A legtöbben nagyon alábecsülik Simicska tudását – Urbán Ágnes a totális médiaháborúról

Az elmúlt hetekben gyakran találkozhattunk Simicska Lajos ingerült hangvételű kijelentéseivel a nyomtatott és az online sajtóban. Ennek hátterében az állami adóbevétel szétterítése és a lelkiismereti okokra hivatkozó vezetők felmondása állt. A médiabirodalom esetleges újrapozícionálásáról és az MTVA átalakításáról Dr. Urbán Ágnes médiakutatót, egyetemünk docensét kérdeztük.

urbanagnes.jpg

Fotó: Csoszó Gabriella

2014. december közepén lehetett hallani arról, hogy a parlament megszavazta a négy állami médiaszolgáltató összevonását. Az indítvány szerint gazdaságosabb, költséghatékonyabb lesz a műsorszórás. Mi a véleménye, valóban ez állhat a háttérben?

Véleményem szerint egészen biztos, hogy más okok állnak mögötte. Az MTVA támogatása az elmúlt négy évben közel ötvenmilliárd forinttal nőtt, így kizárólag a költséghatékonyság miatt nem került volna sor erre.

Milyen más okai lehetnek?

Fontos tudni, hogy a közszolgálati intézmények átláthatóságára komoly szabályok vonatkoznak, amelynek az MTVA eddig bizonyítottan nem felelt meg. Feltételezhették, hogy ezzel kapcsolatban bizottsági eljárás fog indulni, így lehetséges, hogy az átalakítással csak időt szerettek volna nyerni, úgy tesznek, mintha egy átláthatóbb szervezet lenne kialakulóban. Racionális indokot viszont nem látok az intézmények e formában való átalakítására.

Az Európai Unió is indíthat az ügyben vizsgálatot?

Az Európai Unió megvizsgálhatja, hogy a közszolgálati médiára vonatkozó direktívának milyen mértékben felel meg az MTVA. Tavaly decemberben a Mérték Médiaelemző Műhelynek köszönhetően peres úton nyilvánosságra kerültek a Közszolgálati Költségvetési Tanács pénzügyi beszámolói, amelyek korántsem nevezhetőek megalapozottnak és átláthatónak. Ezek ismeretében világos, hogy az MTVA nem felel meg az európai bizottsági közleménynek, amely a közszolgálati média állami támogatásának szabályairól szól.

Milyen hatással lehet az összevonás a médiapiac egészére?

A köztévé növekvő pénzügyi támogatás mellett sem tudta évek óta növelni a nézettségét. Ebből a szempontból tehát nem befolyásolja a médiapiacot a működésében. A finanszírozást tekintve azonban aránytalan helyzet alakult ki a kereskedelmi és a köztelevíziók között, ami várhatóan tovább torzul majd.

A közszolgálati médiaportfóliót a jelenleginél is kormánybarátabbá próbálja tenni a Fidesz annak érdekében, hogy a Simicska-féle társaságot pótolják. Mennyire sikerülhet ez?

A kialakuló helyzet érdekes változásokat hozhat. Függ attól is, hogy a Hír TV-ben hitelessé vált műsorvezetők mennyire tudják az MTV képernyői elé vonzani addigi nézőiket. Lehet egy hírműsor kormánypárti vagy ellenzéki, de a köztelevízió szerkesztői átléptek egy határt, amit a nézők is érzékelnek.

A Simicska-birodalomról egyértelműen kiderült, hogy a továbbiakban nem fogja betölteni a kizárólagos kormánytámogató szerepét, így az állami reklámbevételek nagy részét elveszíti. Át lehet pozícionálni egy ilyen médiacsoportot a jobboldalon belül?

Ez a téma nagyon izgalmas. A kérdés az, hogy az eddig rendkívül homogénnek, jobboldalinak tekintett bázist lehet-e szegmentálni, valamint hogyan válik szét a lojalitás és az elvakult követés egymástól. A közönség egy része a Hír TV hírműsorait jobban kedveli. Ha a jobboldali tábor választás elé kényszerül Simicska és Orbán között, nem kérdés, hogy ki lesz a küzdelem nyertese. Viszont azok, akik elsősorban a nyomtatott sajtóból és a televízióból tájékozódnak, nem feltétlenül érzékelték a jobboldalon kialakult drámai helyzetet, és nem tudják azt sem, hogy milyen súlyos dolgok hangzottak el. A február hatodikai eseményeket közvetlenül követő menekültügy jelentős híráradata valószínűleg tudatos lépés volt a kormányzat részéről, amely hozzájárult a figyelemeltereléshez.

Úgy tűnik, a kormány hosszabb távra szeretné úgy berendezni a közszolgálati médiumokat, hogy teljesen lojálisak legyenek irányukba. Épül egy másik Fidesz-hű médiaplatform?

A legtöbben nagyon alábecsülik azt a tudást, amellyel Simicska Lajos rendelkezik. A jogot végzett médiabirodalom tulajdonosának kiváló gazdaságszervező, vállalatirányító és hálózatépítő képessége van. A birtokában lévő ismereteket már a kilencvenes években kamatoztatta, igazán komolyan azonban 2002-ben, a Fidesz bukása után kezdte tökéletesen mozgatni a szálakat. Útjára indította a Hír TV-t, átvette a közterületpiacot (Mahir, Publimont), megszerzett egy rádiócsatornát (Class FM) és megvásárolt néhány lapot (Magyar Nemzet, Metropol) is – mindezt kormányzati hátszél nélkül. Nem vagyok biztos abban, hogy Orbán Viktor vagy a Fidesz környezetében van bárki más, aki meg tudná közelíteni ezt a teljesítményt. A legnagyobb rejtély mindenki számára az, hogy lehet-e pótolni más emberekkel a Simicska-birodalmat. Furcsa, hogy sokan nem látják az igazi hozzáadott értéket, a tökéletesen felépített rendszert. A kormányfő saját embereinek adja át a médiabirodalom irányítását, emellett a közmédiában is a kedvencei ülnek. Véleményem szerint hosszú távon egészen biztos, hogy nem profitál ebből a hatalmon lévő párt, hacsak nem tartogatnak valami váratlan lépést.

Hatékonyság szempontjából összehasonlítható lesz az új közmédia az eddigi médiabirodalommal?

Számomra nem teljesen világos, hogy a kormányzati kommunikáció hatékonyságát mennyire fogják segíteni ezek az intézkedések. Például a rezsicsökkentés médiakampányának eredményességéhez elengedhetetlen volt, hogy ne csak a leglojálisabb kormánypárti hívőkhöz jusson el az üzenet: mindenkinek értesülnie kellett az információról. Ha a szócsöveket leszűkítik az állami hírcsatornára és néhány nyomtatott sajtóorgánumra, az valószínűleg visszalépés lesz e téren.

Klubert Dóra

(Az interjú a márciusi Közgazdászban nyomtatásban is megjelenik, amelyben kiemelten foglalkozunk a médiaháborúval)

süti beállítások módosítása