Vonul a magyar divat

Amikor divatbemutatóról van szó, átlagosan arra gondolunk, hogy egy nagy teremben a kifutón végigsétálnak a modellek ilyen-olyan ruhákban és ezt több száz ember nézi végig. Ez úgy általánosságban nem feltétlenül igaz, és nem volt ez másképp a Marie Claire 2013-as Fashion Days-en sem, amelynek helyszínéül a Vam Design Center szolgált. Persze itt is a ruhák és tervezőik voltak a középpontban, de mindezt egy komplett lifestyle tanácsadással egészítették ki a szervezők. Titokban minden pultnál, minden kedves hosstessnél valamilyen, az életmódunkat változtatni kívánó ötletet kaphattunk, ami voltaképpen az elképzelhető legjobb reklám egy cég számára. Összegezve az egész Fashion Days nem más, mint egy ügyesen felépített marketingfogás, ahol a különböző termékekkel, cégekkel közvetlenül ismerkedhetnek meg a potenciális fogyasztók úgy, hogy közben nem is feltétlenül veszik észre, hogy pontosan mibe is csöppentek. Ami persze nem baj!


IMG_6672.JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

Amikor beléptük első ízben a Van Gogh kiállításra való kedvezményre hívták fel a figyelmünket, ugyanis a Fashion Days programjain résztvevők a hétvége folyamán fél áron válthatnak jegyet a Vincent Van Gogh Álmai kiállításra. A jegypénztárnál és a ruhatárnál egyaránt nagyon készségesek, és ami plusz meglepetésként ért, hogy még a biztonsági őröket is illethetem a kedves jelzővel, ugyanis az ajtónál mindenkinek előzékenyen köszönnek, ami valljuk be elég ritka. A ruhatár mellett már egyből gondoskodnak a vendégek jó hangulatáról, Hungária pezsgővel kínálnak minden arra járót. És ezzel itt is van az első termék, aminek néhány kóstolás után – persze csak felelősséggel –a fogyasztóivá válhatunk.

A főcsarnokba érve látok mindent, amiért szeretem Budapestet. A régiből leleményesen csinál újat, a minimált laza eleganciával menővé teszi, a tradíciót modernné varázsolja. Az egész épületet egy benyomás járja át, ez az indusztriális érzés. A téglafalak, a fém korlátok, a hatalmas sötétített, nyitható üvegtető, a nagy tereket megtörő megoldások. Középen a kifutó, fölötte egy hatalmas világító gömb, körben a sok száz szék, nyüzsgő emberek mindenhol. Az egész laza és stílusos, ami már önmagában kellemessé teszi a délutánt ebben a légkörben. Egy másik pozitív csalódás az emberek, pontosabban a megjelenésük, a viselkedésük, ugyanis a hétköznapokban megannyi negatív inger ér minket embertársainkkal kapcsolatban – pontosabban ő általuk – és hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy valójában mennyire jó lehet egy közösséghez tartozni, akár csak egy délután erejéig. Mindenki divatmagazinokat lapozgat, kedélyesen kortyolgatják italaikat, bőszen kóstolgatják a finomságokat, és közben olyan, mintha egy, a valóságtól elrugaszkodott helyen lennék.

IMG_6392.JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

Az emeleten találkozunk igazán a termékdömpinggel. Körbenézek és az okostelefonoktól kezdve, a kéken világító mosógépeken át az ékszerekig minden elérhető közelségben van. Olyan, mint egy kiállítás, csak műtárgyak helyett termékeket lehet megtekinteni. Lássuk csak, miből is válogathatunk!

