„Ez nem egy a la carte javaslat, mindent el fogunk indítani egy éven belül” - interjú az Újhullám frakció küldöttjeivel

Adámi Zsanett elnökjelölttel és Simon Bálint képviselőjelölttel beszélgettünk a hallgatói érdekképviselet és bizalom fontosságáról, a két legnagyobb kar együttműködésének jövőjéről, a diákszervezetek helyzetéről, a kétnyelvi tájékoztatásról és sok másról.

Bálintról tudjuk, hogy rendelkezik HÖK-ös múlttal, de neked, Zsani, honnan jött ez a dolog?

A.Zs.: Tavaly, amikor kijutottam a Paralimpiára Rio de Janeiróba, akkor, szembesültem először a HÖK-kel, mint érdekképviselettel és segítségforrással. Majdnem két hónapot töltöttem el külföldön, és szerettem volna, hogy segítsenek mindabban, ami a tanulmányaimat illeti, mint például, hogy ne rakjanak ki az Egyetemről, azonban nem éreztem azt a támogatást a részükről, amiről azt gondolom, hogy egy hallgatónak éreznie kellett volna. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék egyszer ezzel foglalkozni.

Felmerült bennünk, hogy az ígéreteitek esetleg nem a realitás talaján mozognak. Amikor a programot összeállítottátok, mennyire számoltatok a költségvetéssel, az adminisztratív dolgokkal, vagy például azzal, hogy a C épület nem az egyetem fenntartása alatt áll?

S.B.: Három embernek van HÖK-ös tapasztalata a frakcióban, én vagyok az egyik. A programot úgy állítottuk össze, hogy programcsoportokat csoportokat hoztunk létre, és úgy, hogy az adott területen kompetens emberek dolgozzanak. Én például a Hallgatói Kezdeményezések Hálózatának elnöke vagyok, így tudom, hogyan működik egy diákszervezet, ehhez pedig már csak hozzájött a HÖK-ös tapasztalat. Mi úgy látjuk, hogy

a mostani HÖK az érdekképviseleti funkciót nem tudja ellátni,

illetve azt sem, hogy a hallgatók a magukénak érezzék a szervezetet. Mi éppen ezt szeretnénk elérni, és minden más csak ezután jön. Nem állítjuk, hogy bizonyos területeken nem értek el eredményeket, pl. a Kari-esteket szeretnénk tovább vinni, csakhogy nem történt túl sok változás az utóbbi időben, ahol meg történt, azt nem kommunikálták megfelelően, nem vonták be sem a hallgatókat, sem más külső szereplőket a döntéshozatalba.Nem érzem azt, hogy a programban foglalt célok megvalósíthatatlanok lennének,hogyha a két legnagyobb kar összefog: ez pedig a G kar és a T kar. Eddig az volt a probléma, hogy a kari HÖK-ök egymást ölték, és az egyetemi vezetés nem vette komolyan a szervezetet, de erős hallgatói érdekképviselettel véleményünk szerint komoly eredményeket tudunk elérni.

A.Zs.: A programban foglalt dolgok főképp tervek. Senki, sem én, sem a jelöltjeink nem állítják, hogy ezek mind megvalósulnak, ezeket nyilván lehet módosítani. De korrektnek tartjuk azt, hogy a terveinket közöljük, le akarunk tenni mindent, aztán majd ha ott tartunk, akkor kell újra átnézni őket.

S.B.: Ez nem egy a la carte javaslat, mindent el fogunk indítani egy éven belül, ami ebben a programban szerepel. Azt persze nem tudjuk garantálni, hogy ötcsillagos szálloda lesz a Tarkaréti Kollégiumból egy év alatt, viszont arra gondoltunk, hogy ha máshogy nem megy, akkor bevonjuk a diákszervezetes partnereinket, és együtt elmegyünk kifesteni a kolit. Ha erre kijön a sajtó, akkor azzal az egyetem vezetésére is nyomást gyakorlunk, hogy foglalkozzanak többet ezzel a kérdéssel.

A G karral terveztek szoros együttműködést. Ami jelenleg viszályforrás lehet a két kar között az az, hogy a G karnak van a legtöbb hallgatója, az érdekképviseleti ösztöndíj pedig hallgatóarányos elosztású. A T karra vonatkozó korlátozás miatt maximum hatvanezer forintot lehet elnyerni a pályázattal, a G kar esetében viszont nincs felső határ.

S.B.: A T kari HÖK-ben is vannak olyan emberek, akik T kari ösztöndíjat és EHÖK közéleti ösztöndíjat is felvehetnek. A kettő együtt már egész szép összeget tesz ki. Egyébként úgy gondolom, hogy a G kari dolgokkal nem nekünk kellene foglalkozni.

A dupla ösztöndíj-felvételt a G karon is bárki megteheti. A jó viszony érdekében nem tartjátok fontosnak, hogy a legnagyobb karon is szabályozzák a közéleti ösztöndíj összegét?

S.B.: Mi azt szeretnénk felvetni, hogy a T kari közéleti ösztöndíj fixen 50-50 százalékban legyen bontva, 50%-ot HÖK-ösök, 50%-ot diákszervezeti vezetők vehessenek fel. Másfél éve vezetek egy diákszervezetet ingyen, ugyanúgy csinálnám nulla vagy hatvanezer forintért is, ez nekem nem erről szól, ahogy Zsaninak sem, aki aktív szerepvállaló társadalmi kérdésekben. Egy diákszervezet vezetése legalább heti 40 óra munkával jár, csak éppen anyagi támogatás nélkül: bőven több munkát végzünk, mint egy sima HÖK-ös választmányi tag.

