„A T kar a múlt és T kar a jövő” – interjú Csernák Jánossal, a Lendület frakció elnökjelöltjével.

Csernák Jánossal, a Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar HÖK elnökével, és a Lendület frakció elnökjelöltjével beszélgettünk a választásokról, a diákszervezetek helyzetéről, a tapasztalat fontosságáról és a karok közötti, valamint karon belüli konfliktusokról.

Hogy értékeled az elmúlt egy éves munkátokat? Mire vagy a legbüszkébb, és mik azok a pontok, ahol esetleg hibáztatok, vagy valamit nem sikerült véghez vinni?

Azt kell látni, hogy amikor átvettem a T kari vezetést, valamint amikor Szentpáli-Tóth Ádám, aki kari alelnököm volt átvette az egyetemi HÖK vezetését, akkor egy erősen megviselt szervezetet kellett átvennie. A leglényegesebb eredményünk, hogy rendbe tettük a szervezetet. Egy belső egyetemi ellenőrzés rámutatott, hogy nagyon sok gáz van a HÖK-kel. Nem megfelelőek a szabályok, hiányoznak jegyzőkönyvek, rossz a szervezeti struktúra. Szinte nulláról kellett újraépíteni a szervezetet. Ezek miatt az elmúlt egy év majdnem teljesen a tűzoltással telt. A karon viszonylag minden rendben volt, inkább az egyetemi HÖK volt az, amit rendbe kellett tenni. A legfőbb probléma, amin javítanunk kell, az a kommunikáció. A vitán elhangzott, hogy a külföldi hallgatókat nem vonjuk be eléggé. Az az igazság, hogy még a magyar hallgatóinkkal is rosszul kommunikálunk.

Ha ilyen állapotban kapnátok meg a szervezet vezetését újabb egy évre, akkor többet tudnátok elérni?

Eddig is nagyon sokat értünk el.

Azonban ha az erőforrásokat nem a szervezet újjáépítésére kéne fordítani…

Az biztos, hogy akkor az erőforrásainkat az innovációba fektetnénk. Felmérnénk a hallgatók igényeit, hogy hogyan, milyen szolgáltatásokat nyújtva tudnánk segíteni nekik. Elkezdődhetne egy kommunikáció a hallgatók felé, ami alapvető cél. Így pedig sokkal jobban működhetne, és bízom benne, hogy sokkal jobban is fog működni az elkövetkezendő egy év, így hogy a szervezet stabil lábakon áll.

lendulet.jpg

A vitán szó volt a hallgatói fórumokról, azonban akkor ti ezt egy nem működő ötletnek neveztétek. Hogyan próbálnátok meg elérni a hallgatókat?

Én ezekben az infóestekben nem hiszek. Az én vízióm az, hogy létre kell hozni szak/évfolyam felelősöket, akik a saját csoporttársaik körében felmérik az igényeket, és aztán kommunikálják feléjük az eredményeket.

Ehhez szükség lenne minden évfolyam minden szakáról egy emberre a HÖK-ben.

Így van. Most az lesz a feladat, hogy megtaláljuk ezeket az embereket.

Szerinted jelent az előnyt számotokra, hogy rendelkeztek már HÖK-ös tapasztalattal?

Én szeretném azt hinni, hogy ez fontos, és szeretném azt hinni, hogy a hallgatók értik, és kíváncsiak arra, hogy mit értünk el. De van egy olyan érzésem, hogy az anti-establishment felfogás mindig sokkal jobban bejön nekik.

Ha lenne egy arca a HÖK-nek az segítené a kapcsolat kialakítását?

Jelenleg szerintem az EHÖK elnök kivételével a hallgatók nem ismerik igazából, hogy ki HÖK-ös és ki nem. Legalább azt el kéne érni, hogy a kari elnöküket ismerjék a hallgatók, de jobb lenne, ha a teljes elnökséget. Mind a munkánkat, mind az elismertségünket elősegítené az, ha tudnák arcokhoz kötni a munkánkat.

Milyen a kapcsolatotok a másik két karral?

A K karral az én elnökségem alatt végig jó viszonyban voltunk. A G kar esetében, mikor még Janosik Tamara volt az elnök, addig voltak problémák, de alapvetően akkor is jó volt a kapcsolat. Az új elnökséggel is jó viszonyban vagyunk. De a G karral mindig is több konfliktusunk volt, mint a K karral. Ők is kicsik, mi is kicsik vagyunk, hasonló problémáink vannak, közös céljaink vannak. A G kar már méretéből adódóan is teljesen más horizonton gondolkodik. Ezekből kiindulva pedig rendszeresen vannak nézeteltérések. Ezeket azonban emberi szinten el tudjuk különíteni egymástól, de mindig sok vita T és a G kar között. Ha valaki azt állítja, hogy nem lesz, az egyszerűen téved.

