A háló(zat) fogsága

Az elmúlt évtizedek megváltoztatták környezetünket, szinte teljesen átformálva a minket körülvevő világot. Az internet térhódítása, a számítástechnikai eszközök előretörése az élet összes területét átalakították. A gazdaság minden egyes szektorát átszőtte a technológia, amely az üzleti szférától a szórakoztatóiparon át az emberiség minden szereplőjét behálózta. Nem véletlen a szóhasználat, hogy „behálózta”, mivel az újmédia szinte hálószerűen, fekete özvegy módjára szőtt körénk észrevétlen fonalat pár év leforgása alatt, melynek legyek módjára ragadtunk fogságába.

 

AZ IDŐ ÉRTÉK, VALÓSÁG

„Az idő pénz” – szól a mondás. Manapság az interneten is lehet pénzt keresni, ezzel szemben többségében felesleges időtöltés zajlik az online térben. A nevetségesebbnél nevetségesebb játékok, melyek megfertőzik a fiatalok elméjét, számos más, kreatív-alkotó tevékenységtől veszik el az értékes időt. Másrészt pedig, a virtuális élmények nem pótolhatják a valódi élményeket.

internet-addict-1.jpg

Médiaerőszak tekintetében is rendkívül veszélyes lehet a dolog: ahogy a hírekben is láthatjuk, sokszor fiatal, még serdülő korú gyerekek követnek el erőszakos bűncselekményeket, melyek visszavezethetőek internetes aktivitásukra. Szociálpszichológiai kutatások alátámasztják, hogy az egyén valóságészlelése függ a napi tevékenységeitől. Az egész napokat felemésztő videójátékok, az agresszív, háborús FPS-játékok jelentős mértékben befolyásolják a fiatalok személyiségszerkezetét. Észrevétlenül alakítják át az attitűdöket, az értékrendszert, amelyet ezáltal a valóságba is átültetnek a személyek. Az időmenedzsmentre kifejezetten negatív hatású, időn kívüli valóságészlelés, melyet az online aktivitás eredményez, képes az egész napunkat bekebelezni. Személyes valóságunkat – meghatározva életünket, észlelésünket, mindennapjainkat – nem mindegy, hogy milyen információkkal árasztjuk el. Az idő értékké válik, vagy az értékes idő értékvesztetté. Egyedül a mi döntésünk, hogy a nap 24 óráját mire fordítjuk, mely lehet alkotó tevékenység, lehetnek élmények, de agybutító időtöltés egyaránt. Ez csak rajtunk áll. Az értékét vesztett, kézzel fogható valóság, a torzult valóságfelfogás, a szűrt információk félelmekre adhatnak okot számunkra. Az HTML, PHP, JAVA stb. programkódok egy irányított valóságot, üzleti érdekeknek alárendelt montázst tálalnak számunkra. Megfordult-e már valaki fejében, hogy mi történik akkor, ha az észlelésünket tudatosan befolyásolják? Személyes szabadság, vagy manipulált valóságtudatosság? Az információ szűrése a társadalom tudatos kontrollját eredményezheti? Néhány társadalom tanúskodik erről: Marionett-bábuként irányított emberek, szemfényvesztett lakosság. Az információ hatalom, az információ népbetegség. Ha az információt érdekek szűrik meg, hová tűnik az emberség? Az egyetlen, s valódi szabadságunk a szellemi függetlenség. Személyes szabadság, vagy mamutvállalatok algoritmusainak világa? Hogy mit gondoljon az ember, ki az, aki diktálja?

 

ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ

Az internet (world wide web) széleskörű elterjedésével, mint azt tudjuk, az újmédia forradalmasította az információáramlást, ezáltal a kommunikációs iparágakat. A lehetőség határtalan, a virtuális tér számos alternatívát kínál számunkra. Ilyenek többek között az e-mail, a fórumok, az online telefonálás, azonnali üzenetküldő programok, oldalak (chat), és talán legfontosabb a pár éve elterjedt közösségi média. Ezen innovációk társadalmi hatása megkérdőjelezhetetlen, néhány év alatt átalakította kommunikációs szokásainkat, ezáltal az interperszonális kapcsolatainkat. Néhány példát, hagy említsek:

  • Milyen lenne az élet, ha nem lennének eszközeink?
  • Hogyan tudnánk beszélgetni ismerősökkel, téren és időn kívül?
  • Elképzelhetőek-e bizonyos munkakörök ezen technológia nélkül?

