Van köztük indie pop, szörf-, garázsrock és rap is. Íme az öt legjobb januári album!

Írta és összeállította: Bálits Mihály

2020 első hónapja meglepően sok albummegjelenést hozott, legyen szó underground előadókról vagy az angolszász mainstreamről. A hónap közepén óriási meglepetésnek számított például, hogy korunk egyik legnagyobbra tartott rappere mindenfajta bejelentés nélkül kidobott egy nagylemezt, de tovább bővült az olyan kultikus rock együtteseknek a diszkográfiája is, mint a Black Lips.

Ugyanúgy, ahogy a decemberi évösszegző cikkünkben, itt is igyekeztünk minél különbözőbb műfajú zenéket kiválasztani, hogy mindenki megtalálja azt, ami neki tetszik. Ezen kívül a listában van magyar előadó is, akiknek koncertjére nemsokára el lehet (sőt érdemes is) látogatni. Fontos szempont még, hogy nem rendeztük sorrendbe őket, mert ilyen kicsi számnál és ennyire magas minőségű albumoknál egyszerűen értelmetlen lenne címkézni őket.

Viszont a cikk végén csináltunk nektek a lenti albumok legjobb számaiból egy 21 számos Spotify lejátszási listát, amit lehet hallgatni útközben, tanulás alatt vagy akár főzés közben is. Következzen tehát január öt legjobb albuma, alább pedig az ebből készült lejátszási lista, frissen, melegen, egyenest a stúdióból.

1. Black Lips — Sing in a World That's Falling Apart

Tavaly volt húsz éves az amerikai Black Lips, amely a világ összes fesztiválján A-listás fellépőnek számít. A mára már kultikus zenekarrá váló atlantai garázsrock banda tízedik nagylemezét dobta ki pár hete, amely a „Sing in a World That's Falling Apart” nevet viseli. Cole Alexander és társai már rég nem az első albumra jellemző, kicsit torzított, stoner-, psy rockos vonalon mozognak, hanem sokkal inkább rátértek a klasszikusabb garázsrock és a powerpop útjára, amely természetesen még a 2003-as Black Lips című LP-n is hallható volt – bár akkor kevesebb hangsúlyt kapott. A 12 számból álló album játékos, kedves hangulata ugyanazt a felszabadult életérzést adja, mint majdnem minden lemezük: az eklektikus, countrys, néha psy rockos számokra mindenki ráharapna, aki valaha szerette az ehhez hasonló stílusokat.

Ajánlott szám: Hooker Jon 

2. Eminem — Music To Be Murdered By

Valószínűleg nincs élő ember a földön, akinek be kéne mutatni Eminemet, Slim Shadyt, Marshall Matherst, akármilyen néven hivatja magát. A januárban meglepetésszerűen kidobott Music To Be Murdered By című nagylemezét semmiféle előzetes bejelentés vagy marketingkampány nem előzte meg.

Egyszerűen annyi történt, hogy Eminem kiadta az egyik „legeminemesebb” lemezét, amin beszél szorongásairól, megemlít kortárs rappereket vagy celebeket (és egy kicsit beszól nekik), és megcsinál egy-egy olyan slágert, amit valószínűleg még sokáig fognak játszani a rádiók. Mindezt úgy, hogy Juice WRLD mellett Alfred Hitchcock is feetel benne.

Ajánlott szám: Godzilla

3. Mac Miller — Circles

A közel másfél évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt amerikai rapper Circles című albumát posztumusz adták ki január elején. A Circles eredetileg két évvel ezelőtt jelent volna a meg Miller Swimming nevű nagylemezének csatolmányaként. Elméletileg már a felvétel fázisában tartottak, amikor a 26 éves rapper drogtúladagolásban meghalt. Ezt követően zenésztársa, Jon Brion dolgozott a lemezen, amit végül nemrég az elhunyt előadó családja jelentetett meg Instagramon.

Az album kirobbanó sikernek örvend, amiben nyilván közrejátszik az is, hogy egy elhunyt előadó lemezéről van szó. A Spotify és a Youtube megtekintéseket figyelembe véve az új dalok minden réginél előbb vannak: nem is véletlenül, hiszen az új album nagyon jól sikerült. Nem kifejezetten hiphop albumról van szó, az előadó gyakran ugrál stílusról stílusra, megjelennek lo-fi-s és dream popos hatások is, amiben valószínűleg Brion kezét lehet látni. Mindezekből Miller egyik legösszetettebb albuma kerekedett ki, amit nem hiába hallgatnak agyon szinte az összes felületen. Kár, hogy nem élhette meg.