Jelenthet extra konfliktusforrásokat, hogy ti jelenleg az Újhullám ellen indultok, az Újhullám és a Cunami között pedig elég szoros viszony van?

Igen, annyira szoros a kapcsolat közöttük, hogy azt kommunikálják, hogy testvérfrakciók. Ez egy érdekes kérdés, én úgy gondolom, hogy a választások alatt romlott a kapcsolat a G és a T kar között, pontosan ebből az okból kifolyólag. De ha a hallgatók úgy gondolják, hogy mellettünk szavaznak, akkor ugyanúgy együtt fogunk működni a G karral, mint eddig tettük, és nem gondolnám, hogy ebben az esetben felőlük változna a hozzáállás. Összességében azt mondanám, hogy létezik ez a konfliktus, de ez most a választások alatt jött ki, és el is fog múlni.

Mi a véleményed arról a mondatról, amit az Újhullámmal készített interjúnkban Simon Bálint mondott, hogy „Ami a G karon van, az a jövő, ami a T karon, az pedig a múlt”?

Nem tudom, hogy ezt a karra, vagy a HÖK-re értette-e. Bízom benne, hogy a HÖK-re, mert ha a karra gondolt, akkor nagyon komoly problémák vannak. Én bízom abban, hogy ő nem beszél a saját kara ellen. Ha a G kar a jövő, akkor az azt jelenti, hogy megszűnik a K kar, mely így is folyamatosan veszít a jelentőségéből. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy megtartsuk a három kart az egyetemen, és a K karral összefogva egy ellenpólust képezzünk a G kar ellen. Természetesen vannak közös ügyek, például a diákszervezetek esetében nem tehetjük meg, hogy elkezdünk óvodásan viselkedni, hogy ez most G, T vagy K karos, ott összegyetemi érdekeket kell képviselni. De alapvetően egy ellensúlyt kell képeznünk a K karral közösen, a G kar ellen. Mikor azt mondja valaki, hogy a G kar a jövő, akkor úgy érzem, nem érti azt az egyetemi konfliktust, ami egyébként nem azért van, mert a G kar rossz lenne, hanem mert nagy. Ezért kell összefogni a kis karoknak. Ha az egyik kicsi a naggyal szövetkezne, akkor annak az lenne a vége, hogy a másik kicsit bekebelezik. Szóval én ezzel a mondattal mélységesen nem értek egyet, én azt mondom, hogy a T kar a múlt és T kar a jövő.

Szóval a T és a K karoknak össze kell fogniuk, hogy ellensúlyt képezzenek a G karral szemben a mérete miatt. De ha jól tudom, az operatív testületekben nem hallgatóarányosan vannak a szavazatszámok leosztva, hanem mind a három kar egyenlő erővel rendelkezik. Nem jelent egy extra konfliktusforrást, és nem érzi magát kiközösítve a G kar, hogy a másik két kar kvázi ellene szövetkezik?

De. És ez most csúnyán fog hangzani, de így van jól. Mivel a G kar a hallgatók 71%-át jelenti, ha áttennénk hallgatóarányosra a szavazatmegoszlást, az folyamatos minősített többséget jelentene nekik, ami azt jelenti, hogy azt módosítanak, azt vezetnek be amit szeretnének, mi pedig megszűnnénk létezni. Nekünk az a célunk, hogy a jelenlegi struktúra megmaradjon. Ezért is furcsa nekem, mikor arról beszél az Újhullám, hogy ők majd átalakítják és összefognak, akkor az azt jelenti, hogy nem lesz ellensúlyozva a G kar. Ez azonban csak a döntéshozatalban jelent problémát, a hallgatói érdekképviselet ugyanúgy működik mind a két esetben.

Vannak főbb diákszervezeti partnereitek?

Nem szabad, hogy legyenek. Szerintem nem jó, ha valaki arról beszél, hogy egy adott diákszervezetre stratégiai partnerként tekint. Nekem mindegyikre ugyanúgy kell tekintenem. Mi nem előre osztogatunk portfóliókat, hanem hiszünk abban, hogy ha valamelyik diákszervezetnek segítségre van szüksége, akkor tényleg tudunk segíteni nekik. Amikor a GYDSZ megkeresett minket, hogy szeretnének szakkollégiummá válni, és ehhez a szenátus szavazatinak megszerzéséhez kértek tőlünk segítséget, vagy mikor az IDSA a MUNAPEST-et szerette volna elhozni a Corvinusra, és ebben kérték a segítségünket, akkor mi ott voltunk, és segítettünk nekik elérni a céljaikat.  Nem stratégiai partnerként tekintek a diákszervezetekre, mert a diákszerveket nem szabad a HÖK politikai szintjén kezelni.