 

A válasz önmagáért beszél, bármilyen nehéz is belátnunk. Nem tudunk élni és létezni internet nélkül. Mindennapjaink része, mely meghatározza hétköznapjaink, kapcsolataink, az életünk.

virtualmeta_1.jpg

Másik nagy probléma, hogy így egyaránt megváltoztak az interperszonális kapcsolatok is. A hálózati kommunikáció sokkal személytelenebb, mivel érzékelésünk korlátozott. Az információ hiányos, és a kettes számrendszer nem képes közvetíteni az észlelés különböző területeit, így kizárólag a látás és hallás érvényesül. Elsősorban a szemünket használjuk, melynek több hátulütője is van, amelyre a későbbi fejezetekben kitérek. Nem tudunk a másik fél szemébe nézni – helyette karaktereket látunk, nem érezzük az illatát, nem érinthetjük meg. Személyességét veszíti a társalgás, mivel metakommunikációs eszközök nem érvényesülnek. Több konfliktus forrása lehet, hogy az érzékelés korlátozott. Nem érezzük a hangsúlyt, máshogy értelmezhetjük az üzenetet, mint a feladója gondolta. Másik hátulütője, ha valakit kizárólag az alapján ítélünk meg, amit weben látunk, miközben élőben teljesen más az egyén.
A gondok ott kezdődnek, hogy általában elkényelmesednek az emberek és sokkal gyakoribbá válik az online kommunikáció. Mint a legtöbb médium, ez is a kapcsolatok elidegenedéséhez vezethet. A gyakori beszélgetés, fokozott interakció miatt a két fél megunhatja egymást, vagy felesleges viták is születhetnek ezáltal. „Ismeretlen ismerősök, ismerős idegenek” – ez mindent elárul.

VIRTUÁL METAMORFÓZIS

A virtuál metamorfózis olyan átalakulási forma, mely az embereket próbálja jelképezni, az embereket az online valóság tükrében. Felgyorsult világunkban, ahol szinte minden az interneten zajlik, az emberek megteremtették a saját én-ideáljukat, avagy a pozitív énképüket önmagukról. Az irányított kommunikáció, amely nem azt mutatja be, hogy kik vagyunk valójában, hanem azt, hogy igazából kik szeretnénk lenni. Az imázs nagyon fontos szerepe, hogy megítélésünket szinte 2/3-ad részt befolyásolja, amit a neten láthatnak rólunk, erős félelmet kelthet bennünk. Mindenki próbálja a legjobb arcát, formáját mutatni – eleget téve az elvárásoknak, de valójában keretek között kell élnünk. A megítélés keretei, a társadalmi elvárások és normatívák, melyek kihatással vannak ránk. Nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk velük, mert akár egy munkahelyre jelentkezünk, akár csak jelen, vagy jövőbeli partnerünkkel kerülünk szembe, kihatással vannak ránk. Ezzel az a baj, hogy sokan felértékelik ezen információk jelentőségét, nem ismerik meg belőle a másik félt. Rólunk szól, kétségkívül minden esetben. A kérdés, hogy milyen aspektusból, szemszögből mutatjuk be önmagunkat, esetleg mutatnak be minket. Itt nagy differenciál lehet oldalak tekintetében, legyen az egy fórum, vagy közösségi média, annak különböző felületei. Szűrjük az információkat, öntudatlanul. Megpróbáljuk magunkat „eladni”, akarva-akaratlan. A virtuális metamorfózis, avagy átalakulás mindenre kihat. Teljesen mást látnak ismerőseink egy LinkedIn profilban, mint egy Facebook oldalon. A cégek sem tesznek kivételt, mindegyik megpróbálja a legnagyobb hitelességgel promótálni magát számunkra, hogy végső soron a konverziójuk, ezáltal értékesítésük volumene a lehető legmagasabb mutatókat tudja produkálni.
Az arculat, a hitelesség szerepe felértékelődött, az egész arról szól, hogy ki tud bizalmat ébreszteni az emberben. Igazából ez a kérdés csak szemtől-szemben dőlhet el, ahol már nem segíthet a „hazug imázs”.

kisgyerek.jpg

 

EGÉSZSÉG, BETEGSÉGEK

Mint azt tudhatjuk, a számítógép előtt eltöltött órák, illetve az internetfüggőség jelentős társadalmi, nevelési problémákat vethetnek fel. Az Y generáció, vagy az újabban már Z generáció néven emlegetett nemzedék szinte teljes mértékben az internet világában szocializálódik. Ennek számos következménye lehet, nem beszélve az emberi kapcsolatokhoz való viszonyulásról. A képernyő előtt napi szinten átlagosan eltöltött órák száma kb. 4-8 óra. Ilyen, sokszor hipnagóg állapotban kialakulhat a függőség is, mely súlyossá is válhat. Példának okáért: antiszocialitás, társadalmi kapcsolatok romlása, szűkült világ és valóságkép. Egészségügyi tekintetben is súlyos problémákat eredményezhet, ilyen negatív hatás a szem fokozott romlása, a mozgáshiány, az alvási, illetve étkezési zavarok kialakulása. Ez többek között az információs társadalom térhódításának eredménye, nem kizárólag az internet hibája. Az infokommunikációs eszközök elterjedésével elszaporodtak az ilyen típusú népbetegségek.