Ajánlott szám: Good News

4. Mura Masa — R.Y.C.

23 évesen a legtöbb nagy fesztivált megjárta zenei producerként, több százmillió Youtube-letöltéssel együtt dolgozott olyan nevekkel, mint A$AP Rocky vagy Desiigner, szóval valószínűleg kijelenthető, hogy 2020-ban Mura Masa - polgári nevén Alex Crossan - a világ egyik (ha nem a) legjobb zenésze.

Hasonlóan az előző albumokhoz, az R.Y.C. is sokféle stílusú számból áll, de összességében az album magja az az agyon masterelt, lassú, popos világ, amiért a „Lovesick” óta annyian szeretik a brit zenészt. Lassú, r&b témák követik az eggyel szintisebb, keményebb részeket – ez pedig az jelenti, hogy az R.Y.C.-ben mindenki megtalálja a neki tetsző számokat, kivéve, ha a delikvens elvakult gitárzene rajongó.

Pedig itt is van gitár (Deal Wiv it vagy vicarious living anthem), csak meglepő, hogy a következő track – vagy akár a szám második fele – átmegy lassabb, eufórikusabb, szintis popzenébe vagy akár Milo szerű melankólikus hiphopba. Valahol ebben rejlik Mura Masa titka: nagyon sok műfajon keresztül tudja egyszerűen bemutatni az emberi boldogságot vagy akár a szomorúságot, ami azért nagy teljesítmény mert sokaknak ez egy műfajon belül sem sikerül.

Ajánlott szám: vicarious living anthem

5. Csaknekedkislány — Kobraszív

Negyedik albumát (két EP – két nagylemez) adta ki nemrég a majdnem tíz éve alakult Csaknekedkislány (CSNK), ami mára már a főleg budapest-centrikus zenei szcéna meghatározó együttesévé nőtte ki magát. Annyira meghatározóvá, hogy ezen közeggel foglalkozó oldal szerkesztői nemrég évtizedes listájuk első helyére tették a Ná Ná Ba Bám című 2015-ös, első nagylemezüket.

A CSNK új albuma (ami egyébként talán a legjobb albumborítóval és névvel van megáldva, amit valaha magyar nyelven készítettek) körülbelül ugyanazon  téma körül forog, mint az előzőek, mind a zene, mind a szöveg szempontjából: húszas, harmincas férfiként milyen nap mint nap járni-kelni a pesti éjszakában, szerelmesnek lenni, kiszeretni valakiből vagy szorongani. Ebbe beletartozik az is, hogy milyen érzés meglátni az idős, híres zenészt a Déli Pályaudvaron, vagy eldönteni, hogy melyik szerelmedről írsz számot. Túl líraian hangzik? Hát persze, de ez Kobraszív számaiban ezek a témák valahogy ízlésesen jelennek meg: egy szám sincs, ami nyálas lenne, mert mindig van egy részlet, ami kivisz minket a túlzott melankóliából és átalakítja a hangulatot valamilyen – sokszor keserű - mosolygássá.

Ehhez pedig tökéletesen illeszkedik az album zenéje, amely – kicsit ellentétben az előző, indiesebb számokkal – kellemes szörf pop-rock, és kiegészíti a néha keserű, néha őszinte mosolygást. A szörf néha annyira hangsúlyos, hogy egy-két témát nehéz megkülönböztetni egy Tihuana Panthers vagy Guantanamo Baywatch számtól. Összességében tökéletesen működik a CSNK szövegvilága a szörfösebb groovokkal. Ez alól talán kivételt jelent az utolsó szám (Nem Bizony), ami az album csúcspontja: kellemes, poposabb dal, amiben van női vokál is, egyszerű, de borzasztóan megkapó, kedves és vicces szöveggel jól össze is foglalja, miért lett király ez az album. 

Nem véletlen, hogy ezt a számot ajánljuk mi is: 

Bálits Mihály

2020. február 4.

Képek: Facebook, Kiemelt kép - montázs: Bálits Mihály