A rendezvény elsőszámú támogatója a Cib Bank, így természetesen minden szabad felületen láthatjuk a bank logóját, ott van a kivetítőkön, a brosúrákban, a molinókon, de a náluk bakolók még kedvezményekben is részesülnek. A Samsung is képviselteti magát, de a saját termékeik reklámozásán túl, mint a mosógép, a smart-tv vagy a telefonok, még saját blokkot is kapnak a divatbemutatón, de erről majd később. Az esemény gasztronómiai jellegű részét a Merci, a Hungária pezsgő, az új termékét népszerűsítő Strongbow, a Fonyódi ásványvíz és a Szamos erősíti. Mindezeken felül autót reklámoz a Toyota, utazásokat a Wizzair, pálinkát a Rézangyal, továbbá gyümölcskávét – hivatalos nevén Fruit Café-t – is kóstolhatunk a standok között járva. Mindezek mellett persze jelen vannak a nagy divatmárkák is. A Gas Palvin Barbarával reklámoz, a Van Graaf a tőle megszokott nagy nemzetközi márkákkal adja el magát – meglehetősen jól – de jelen vannak a nagy kozmetikai cégek is, akiknél a vállalkozóbb kedvű lányok a sminkjüket, a körmüket és a hajukat is megcsináltathatják.   

A program nyilván úgy van kitalálva, hogy minderre a látogatónak fussa is az idejéből. Az óránként kezdődő, nagyjából 15-20 perces divatbemutatók után hosszabb szünetek kezdődnek, amikor javarészt kiürül a nagycsarnok és mindenki elszivárog „reklámfogyasztani”, hogy aztán újult erővel térhessen vissza a következő bemutatóra, amiknek sorát talán kezdjük a fő támogató Samsung-eco bubble bemutatóval:

A felvonultatott ruhák fiatalosak, hétköznapiak, ugyanakkor elegánsak és legtöbbjükre jellemző a praktikusság is – mondjuk úgy, „hordható” darabok! Itt jelennek meg egy újabb támogató, az Alma Abonyi tervezőinek jellegzetes táskái. A táskákban a szénszövetet és az epoxigyantát övezték és megspékelték egy igazán egyedi dizájnnal. Már a fenti standoknál kiállítva is mutatósak voltak, de a modellek kezében, valahogy még jobban kifejeződik az egyediségük. Az Alma Abonyi egyébként idén őszre hét férfi és hét női táskát tervezett.

samsung (2).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

A Van Graaf meglehetősen hosszú, valamivel több, mint fél órás bemutatóján számtalan márka új darabja kerül bemutatásra. Ezáltal persze nagyon sokszínű a felhozatal, aminek következtében a borzasztóan vagány darabok mellett egy-két olyan ruhát is felvonultatnak, amelyek láttán többek arcára láthatóan döbbenet ül ki. Ilyen például a piros nadrágkosztüm, aminél a mellettem ülő Modart Divatiskolás lány, nevezetesen Fanni csak annyit súg a fülembe, hogy „megjött a Mikulás!” A Van graaftól sokmindent megtudhatunk az idei őszi-téli divatról. Ezek szerint a fekete, visszafogottabb mennyiségben a prém és a bőrkesztyűk akár még öltönnyel is nagyon trendik lesznek.

Csézy meglehetősen visszafogottra sikerült bemutatójának központi témája a matyó hímzés beemelése a modern divatba, ami nem feltétlenül rossz ötlet. Egy-két darab például igen pofásra sikerült, de sajnos az esetek többségében az embernek az volt az érzése, hogy „legszívesebben letépné a ruhákról a mintát” – idézet Fannitól – és azok nélkül adná rá őket a modellekre. Mindemellett itt is a visszafogott elegancia, a kiegyensúlyozott formák dominálnak, színekben pedig előszeretettel vegyíti a feketét az arannyal (főleg az arany matyó hímzéssel). A divathoz jobban értő szomszédom szerint hiba egy kollekciót ugyanarra a sémára ráhúzni, mert az egységesség könnyen unalomhoz vezethet.

chezy (4).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

Az összes bemutató közül a neves londoni iskolák tervezői okozták a legnagyobb megdöbbenést! A divat, mint művészet itt jelent meg a legszembetűnőbben, sok darabnál, nem is volt feltétlenül világos a funkció, azon kívül, hogy, mondjuk úgy: hatásosak. Többen követték közülük a hagyományos skót vonalat, ami annyit tesz, hogy minta nélküli színes szoknyákat adtak férfiakra, amit zakóval és térdzoknival párosítottak. Androgün – ennyit súg a Fanni a fülembe, ami annyit tesz, hogy férfiakra feminin ruhákat adnak. Egyértelműen meghatározó a fekete-fehér vonal, mondhatni, ez az új sláger. Előszeretettel adnak a nőkre átlátszó blúzokat, szőrmét és rojtokat. Utóbbiak egyik legjelesebb képviselője, Ayoung Ji, aki előszeretettel használt egy nemezelt gyapjúnak tűnő anyagot, amit a rojtozás technikájával tett még változatosabbá.