Ez az ösztöndíj leosztás január 1-től megvalósul.

S.B.: Az teljesen más. Ami most megvalósul, az EHÖK és G kari pénzekből jön létre, és nem a T kari közéleti ösztöndíj keretét érinti. Beszédes, hogy pont a választások előtt kerül bevezetésre, amikor a Cunami már tavaly óta folyamatosan kiemelte a diákszervezetek érdekképviseletének fontosságát. Szerintünk ez a mostani nem végleges, hanem csupán félmegoldás.

A K karral milyen kapcsolatot terveztek kialakítani?

S.B.: A G kar modelljét követjük, mert azt gondoljuk, hogy a

Budapesti Corvinus Egyetem jövője az, ami a G karon van, az pedig a múlt, ami a T karon.

Szeretnénk a kampányra koncentrálni, megnyerni a választást, és annak ismeretében, hogy hogyan alakulnak a viszonyok, szeretnénk átgondolni, hogy hogyan pozícionáljuk összegyetemi szinten a frakciónkat. Nyilván az akkori realitás fogja meghatározni, de törekszünk mindenkivel a kooperációra.

Mi az oka annak, hogy a nemzetközi hallgatókat támogatandó, éppen az ESN-nel akartok szorosan együttműködni, miközben számos más diákszervezet is foglalkozik a külföldi hallgatók integrálásával?

S.B.: Mivel ők foglalkoznak az erasmusos hallgatókkal, illetve mivel az eseményeik, bulijaik népszerűek, és jól is működnek, rájuk gondoltunk. De bárkivel szívesen együttműködünk, ha igény van rá.

A.Zs.: Az ESN egyik programvezetője több évvel ezelőtt nemzetközi referense volt az akkori HÖK-nek, ezért úgy gondolom, hogy ha valaki átlátja a külföldi hallgatók kérdését, az ő. A külföldi hallgatók kezét jelenleg nem fogja a HÖK, a honlapjuk is csak magyar nyelven működik, egynyelvű tájékoztatás megy csupán.

S.B.: A jelenlegi HÖK-ben több angol szakos van, igazán vehették volna a fáradságot a kétnyelvű kommunikációra. Elsőként a mi plakátjainkon szerepelt kétnyelvű felirat, amely plakátot egyébként a kelet-európai és távol-keleti hallgatók miatt le fogunk oroszra és mandarinra is fordítani. Azért van jelenleg csak a magyar nyelvű plakát kint, mert a választási rendszer szigorú keretek közé van szorítva, inkább hajaz egy elektorális mint egy liberális demokráciára. A mostani szabályok szerint egyetlen hivatalos plakátot lehet és kell leadni.

Milyen kommunikációs/politikai előképpel írjátok a posztjaitokat, illetve a programot, ha van ilyen?

A.Zs.: Van mögöttünk egy kampánystáb a saját embereinkből, akik segítenek nekünk, tanácsokkal látnak el minket, viszont a programban a saját ötleteink szerepelnek, minden képviselőjelölt megfogalmazta a maga 3-5 oldalas programtervét – a csapatunk érdeme, hogy össze tudtuk rakni. A kommunikációnk mi vagyunk.

Mondtátok, hogy fontos szempont volt a frakció összeállításakor nektek, hogy minden évfolyam és szak képviseltesse magát. A nemek arányában is van tudatosság?

S.B.: Arra is figyeltünk. Szintén tudatos volt, hogy egyel több nő legyen, mint férfi, illetve hogy minél több diákszervezeti tag legyen köztük. Itt tapasztalt, szakmai csapattal számolhatunk, nem úgy, mint Csernák János, akinek mindegy volt, csak legyen 15 ember, akikkel frakciót indíthat.

Az első vitafelkérést a Közgazdász részéről miért nem fogadtátok el?

S.B. Egyszerű politikai húzás volt a részünkről, szerettünk volna elfogadható feltételekkel vitázni.

A.Zs.: Független moderátort szerettünk volna, előre meg akartuk kapni a kérdéseket, nem szerettük volna hagyni, hogy a Lendület szervezze meg a vitát. Nyilván fontos, hogy szó legyen szakmáról is, de mivel a mi csoportunk három kivétellel nem HÖK-ösökből áll, így az volt a félelmünk, hogy olyan technikai kérdésekkel tudnak majd minket megtámadni, ami nekünk nem jó. Abba pedig, ami nekünk nem jó, nem állunk bele. Lehet ezért bármit gondolni rólunk.

S.B.: Mi alapvetően végig le akartunk ülni vitázni. Tárgyalási stratégia volt részünkről, hogy addig mondtunk nemet a felkérésre újra és újra, amíg a feltételeink nem teljesültek: legyen biztosítva a felek egyenrangúsága. A stratégiánk pedig működött.

A.Zs.: Tehát lesz vita, november 8.-án, szerda este 19:10-20:40-ig az E épület 238-as termében, és várunk mindenkit.

Ha megválasztanak titeket, hogyan terveztek gördülékenyen együttműködni azokkal a most megválasztott referensekkel, akiknek a mandátuma január elseje után is tartani fog? Számítotok a segítségükre?

S.B.: Amikor megválasztanak minket, január elseje után a 15 tapasztalt jelöltünk maradéktalanul el tud majd látni minden technikai és képviseleti feladatot. Nincs szükségünk gyámkodásra.

Az interjút készítették: Kemény Gabriella, Varga Virág

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr6913202619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.