Mivel az érzékelésünkben többségében a szemünket használjuk, így az sínyli meg leginkább az online eltöltött óráinkat. Néha kell a kikapcsolódás, a lazítás a hatékony munkavégzéshez. Nagy probléma a mozgáshiány, az elhízás veszélye egyaránt. Végül, hogy rengeteg impulzus éri folyamatosan az agyunkat, így elalváskor sem tudjuk teljesen kikapcsolni a „rendszert”. Mondhatni, elgépiesedünk. Akaratunkon kívül megváltozik agyi működésünk és aktivitásunk. Feleslegessé válnak bizonyos információk, mert az interneten úgyis elérhetőek. Tanulási szokásaink, s ezáltal viselkedési mintázataink is formálódnak. Megváltozik az intelligencia értelmezése, nem az lesz sikeres, akinek lexikális tudása van, hanem aki tudja, hol keresse az információt.

 

A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁK

Közösségi média, avagy „social media” – számtalanszor ismételt terminológia napjainkban. Az új-média szüleménye, az internet legfiatalabb gyermeke. Ezek a weboldalak olyan, sokszor világméretű hálózatok, amelyek az általunk testreszabott „információs központok”. Ismerősök, érdeklődési körök, fotók, szórakozás, stb. – minden egy helyen. Számos pozitív, illetve negatív vonzata is lehet ennek. Szakmai hálózatot építhetünk, felvehetjük a kapcsolatot emberekkel, társaloghatunk barátainkkal, de nem kívánt idegenek célpontjává is válhatunk. Nyilvánossá tett adatainkhoz pedig bárki hozzáférhet. Munkahelyeken előszeretettel alkalmazott technika, hogy digitális lábnyomaink alapján profiloznak. Az emberi erőforrás, így személyiségünk, gondolkodásunk szinte percek alatt feltérképezhető ezen módszerekkel. „Madarat tolláról, embert barátjáról.” – az ismerőseink tanúskodnak rólunk, s ez által hatással vannak a megítélésünkre, befolyásolják észlelésünket. Az általunk követett oldalak, emberek határozzák meg szubjektív a tartalmat, a közösségi média önmagában csak keretet ad. Kiterjesztett valóság, vagy szűrt valóságészlelés? Mi választjuk ismerőseinket, így tartalmat is...

childfacebook.jpg

A marketingkutatások új dimenziója nyílt meg az elterjedésük okán, így számos cégnek termelnek profitot. Mivel sokkal célozhatóbb a célcsoport, termékeinket jobban el tudjuk juttatni az adott szegmenshez. Ennek következménye, hogy a hazai reklámipar folyamatosan elveszíti fenntarthatóságát, mivel az elköltött összegek külföldre vándorolnak. Finanszírozási problémák lépnek fel a sajtótermékeknél, mert kinek is érné meg hirdetni, médiát vásárolni egy hazai sajtóorgánumnál, ha ezt az összeget elköltheti másnál. Egy olyan helyen, ahol nem kizárólag „brandet épít” a reklám, hanem kézzel fogható a konverzió, és egyértelműen kimutatható tény, hogy a hirdetésekre elköltött összegek növelik az értékesítések volumenét. „It’s just business!” – tartja a mondás. A közösségi média, ahogy minden más szolgáltatás, azt tartja szem előtt, hogy minél magasabb árbevételre tegyen szert. Sajnálatos módon, naiv dolog azt hinnünk, hogy értünk van, emberekért. Ez kőkemény üzlet, és talán a valaha kitalált legjobb üzleti modell. Az életünk részei, a mindennapjainkat is behálózó portálok.

Az internet számos lehetőséget kínál, szinte elképzelhetetlen nélküle a modern élet. Megváltoztatta szokásainkat, megváltoztatta az életünket. Fontossága az üzleti– és magánélet minden területén felbecsülhetetlen. A hálózatosság kialakulása átformálta viselkedésünket, gondolkodásunkat. Kiterjesztett valóság, vagy szűrt valóságészlelés? Egyedül a mi döntésünk, hogyan használjuk.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr765317035

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Firaizmus Filozófiai Iskolája bezárt 2013.05.26. 00:12:37

Körülbelül másfél év, egyébként sikeresnek mondható időszak után, a Firaizmus Filozófiai Iskoláját az alapítója Fira Heffner lényegét tekintve bezárta. Kár érte. Helyette, persze Fira szerint biztosan csak mellette, lesz sosefeledd.com főként cikkát...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neoteny · http://word.blog.hu 2013.05.26. 00:03:38

Hát igen, a net nélkül például ezt a siraloméneket sem olvastam volna el soha, így nem vesztegettem volna rá az értékes időmet.