ayoung ji (2).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

Az utolsó előtti kollekciót Fanni csak a „vattacukor álomország” jelzővel volt hajlandó titulálni, ezen felül nem is mondott nagyon semmit, mert azt hiszem mindenkinek tátva maradt a szája már az első modell láttán. A pasztellszínek meglepően érdekes eklektikáját, a túlméretezett ruhákkal tetézte. Ami bőven nem volt elég, ugyanis ezekhez átlátszó műanyagból készült, a megfelelő zoknival párosított cipőket adott a modellekre, amik láttán csupán arra tudok gondolni, hogy biztosan borzasztóan kényelmetlenek! 

xiao li (3)_1.JPG
Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

Tehát Londonban a  transzparencián, a meghökkentésen és a régi újraértelmezésén van a hangsúly, de mi a helyzet a budapestiekkel? A magyar tervezők nagy része a fővárosban alkot, ugyanis itt találhatóak a showroomok, voltaképpen itt összpontosul a hazai divatvilág. Vegyes érzelmekkel jöttünk el a legtöbb hazai bemutatóról, ugyanis vagy nagyon megnyerő, tehetséges tervezőkkel találkozhattunk, vagy annyira unalmas volt a műsor, hogy legszívesebben felálltam volna egy italért és körülnéztem volna újra a termékbemutatók táján. A jellemző hibák, hogy túlságosan egysíkúra sikerült egy-egy bemutató. Persze kell, hogy legyen a ruhákban valami közös, (lévén, hogy egy kollekcióról beszélünk) de ezt lehet úgy csinálni, hogy természetes legyen, de könynen sikerülhet erőltetettr is, amikor látszik, hogy az alkotó csupán azért rak oda valamit, mert „muszáj”.

Végezetül itt egy rövid válogatás azokról az összeállításokról, amik valamilyen oknál fogva elnyerték a tetszésünket, vagy kellően kifejezőek ahhoz, hogy beszéljünk róluk:

julianna siquera (1).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

A képen a londoni Juliana Siqueira összeállítását láthatjuk. Gondolkodjunk el rajta egy kicsit! A férfiszoknya a skótoknál tradíció, a divatban újítás. Tetszik-e vagy sem, mindenki döntse el maga, de próbáljunk meg nyitottsággal fordulni felé és meglátni a nemek közötti egyenlőség újszerű értelmezését.

liska (5).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

Állatszőrbe rejtett pőreség! A meztelenség mindig kapóra jön a művészek számára, hogy valami mást alkothassanak. Miért ne lehetne a visszafogott meztelenkedés divat? Liska magyar tervező szerint, igen is lehet!

liska (2).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

A pucérság férfi változata. Liska ugyanazt a mintát használja a női és a férfimodelleken egyaránt, amit egy neon számmal dob fel a polókon. 

annaeva (2).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

A bőr pikkelyes rátét az egész kollekciót végiköveti Annaeva hazai tervezőnél. Az irodai sikk, laza elegancia a hétköznpit próbálja egyedivé változtatni. A fekete-fehér idén klasszikusan divatosnak számít!

celeni (3).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

A Celeni szintén hazai tervező. A "luxus színeit" használja, törekszik az egyszerűségre, mait egy túlméretezett kiegésztővel dob fel, de mindig csak eggyel: karkötő, gyűrű, vagy ahogy a fenti képen is, nyaklánc.

seung-yeon jee (1).JPG

Fotó: Telegdi Adrián, Corvinus Média

A londoni Seung-Yeon Ji a hatalmas zsebekkel vezeti végig a kollekcióját. Az általában egyszínű összeállításokon szembeötlő a távol-keleti hatás. A szőr, a bőr és a szatén vegyítésével egészen újra tudja értelmezni a ruhákat.

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr855552395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.