Van hova fejlődni kutatás és kommunikáció terén

Közgazdaságtanról, Közpolitikáról, Közérthetően – Köz3 néven indít blogot a Corvinus Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézete. Piroska Dórával, a blog főszerkesztőjével beszélgettünk.

Mi a Köz3 blog célja?

A blog egyrészt eszköz arra, hogy kohéziót teremtsen a Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézetet alkotó öt tanszék között. Az intézet munkatársainak tudományos munkáit, valamint az általuk olvasott tanulmányokat ismertetjük, kötve valamilyen aktuális közpolitikai folyamathoz. Ez megkülönböztet minket más közpolitikával foglalkozó blogoktól, hogy ragaszkodunk a tudományos megalapozottsághoz.

Ki a célközönség?

Egyrészt természetesen a közpolitika iránt érdeklődő egyetemisták. Ez is az egyik feladatunk, hogy felkeltsük az érdeklődésüket a téma iránt, és hogy úgy írjunk, hogy azzal növelni tudjuk hallgatói létszámunkat, ugyanis amellett, hogy sok külföldi hallgatónk van, a magyar hallgatókat is szeretnénk arra bíztatni, hogy képzéseinket válasszák. Másrészt van egy csoport, akikhez még nem találtuk meg az utat. Ez a szüleink, nagyszüleink generációja, akik aktívan érdeklődnek közpolitikai témák iránt, viszont nem jut el hozzájuk a tudományosan megalapozott közpolitikai érvelés.

Tehát ez már eleve a közpolitika iránt érdeklődőknek szól és nem a laikusok bevonzása a cél.

Igen. Mi nem figyelemfelkeltőek, vagy színes-szagosak szeretnénk lenni, hanem analitikusak, kritikusak. A már meglévő érdeklődést szeretnénk kiszolgálni és elmélyíteni.

17_kozpol_kozpolitkai_intezet_blogja_ressely_kinga.jpg

Jelenleg egy beköszönő és két egyéb írás van fent. Mikor várható, hogy beindul a blog?

Épp most szerkesztek egy anyagot, viszont havonta-kéthavonta egy posztnál sűrűbb megjelenést nem hiszem, hogy tudnánk produkálni. Természetesen cél, hogy minél több bejegyzés jelenjen meg akár magyarul, akár angolul, de a kollegák mind kutatásban, mind oktatásban már így is leterheltek. Főleg oktatásban, mert a Corvinus inkább oktató, mint kutató egyetem.

Az oktatás, kutatás kérdéskör kapcsán ma már egyre többet hallani arról, hogy az egyetemeknek van egy harmadik szerepe is, ami a kommunikáció. Hogy látja, hogyan áll ezzel a Corvinus?

Szerintem ez nem új, tekintve, hogy az egyetemnek feladata, hogy az ott folyó tudományos munkáról tájékoztatassa a közéletet. Sajnos nagyon kevés pénz és idő van arra, hogy tudományos munka folyjon, így annak a kommunikációja is nehéz. Továbbá ez egy extra energia és időbefektetés ugyanis egy dolog egy kutatás eredményeit tudományos szakcikk formájában megfogalmazni és egészen más blogbejegyzést írni belőlük.

Tehát ez nem új, viszont nagyon fontos feladat, és egy olyan szerep, amit a Corvinusnak sokkal erősebben fel kéne vállalnia. Különösen fontos, hogy a tudományt, mint egy többé kevésbé értéksemleges mércét biztosítsuk a közpolitikai viták számára alapként.

Látszik bármiféle törekvés a kutatás és kommunikáció fejlesztésére az egyetemi vezetés részéről?

Karunk vezetése nagyon támogatja ez irányú törekvéseinket. De ők is komoly forráshiánnyal küzdenek. Anyagiakban most egy elnyert EFOP támogatás tud ezen jelentősebb mértékben változtatni. Ugyanakkor látni kell, hogy az egyetemi tértábla sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az oktatói tevékenységre és a legutóbbi tértáblaváltozás is a tudományos munkáért járó pontok relatív csökkentésével járt együtt, valamint a tudományos munkák értékelése során sem reflektál eléggé arra a javadalmazási rendszer, hogy milyen minőségű az adott munka. Nagyon kevésnek látom egy magyar és egy neves nemzetközi lapban megjelent cikkért nyerhető pontok különbségét. Úgy, hogy ezek nem ugyanazt a befektetett munkát és költségvetést igénylik, mert még ha nem is kerül sokba egy közgazdaságtani kutatás, de mindenképp vannak költségei.

Ami komoly probléma, hogy kevés a fórum. Most éppen van egy nagyon örömteli kezdeményezés a Makróökönómia tanszéken, ahol havi rendszerességgel workshopot szerveznek. Viszont, jártam már úgy, hogy szerettem volna előadni egy készülő cikkemet és nem találtam rá megfelelő fórumot. Persze a Gazdaságpolitika Tanszék elég kicsi és nagyobb tanszékeken valószínűleg ez másképp működik. A kommunikáció nem csak forrás-, hanem lehetőséghiányos is, ezen dolgozunk, hogy ez megváltozzon.

Hogy áll az egyetem az oktatással? Milyen esélyei vannak egy diáknak, aki a Corvinuson tanul közpolitikát?

A kormányzat részéről látható egy olyan tendencia, hogy a közigazgatásba egyre nagyobb arányban vesznek fel olyanokat, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végeztek. Az NKE térnyerése részben a Corvinus kárára történik. Ezért kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a mi hallgatóink képzettebbek legyenek, és szélesebb látókörrel rendelkezzenek. Nagy erősségünk a nemzetközi hallgatók magas aránya, ami egyre csak növekszik, és kiváló lehetőséget nyújt a magyar hallgatóknak arra, hogy saját nézeteiket ütköztessék más nemzetiségű diákokkal.

Azonban nem csak az államigazgatás szolgál felvevő piacként, hanem minden olyan szakma, ahol szükség van arra, hogy az ember képes legyen bonyolult problémákat analitikusan megoldani. Akármilyen területen is merüljön fel egy nagy káosz, aki abban gyorsan rendet tud tenni, az előnnyel indul a versenytársakkal szemben. Ezért is kap nagy hangsúlyt a képzésben az analitikus képességek fejlesztése.

Az elkészült közpolitikai kutatásokat milyen mértékben használják a döntéshozók?

Erről csak a sajtóból értesülünk, ami alapján azt látjuk, hogy nem igazán. Ugyanakkor a kollégák dolgoznak a kormányzatnak is gazdaságpolitikai előrejelzéseken és tanácsokat is adnak. Mindezek mellett az egy jól látható világ tendencia, hogy a különböző szakpolitikai döntések előkészítését kiszervezik magáncégeknek. A „Big Four” tanácsadó cégeket (PwC, KPMG, Deloitte, EY), vagy jogtanácsadó cégeket gyakran bízzák meg törvény előkészítési feladatokkal. Vagyis ma már a közpolitikai elemzések, nem csak a minisztériumokon belül, vagy egyetemeken, hanem a magánszférában is készülnek. Ez egyrészt jó hír a hallgatóinknak, mert így nem csak az egyre szűkülő állami rendszerben gondolkodhatnak munkalehetőségekben, hanem választhatják a közpolitikai szakokat akkor  is ha a magán szférába készülnek. Másrészt, viszont demokratikus berendezkedésünknek kérdéses, hogy mennyire előnyös, ha nem választott képviselők által felügyelt minisztériumi alkalmazottak, hanem magán cégek készítik elő a döntéseket.

Az interjút készítette: Mikus Áron
Fotó: Ressely Kinga

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr4813026006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.