Ibn al-Haiszam 2013.05.26. 00:19:33

Ez egy jól összerakott, hiánypótló útmutató (guide) azoknak, akik az elmúlt 20 évet kómában, esetleg kő alatt, vagy biciklitömlőben (tube) töltötték, és nem ismerik a közösségi médiát, avagy social mediát, és lemaradtak az internetről (world wide web) is.

ritmikus csimpifon 2013.05.26. 01:56:08

Micsoda dörgedelem...

Mondjuk ez nagyon igaz: "metakommunikációs eszközök nem érvényesülnek. Több konfliktus forrása lehet, hogy az érzékelés korlátozott. Nem érezzük a hangsúlyt, máshogy értelmezhetjük az üzenetet, mint a feladója gondolta" - emiatt már volt nekem is konfliktusom.

De ettől hüyét kaptam: "Megváltozik az intelligencia értelmezése, nem az lesz sikeres, akinek lexikális tudása van, hanem aki tudja, hol keresse az információt."

Intelligencia = lexikális tudás? Ez az egész bűzlik a régi poroszos oktatási rendszer felfogásától. Igen, biflázzunk be mindent, mert attól leszünk okosak, tipikus begyepesedett gondolkodás. Szerintem a szerző 50 feletti.

Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2013.05.26. 05:59:52

Ilyen jól összerakott cikket rég olvastam az egyre szennyesebbé váló blog.hu oldalakon.
Magam részéről csak gratulálni tudok a poszthoz! További sok ilyen tartalmas posztot írjon kérem.

reccs 2013.05.26. 07:11:07

Na, a standard nyafogás. A Szemmitmondás Egyeteméről tetszett jönni?

[HPhD]Blokkolnam 2013.05.26. 08:24:14

"Az információ hiányos, és a kettes számrendszer nem képes közvetíteni az észlelés különböző területeit, így kizárólag a látás és hallás érvényesül."

Na itt hagytam abba az olvasást.

Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2013.05.26. 09:07:52

Mi ez a tömény bullshit? Már csak az "információs szupersztráda" közhelyet hiányolom belőle, hogy teljes legyen a '90-es évek feeling.

Petitprince 2013.05.26. 09:40:00

Szinte minden körülöttünk végbemenő változás ambivalens érzéseket vált ki, még a kellemesnek tűnők is, ez teljesen természetes, legfeljebb az emberek nagyobb része ezt nem meri bevallani még magának sem. Ettől még lesznek változások, és lenniük is kell, egy olyan világ, amelyben nem történik semmi, a tökéletes halállal lenne egyenlő. A változások nagy részéről soha nem tudunk egyértelmű igen/nem fekete/fehér ítéletet alkotni, egyébként erre nincs is szükség. Arra van szükség, hogy tudatosítsuk a változások szerepét saját életünkben. Szolgái leszünk azoknak (a cikk címében elhangzik a "fogság" szó), vagy kiváltói. 99%-ban az előbbi, ez teljesen nyilvánvaló, kár is beszélni, gondolkodni róla. Viszont a maradék 1%-ról kell, mert azon dől el minden.

Sándor Márton 2013.05.26. 10:41:28

Személyes célom a cikkel, hogy felhívjam a figyelmet(!) a változásokra. Nem siraloméneknek szánom, mert 19 éves vagyok (nem "50 feletti"). A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója - ahogy ezt az oldal címe mutatja, melynek neve nem arról lett (világszinten) ismert, és elismert, hogy a "Szemmitmondás Egyeteme". Kommunikáció és médiatudományt, ezen kívül pszichológiát tanulok.

Az Y/Z generáció szülötte vagyok, velem egykorúakhoz hasonlóan. Ebben a világban szocializálódtam, és elszomorító a látvány... A személyes kapcsolatok háttérbeszorulása, a társadalmi elidegenedés, a gyerekekre leselkedő veszélyek. Nem alkotok ("porosz") értékítéletet, kizárólag a jelenségre utalok. Nem a negatívumot kell szűrni (ez hungarikum), hanem látni, nem csak nézni. Próbáltam megközelíteni olyan aspektusból a jelenséget, melybe talán nem gondoltak bele. Tudatosan élni a jelen kort, nem csak megélni annak fogságában... Ha sikerült elérnem, hogy néhányan elgondolkodjanak a cikkem láttán, megérte publikálni és átélni a szokásos mocskolódást. :)

(Egyébként, modern gondolkodású vagyok... Az internet gyerekkoromtól jelen van az életemben, ismerem minden oldalát, annak előnyét-hátrányait.)