Szeptemberben kezdett a Corvinus mesterszakán most ő Pincehely polgármestere – interjú Fekete Gáborral

Huszonötéves, de már települést vezet. Fekete Gábor szeptemberben még tájépítészmérnökként iratkozott be a Corvinus mesterszakára, de októberben független színekben megválasztották Pincehely polgármesterének. A félévét rögtön passzíváltatta, hazaköltözött és hozzáfogott a munkához. Korábban nem volt köze a politikához, így a Youtube-on kellett utánanéznie, hogy hogyan kell levezetni a testületi üléseket. A külföldi álomfizetés mellett még a költségtérítésről is lemondott, hogy szülőfaluját jobbá tegye.
pincehelypolgarmester.jpg

Hogyan lesz egy egyetemistából polgármester?

Otthon a faluban gyakran előfordult, hogy egy-egy rendezvény kapcsán mérgelődtek az emberek. Ilyenkor mindig azzal viccelődtem, hogy “na majd ha polgármester leszek, akkor ez megváltozik”. Sokan komolyan vették ezt, és bíztattak. A rengeteg pozitív jelzés hatására elkezdett a kérdés foglalkoztatni, végül az indulás mellett döntöttem.

Mi volt az az indok, amivel meggyőzted magad?

Eltűntek a fiatalok, az én korosztályom, a 20 és 40 év közötti generáció. Vagy feljöttek Budapestre, és itt ragadtak; vagy külföldre vándoroltak. A 40 év felettiek nem érzik át azt a problémát, amivel mi szembesülünk. Úgy éreztem, hogy hozzám közelebb áll, épp ezért könnyebb megoldanom. Talán annyi munkahelyet nem tudok teremteni, hogy mindenki itthon maradjon, de már az is siker lenne, ha el tudnám érni, hogy a fiatalok ne csak a vasárnapi ebédre látogassanak haza, hanem egész hétvégékre.

Szerinted miért hagyják el annyian Pincehelyt?

Egyértelműen a munkalehetőség miatt, viszont a közösségi élet hiánya is hozzájárul az elköltözéshez. Régen többen vettek részt a bálokon, a szüreti felvonulásokon, a lovasnapokon, de most már ezek nem érdeklik a fiatalokat. Szeretném jobban bevonni őket ezekbe az eseményekre, de új dolgokat is tervezek. Pincehelynek már a nevében is megtalálható a kötődés a szőlőhöz és a borhoz, közel a Szekszárdi borvidék, ezért szeretném a települést közelebb vinni a borkultúrához. Hagyományt teremtenék egy borkóstoló és borverseny rendezésével.

Az alapszakos tájépítészi tanulmányaid során megszerzett tudásod, tapasztalataidat tudod hasznosítani a település irányításában?

Igyekszem. Már most is lenne olyan dolog, amit legszívesebben megváltoztatnék. Ez azonban nem így működik, minden pénzt kérdése, abból pedig kevés van itt vidéken. A legnagyobb szívfájdalmam az óvoda. Négy évet töltöttem Pesten, és a gyakorlatokon láttam azt, hogy mekkora a különbség a főváros és vidék között. Egy olyan óvodát, ami nálunk Pincehelyen vagy a környékünkön lévő városokban van, azt itt körbeszalagoznák narancssárga szalaggal és lezárnák az udvart. Nálunk ilyenekben kell játszani.

Pénzhiányban hogyan lehet az ilyen problémákat orvosolni?

Közösségileg. Legutóbb például egy jótékonysági bált rendeztünk, ahol a település játszóterének felújítására gyűjtöttünk. Meghívtam Zámbó Krisztiánt, jöttek más sztárvendégek is, az óvodásoktól kezdve mindenki műsort adott. Közel egymillió forint lett a bevétel. Ez színtisztán egy alapba kerül, amiből a játszótér korszerűsítését finanszírozhatjuk.

Mennyire találod megterhelőnek a polgármesterséget?