Mikor a frakciót összeállítottátok, mik voltak a lényeges szempontok? Ti kerestétek meg a tagokat, vagy jelentkezőket vártatok?

Volt egy olyan íratlan szabályunk, hogy olyan embereket keresünk, akik HÖK-öznek, és van szakmai múltjuk. A tapasztalat volt a hívószavunk. Vannak munkacsoport tagok, akik nem voltak választmányi tagok, emellett nyilván kellett egy kis vérfrissítés is. Akik az infóestünkön azt mondták, hogy szeretnének HÖK-özni, és el is jöttek és az elmúlt hónapban tényleg csinálták, azokat is szívesen vártuk.

A tizenöt jelöltön kívül vannak még olyan tagjaitok, akik választmányi helyért nem indulnak, de adott esetben megbízott tagként segítenék a HÖK munkáját?

Persze. Én azt gondolom, hogy ez a Lendület frakció a választások után fel is oszlik, és onnantól kezdve TK HÖK-ként fogunk tovább működni. És bárkire nyitottak vagyunk. Ha az Újhullám bármelyik tagja jön, – és bízom benne, hogy jönni fognak, mert több remek ötlet is elhangzott a részükről, – vagy jön a két független jelölt, akikkel jelenleg is együtt dolgozunk, vagy az új elsőévesek, akiket toboroztunk, csak nem kerültek be a jelöltek közé, őket mind szívesen látjuk.

A vitán említetted, hogy szerinted mindenképp lesz mind a két frakcióból is választmányi tag. Milyen együttműködésre számítotok velük?

Onnantól, hogy nem egyenlő arányban kerülünk be, a többségi frakció fogja az elnököt adni. A másik félnek viszont kötelessége segíteni a győztes frakciót, hiszen mind a hallgatókért vagyunk. Az egy érdekes helyzet lenne, ha hét-hét-egy arányban jutnánk be az egyik függetlennel együtt.

Ez nem osztaná meg nagyon a választmányt?

De, ez egészen biztosan meg fogja osztani. Onnantól kezdve kőkemény lobbi fog menni, hogy azt az egy jelöltet meggyőzze a két oldal. De én egyelőre még nem latolgatok ilyen esélyeket, azt gondolom, hogy valaki szilárd többséget fog kapni.

Ha az újhullám kerülne be többséggel, ti csatlakoznátok hozzájuk akár megbízott tagként? Illetve fordított esetben, ha ti kerültök többségbe, az Újhullám tagjait szívesen látnátok megbízott tagként?

Az Újhullám tagjait megbízott tagként szívesen látnánk, amennyiben dolgozni szeretnének. Fordított esetben egészen biztos vagyok benne, hogy tőlünk is lesznek emberek, akik csatlakozni akarnak. De biztos lesznek ebből konfliktusok, és lesznek emberek, akik nem akarnak majd a másik féllel együtt dolgozni. Azt nem tudom ígérni, hogy mindenki csatlakozni fog, de biztosan lesznek olyanok, akik igen.

Hogy értékeled az elnöki vitát?

Szerintem a vitán kijött az, hogy van egy nagyon szexi anti-establishment, aki azt ígéri, hogy a G karral majd mindent elér, és vannak baromi nagy ígéretek, amiknek egy nagyon nagy része nem megvalósítható, és van egy mostani HÖK-ös vezetőség, aki tudja mit lehet elérni, tudja hogy működik a rendszer, és belülről próbálja meg megváltoztatni azt. Azt kell megérteni – és ez a vitán kijött, – hogy HÖK-ös tapasztalat nélkül nem lehet megváltani a HÖK-öt, nem lehet gátakat áttörni, hanem csak úgy, ha folyamatosan szépen lassan formáljuk a rendszert. A jólelkű naivitás találkozott szembe a realitással.

Hogy viszonyultál ahhoz, hogy a vitára köttetett egy olyan megegyezés, hogy az előre egyeztetett szakmai kérdéseken kívül nem lesz szó olyan témákról, amiket az Újhullám frakció a HÖK-ös tapasztalat hiányára hivatkozva nem tudna megválaszolni. Szerinted lehet szakmai háttér nélkül választást nyerni?

Nem lehet. Jól látszott, hogy olyan dolgokról beszélt az ellenoldal, amiket mi vagy már megcsináltunk, vagy épp csináljuk. Ebből a megegyezésből pedig az látszik, hogy nekik fel kellett ezekből a témákból készülniük.  Az, hogy nem tudtak volna csípőből válaszolni ezekre a kérdésekre, azt jelenti, hogy még nem állnak készen átvenni az irányítást.

 Az interjút készítette: Bekker Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://corvinusonline.blog.hu/api/trackback/id/tr2613220117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.