget? Kérdések akadnak bőven, ahogy érvek, ellenérvek, latolgatások, sejtések, emberjogi, biztonsági és politikai kérdések, vélt vagy valós összeesküvés-elméletek is. Épp csak válaszokat adni nem egyszerű.

guantanamo.jpg

A fogolytábor kérdésköre rendszerint egy-egy szempontból merül fel, mely – még ha épp olyan alapvető is, mint a habeas corpus gondolata, olyan fontos is, mint a jogos vagy jogtalan fogva tartás kérdése, olyan sokakat érintő, mint a kiadatások, szabadon bocsátások dilemmája  vagy olyan szaftos is, mint az amerikai elnök szavahihetősége – nem kifejezetten ösztönöz arra, hogy a híreket rohamtempóban átfutó olvasóként teljes valójában mérlegeljük az intézmény létjogosultságát, fennállásának és felszámolásának dilemmáit. Pedig egy már több mint tíz éve a kedélyeket borzoló problémakör talán megérdemelné a felette való elgondolkodást, mielőtt vállat vonva továbbgörgetünk vagy reflexszerűen, egy-egy elkapott gondolatra reflektálva állást foglalunk. Teljes képet alkotni magunkban természetesen lehetetlen, de a fő okok és előzmények keretet adhatnak elfogadásunknak vagy éppen felháborodásunknak.

Akárhogy is, induljunk ki abból, hogy Barack Obama első kampányának egyik leghangsúlyosabb választási ígérete volt a kegyetlen bánásmódról elhíresült guantánamói börtön egy éven belüli bezárása, amelyet néhány órával hivatalba lépése után azonnal el is rendelt, mindmáig mégsem sikerült végső eredményre jutni a kérdésben – minden szkepticizmus ellenére is valószínűsíthetjük, nem véletlenül, nem indokolatlanul. Úgy tűnik nem csak az erődítmény, de benne rejlő fogolytábor is erős alapokon áll. A 2008-as választások egyik legfontosabb politikai témája a terrorizmus elleni háború volt, mely kapcsán a korábbi vélt vagy valós emberi jogi jogsértések is minduntalan megjelentek, Guantánamó pedig kiemelt szerepet kapott. Nem véletlenül, hiszen addigra egyértelművé vált, hogy a fogolytábor fenntartásának nem sok értelme maradt, miközben politikailag igen nehezen vállalható problémát jelent. A jelen mardosó kérdései azonban akkor is fennálltak, középpontban a foglyok további sorsával, különösen azokéval, akikről időközben kiderült, hogy nem sok közük van a terrorizmushoz. Látnunk kell, hogy bár a problémák megoldatlanok és a megoldási tervek rendre falakba ütköznek, az irányok egyértelműek, amit többek között az is mutat, hogy a jogellenes harcos (unlawful combatant) jogi kategóriájának elvetésével a kormány gyakorlatilag elvetette a jelen gyakorlat folytatásának jogi alapját, aminek mindenképp üzenetértéke van.

Guantanamo (1).jpg

Támaszponttól a hírhedt börtönig

Maga a guantánamói támaszpont 1903 óta van az Egyesült Államok birtokában. Bár hatalomra kerülése után a Castro rezsim a szerződést érvénytelennek mondta ki, az Egyesült Államok azonban fenntartotta jelenlétét a területen, a támaszpont pedig a mai napig rendezetlen diplomáciai körülmények között áll fenn. A terület formálisan minden estre nem tartozik az Amerikai Egyesült Államok területéhez, és az soha nem formált jogot a terület feletti szuverenitásra, ami az amerikai jog alkalmazhatósága tekintetében számos kérdést vet fel. A Guantánamói-öbölben sem az amerikai törvények, sem az amerikai alkotmány nem érvényesül, a hivatalos közlés szerint tehát bárki fogságban tartható, aki besorolható a jogellenes harcos kategóriába. A támaszpontot, illetve az azon kialakított létesítményeket az USA már régebb óta is használta személyek fogva tartására, a kilencvenes években a haiti és kubai menekültek táboraként szolgált a terület, kiemelt szerepet azonban 2001. szeptember 11-ei események után kapott, a terrorista gyanús személyek központi fogolytáboraként, azonnal kiváltva így más országok kormányainak és emberi jogi aktivisták kemény bírálatát.