Nem is a munka része a nehéz, mert azért az egyetemen hozzászoktam az éjszakázáshoz, hanem a felelősség. Egyik napról a másikra tőlem várja a segítséget körülbelül kétezer ember. Vidéken nem az a jellemző, mint a nagyvárosokban, hogy a polgármester kiáll, beszédet mond, interjúra jár, satöbbi; sokkal többről van szó. Beázott a tető, ellopták a csirkéjét – az ilyen mindennapi gondokkal is engem keresnek fel. Ráadásul egy nagyvárosban ott vannak a hivatal különböző szervei: külön van településfejlesztési-, pénzügyes- vagy épp a műszaki iroda. Nálunk ezzel szemben nincs például olyan szakember, aki előkészítené a műszaki dolgokat. Szerencsére a végzettségemnek köszönhetően átlátom az ilyen feladatokat, de ha ilyeneken agyalok és folyamatosan a közmunkások sarkában járok, akkor nem marad időm másra.

Milyenek a közmunkások?

A mostani tizenkét fővel nagyon jók a tapasztalataim. Bármit is sugalljon a média, úgy érzem, ha kapnak valamit, akkor cserébe megdolgoznak érte. Van olyan, aki rendkívül hasznos nekünk, mert kőműves a szakmája vagy éppen festő. Sok mindent olcsóbban meg tudunk velük csináltatni, de mondtam nekik, hogy ha álláslehetőséget kapnak nyugodtan menjenek, sőt szoktam ajánlani ismerősöknek is. Nem mindegy, hogy 57 vagy 150 ezerért dolgoznak, még ha utazniuk is kell utóbbiért. Az igazi probléma, hogy városhiányos a környék. Ha nem lenne itt Paks, Tolna megye a legelmaradottabb térségek közé tartozna.

Az interjú előtt említetted, hogy egy konferenciára jöttél fel Budapestre. Itt is a település ügyeit intézted?

Természetesen. Nyertünk másfél milliárd forintot egy szennyvíz beruházásra. Égető fontosságú a csatornázás, mivel eléggé ammóniás az ivóvizünk, mert vagy illegálisan kiengedik a szennyvizet vagy az ülepítők rossz állapota miatt kerül be a talajvízbe. Sajnos nem varázscsapásra lesz minden jobb, kellenek közbeszerzések, kell projektmenedzsment... az elkövetkezőkben is lesz ezzel elég munka.

A jövőre nézve mit tartasz a legfontosabbnak?

Amint már kiemeltem a közösségépítést. Mindennek ez a lelke. Az önkormányzat költségvetéséből például nehezen jönne ki egy majális. Azonban, ha összetartóak az emberek: összedobják a pörköltrevalót, segítenek a szállítással, ki-ki, amivel tud, akkor már halad a település.

Mik azok a projektek, amiket az öt éves ciklusban szeretnél megvalósítani?

Amit mindenféleképpen szeretnék az egy pékség. Jelenleg körülbelül nyolc településről hozzák be zenélős autókkal és a helyi boltokba is a pékárut. A szennyvíz pályázat kivitelezésével is jócskán van teendő, és van egy kórházunk is, amit korábban nem is említettem. A mostani tervek szerint ezt idősgondozóvá akarják alakítani. Ez azért probléma, mert Pincehely 50 km-es körzetében nincsen sürgősségi ellátás, így egy komolyabb sérülésnél akár két óra is eltelhet, mire az érintett orvoshoz kerül. Mindent tőlem telhetőt megteszek azért, hogy a kórházunk megmaradhasson.

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr977035711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2015.01.04. 20:47:09

"A 40 év felettiek nem érzik át azt a problémát, amivel mi szembesülünk." Bizony nem. Ők a birkák akik adóznak. Nincs is szükség a tapasztalatukra, mint a fejlett államokban. Ha szerencséje lesz a fiatal polgármesternek megérheti, "hogy nem érzi át a problémát"

BarLaci 2015.01.05. 08:56:30

@micsoda?
Kár ezen megsértődni, mert a kistelepülések és falvak elöregedése, kihalása zajlik. Ha ez így jó, tényleg nem kell odafigyelni a fiatalokra. Egy huszonévestől személy szerint nem várom, hogy nyugdíjasok tapasztalatával és szemléletével rendelkezzen. Segítsék őt a helyi bölcsek olyan kérdésekben, amikben még tapasztalatlan.