A fogolytábor körülményei

Sokan a narancsszínű ruhában a szabad ég, tűző napon térdelő embereket ábrázoló híressé vált fényképekkel azonosítják az egész guantánamói fogolytábort, pedig azok a bizonyos – egyébként valóban és vitathatatlanul ijesztő és megrázó képek – a 2012-es átmeneti időszakban készültek a Camp X-Rayben, és azóta a jóval kulturáltabb, elfogadhatóbb, az elméleti elvárásoknak megfelelő börtönkörülmények uralta Camp Deltában tartják a foglyokat. A Camp Deltán belül több altábor található 1 és 4 között számozva, ahol a számok a szigorúsági szintet jelentik, illetve Camp Echo, azok számára, akiktől különösen hasznos információkat remélnek, vagy akiket különösen veszélyesnek tartanak. A legspeciálisabb része a létesítménynek a Camp Iguana, ahová azok az emberek kerültek, akikről időközben kiderült, hogy nem érintettek a terrorizmusban, azonban egyéb körülmények miatt nem tudják szabadon engedni őket. Bár őrizetesek száma az évek során fokozatosan csökkent, a fogyás mostanra gyakorlatilag megállt, mivel számos a katonai hatóságok által szabadlábra helyezhető fogolynak egyszerűen nem találtak befogadó helyet. 

Az általánosan elterjedt híreszteléssel ellentétben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának a különböző jelentései cáfolják, hogy a körülmények rosszak lennének – bár itt azt hiszem mindig érdemes megtoldani a gondolatot egy relatíve szócskával – illetve az is tény, hogy képzett orvosi személyzet áll rendelkezésre. A táborban 2002 óta jelentősen javítottak a körülményeken, még Bush idejében betiltották a kínzással felérő kihallgatási módszereket, amelyek egykori voltát sajnos nem lehet megkérdőjelezni, még ha minden civilizált államban élő embert meg is botránkoztat a gondolat, amelyet a sokat emlegetett szükségesség  az időből való kicsúszástól való rettegés  sem igen képes tompítani.  Ettől természetesen még nagyon sok vitatható kérdés van napirenden, különös tekintettel a bánásmód és a kihallgatási technikák területén, azonban a középkori rémhíreket nem árt cizellálni.


20812_403202443_small.jpg

A rendelkezésre álló adatok szerint a tábor működése alatt összesen 774 személy fordult meg Guantánamón. Az egyszerre jelen lévők maximális száma 680 volt, összetételük pedig erősen nemzetközi – a fogvatartottak nagyobb részét valóban a közvetlenül az amerikaiak által foglyul ejtett, terrorista cselekményekkel vádolt személyek alkotják, de legalább ugyanilyen fontosak, akiket más államok adtak át az Egyesült Államoknak, azt állítva róluk, hogy terroristák. Nehézséget jelent a felszámolás gondolata kapcsán, hogy sokakról hiába derül ki, hogy e téren nem bűnösök, sokszor nem lehetőket kiadni, a hazájukban rájuk váró büntetések miatt – hiszen leegyszerűsítve a nemzetközi jog értelmében nem lehet hazájának kiadni olyan személyt, akit ott alapvető emberi jogaiban való sértés, halálbüntetés, kínzás érhet ennek következményeként. Jelenleg 166 embert tartanak fogva, legtöbbjüket úgy, hogy vádat sem emeltek ellenük.

Obama és az ígéretek

A demokrata elnök, Barack Obama hivatalbalépése nagy várakozásoknak adott helyett Guantánamo helyzetének rendezése kapcsán, és amit lehetett, az Obama-kormányzat megtett a börtöntábor bezárása érdekében. 2009-ben átfogó felülvizsgálatot rendeltek el, eredményét 2010-ben hozták nyilvánosságra, melynek keretei között megállapították, hogy a börtöntáborban fogva tartott 240 ember közül 126 hazatérését engedélyezhetik, harminc jemenit a Jemenben uralkodó viszonyok miatt nem küldhetnek haza. Mindeközben 36 fogoly ügyében épp folyt az eljárás, a legveszélyesebb 48 rab kiengedését pedig egyszer és mindenkorra kizárták, mellyel párhuzamosan Obama elrendelte, hogy az Illinois állambeli Thomson börtönt készítsék fel ez utóbbiak befogadására, de sem Illinois, sem más szövetségi állam nem vállalta a veszélyes foglyok elhelyezését, ahogy a főbűnösök elleni pereket amerikai területen történő lefolytatását sem, mivel tartanak attól, hogy terrortámadás célpontjává válhatnak. Mindezek után a várakozásokhoz képest komoly meghátrálás történt, és az amerikai elnök 2012-ben aláírta azt a törvényt, amely de facto lehetetlenné tette a guantánamói fogolytábor bezárását és felszámolását, ugyanis az egyenesen megtiltja, hogy közpénzekből szállítsanak az Egyesült Államokba vagy harmadik országokba guantánamói őrizeteseket, és előírja, hogy a terrorizmussal gyanúsítottakról katonai bíróság ítélkezzen. A törvény aláírásával Obama engedett a kongresszus részéről megnyilvánuló nyomásnak, hiába beszélt előtte vétózásról, mivel a kongresszus néhány pont erejéig eleget tettek az elnök kifogásainak, szentesítette a főleg jogvédő szervezetek által vitatott törvényt. A tábor felszámolása így a tavalyi év eseményeinek következtében gyakorlatilag abbamaradt, valahol halványan azonban továbbra is hordozva magában az idővel eljövő változások ígéretét, hiszen a helyzet a megakasztás ellenére sem volt a legcsekélyebb mértékben sem véglegesnek, korrektnek vagy tisztázottnak nevezhető, azt azonban talán merészebb álmaiban sem sejtette senki, hogy már a következő évben is alapjaiban fog megremegni.

A jelen konfliktusai

A helyzet egyelőre megoldatlan, és még közel sem látszik a fény az alagút végén, sőt az elmúlt időszakban a feszültség újra kiélesedett, a fogolytábor kérdése pedig meghódította a címlapokat. „Engedjétek szabadon, küldjétek haza őket, vagy bízzátok őket az igazságszolgáltatásra!” – fogalmazódott meg az Obama elnök elé terjesztett követelés, melyet immár 150 ezer ember írt alá az Egyesült Államokban. Az amerikai közvéleményben már korábban is voltak fenntartások a guantánamói táborban alkalmazott szigor jogszerűségével kapcsolatban, civil- és emberjogi szervezetek többször tartottak tüntetéseket, felvonulásokat a foglyok ügyének érdekében, nem is véletlenül volt ez a kérdés sarkalatos pontja a 2008-as propagandának, az utóbbi hónapok eseményei azonban minden korábbinál tovább növelték a felháborodást. A drákói szigorú börtönben ugyanis többen éhségsztrájkba kezdtek, 23 embert kényszertáplálásnak vettek alá, három pedig kórházba került, sőt egyes jogvédő szervezetek már úgy tudják, hogy most már mintegy 130 ember tiltakozik önként vállalt koplalással. Mindezen túl nemrég a fogolytábor egyik részlegében erőszakra is sor került, amikor az őrök gumilövedékekkel fékezték meg a rabokat, akik tiltakoztak az ellen, hogy magánzárkákba helyezzék át őket.

73611.jpg

 A guantánamói rabok éhségsztrájkja magát az elnököt is megdöbbentette, aki azonnali intézkedésre szánta el magát: elrendelte a fogvatartással kapcsolatos eljárások felülvizsgálását és ígéretet tett újabb erőfeszítésekre a bezárás érdekében. Ennek ellenére a helyzet jelenleg kilátástalan, az események mindenképp elgondolkodtatóak, de hogy mi lenne a tökéletes megoldás a problémára, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. Hiszen a számtalan borzalom ellenére is vannak érvek a fenntartás mellett – bár amennyiben bármi is igaz a sötétebb hírek a körülményekről, akkor semmiképp sem ebben a formában, hanem élhetően, jogilag rendezve, a tényekről őszintén beszélve –, hiszen a biztonság kérdéséről, a terror megelőzéséről semmiképp sem feledkezhetünk el. Számtalan a kérdőjel, de ahogy arról sem egyszerű árnyalt képet alkotni, hogyan is fest a valóságban ez a sokat emlegetett börtön – valóban a középkori rémálmot idézi vagy valójában kevésbé ijesztő a helyzet, és csak az emberi jogi kérdések úgymond divatossá vált hirdetése és a média figyelme adott vastag keretet a kérdésnek, esetleg a közelmúlt eseményeinek kell tisztán hitelt adnunk, és kimondani, most húzták le a leplet a tábor valóságáról?

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr35306889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OkoskaTo:rp 2013.05.21. 10:19:59

Jól összeszedett írás.

A lényeg mégis az, hogy az USA (a szabadságjogok és a demokrácia fellegvára) képmutató módon outsource-olja az emberi jogok megsértését az ország határain kívülre. Mert megteheti.

Bafana 2013.05.21. 10:40:29

Méghogy a náciknak meg Hitlernek voltak világuralmi törekvései. Szinte röhögnöm kell ezen, ha nem lenne ennyire szomorú és valóságos.
Nem hinném, hogy az USA-nak lenne akármekkora erkölcsi alapja bárkit oktatni demokráciából.

Medgar 2013.05.21. 11:03:47

@OkoskaTo:rp: Nincsenek emberi jogok, Általános elvek vannak, amiket megfelelő feltételek esetén az uralkodó rezsimek többsége figyelembe vesz.

vladimir964 2013.05.21. 11:11:24

A vöröskereszt táborlátogatásairól annyit: annak idején a náci haláltáborokban is mindent rendben találtak a küldöttségek. (mint tudjuk egy napra ki lehet mindent suvickolni)
Az amcsik meg rendesen törököt fogtak.

neozsivany 2013.05.21. 11:29:18

Habeas corpus, nem habeus...

Adj gázt! 2013.05.21. 11:35:54

Érdekes, hogy itt a "törekedés a felszámolásra" már béke Nobel-díjat ér, míg a másik esetben 359283754353485324594358 rendbeli gyilkosságban való bűnrészességért vonnak felelősségre 70 évvel ezelőtti szakácsokat.

Adj gázt! 2013.05.21. 11:42:02

Ez az árnyalt kép is tetszik: vannak érvek a guantanamói koncentrációs tábor fenntartása mellett, egyrész-másrészt; a helyzet nem tisztázott. Volt pár kínzás, de azok egyedi esetek voltak. Lőttek a rabokra, de csak gumilövedékkel. Hol vannak a negyvenértelmiségiek? 150 kiló aláírás meg lófasz egy akkora országban, de még nálunk is többször ennyien írják alá a rezsicsökkentést.

Le vannak szarva a rabok emberi jogai, miért nem mondják ki büszkén, egyenesen a "demokraták"?

Adj gázt! 2013.05.21. 11:47:04

"Jogtudósok" folytatnak nagy elméleti vitákat, a vízbefojtogatós kínvallatás alkotmányos, "demokratikus"-e, vagy netán egyedi sajnálatos eset. Másik esetben ha egy sima civil hasonló fejtegetésekbe bocsátkozik, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de már egy "arra utaló" karlendítésért is éveket szabnak ki.

Vajon hogy aránylik egy karlendítés ahhoz, hogy valaki a vízbe fojtogat egy fogvatartottat?

nusica 2013.05.21. 11:52:11

Vallatás nélkül senki sem számol be tömeggyilkos terveiről.
vallatni ma már kínzás nélkül is lehetne.
de ez drága is, és az aberrált vallatók örömét is elvenné.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.05.21. 11:59:52

@OkoskaTo:rp: Az emberi jogok megsértése mellett hasonló outsourcing megy a környezetszennyezés területén is.

OkoskaTo:rp 2013.05.22. 14:26:24

@Távmunka blog: Csak a cikk most épp nem az utóbbiról szólt. ;) De ugyanez megy a munkavállalói jogokkal (éhbéres ázsiai biorobotok) is.

@Adj gázt!: Adok gázt NEKED szívesen. Jaaa, vagy a csőnek azon a végén nem állnál olyan lelkesen?