A magyar csapvíz általánosan jó minőségűnek mondható, mégis hatalmas a kereslet a palackozott ásványvízre. Sokakban jelen van az aggodalom, hogy a csapvíz talán mégsem elég tiszta, mások azt állítják, nem szeretik az ízét. Elérhető, egészséges – vagy káros és környezetszennyező? Kényelmi vagy etikai döntés a választás? Az alábbiakban szó esik minderről.

Egy – szerencsés körülmények között élő – ember az élete során átlagosan 5 millió liter tiszta vizet használ el. A Fővárosi Vízművek naponta körülbelül 1 millió köbméternyi ivóvizet termel ki a budapestiek számára; több, mint ötezer kilométer hosszú csatornarendszer szállítja a csapvizet.

Azonban nem csak a csapvíz fogyasztása ilyen jelentős: mára az ásványvízivás szokása is beágyazódott a viselkedésünkbe. A palackozott ásványvíz presztízse egyre nő: a nyolcvanas évek óta az átlagos egy főre jutó éves fogyasztás több, mint a harmincszorosára nőtt (3 l/fő/év-ről körülbelül 100 l/fő/év-re). 2009 óta Magyarországon több ásványvizet vesznek az emberek, mint gyümölcslevet és szénsavas üdítőt együttvéve.

A víz tehát luxuscikként is megjelenik a mindennapjainkban.

Mi áll e jelenség hátterében?

Valós egészségügyi aggodalom áll a háttérben? A csapvíz a benne található szennyeződések miatt tényleg káros lehet az egészségünkre? Hiszen a KSH adatai szerint még 2018-ban is több, mint húsz olyan település volt Magyarországon, ahol az ivóvíz arzén- és egyéb az egészségre potenciálisan káros oldottanyag-tartalma a megengedett EU-s határérték felett volt.

Palackozott haszon?

Az ásványvíz-jelenséggel kapcsolatban az egészségmegőrzésen túl különféle szempontok merülnek fel, amelyek felett nem érdemes elsiklani.

Érdekes aspektust nyújt az ásványvíz-fogyasztás gazdasági oldala: az ásványvíz ára átlagosan százötvenszerese a csapvíz árának (50-200 Ft/l és 0,25-0,30 Ft/l), ez akár azt is jelenthetné, hogy előbbi nagyságrendekkel egészségesebb és úgymond, minőségibb, mint az utóbbi. Az árkülönbség azonban egyáltalán nem ezen alapul - ennek fő okát sokkal inkább a rendkívül élénk ásványvízpiac mechanizmusaiban érdemes keresni.

Fontos szempont a fenntarthatóság, környezetvédelem is: az ásványvizet a kényelem és az egyszerűség érdekében ma már túlnyomórészt PET-palackba csomagolva terjesztik. Ez az egyre jelentősebb műanyag-újrahasznosítási törekvések ellenére is súlyosan környezetszennyező. 2016-ban például az

Európában forgalomba került több, mint 3 millió tonnányi műanyag palack 56%-a került újrahasznosításra,

ami ugyan az előző évekhez képest növekedést mutatott, a fennmaradó 44% (csaknem 1,4 millió tonna) a szeméttelepeken vagy a tengerben végezte.

Hölgyeim és uraim, a csapvíz előállt!

A csapvizet elsődlegesen a felszín alatti, szükség esetén pedig a felszíni vízkészletekből állítják elő: mivel az előbbiek kevésbé szennyezettek, az innen kinyert vizet ezért könnyebb tisztítani.

A víztisztítási folyamat során eltávolítják a nagyobb – uszadék jellegű –, illetve a kisebb, ülepíthető szennyeződéseket. Ezután savtalanítják, és a frissítés és a savanyú íz csökkentése érdekében megnövelik az oxigéntartalmát. Ha szükséges, oxidálással, ioncserével eltávolítják a vízben oldott állapotban található vas-, mangán- vagy nitrát-részecskéket. A lágyítás lépése után végül fertőtlenítik vagy csírátlanítják a vizet: ehhez oxidálószert, leggyakrabban a klórt alkalmazzák. A vízvezeték-rendszerbe kerülés előtt a vizet minden esetben laboratóriumi ellenőrzésnek vetik alá, ahol kiderül, oldottanyag-tartalma alapján megfelelő-e az emberi fogyasztásra. (forrás: ÉRV Zrt.)

A csapvíz azonban nem csak a tisztítás előtt, hanem a tisztítás és az elfogyasztás között is szennyeződhet:

az 1945 előtt épült házakat eredetileg jellemzően ólomcső-rendszerrel látták el, így ez a mérgező anyag könnyen beleoldódhatott az egyébként tiszta ivóvízbe.

A csapvíz minősége így nem kizárólag a vizet tisztító és terjesztő szervezeten, hanem az egyes lakóházak tulajdonosain is múlik—azaz, hogy szükség esetén korszerűsítik-e a ház elavult csöveit.

Amennyiben tehát minden áthaladási ponton ideális körülmények között kezelik, a csapvíz alkalmas a mindennapos fogyasztásra és az egészségmegőrzésre. Mindemellett a háztartásban is számos lehetőség adódik a helyi víztisztításra (például aktív szenes kancsó, csapra szerelhető vízszűrő).

A Föld vizei – mindent az ásványvízről

Az ásványvíz olyan forrásvíz, amelynek összetétele a környező talajvíztől eltér, oldottanyag-tartalma az 1000 mg/l-t meghaladja, s különösen valamilyen jellegzetes vegyületet szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaz, vagy magasabb hőmérsékletű (termálvíz). Jellegét tekintve a föld mélyebb, kémiai és mikrobiológiai szennyeződésektől mentes rétegeiből származik, keletkezésének ideje több ezer év hosszúságúra is nyúlhat.

Az Európai Unió szabályozása szerint az ásványvíz védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, ismert és állandó összetételű,

tilos kezelni vagy idegen anyagot hozzáadni,

az emberi egészségre kedvező hatású mennyiségű ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. Az ásványvíz minőségét csak a származási ország illetékes hatósága igazolhatja; palackozni csak az általuk megvizsgált és elismert ásványvizet szabad.

Az ásványvizek, mivel tiszta, zárt vízbázisból származnak, klór- és szennyeződésmentes ivóvízforrásként szolgálhatnak. Az egészséges ember számára általában kedvező mennyiségben tartalmaznak bizonyos ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket, így alapvetően alkalmasak lehetnek a napi vízszükségletünk fedezésére, de fogyasztásuk többek között a magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedőknek nem ajánlott. A magas nátriumtartalmú vizek terhelhetik a vesét és a keringési rendszert, megemelhetik a vérnyomást, a szénsavval dúsított változatok pedig puffadást és egyéb problémákat okozhatnak.

A víz az víz

Mit is iszunk, miért isszuk? A 21. század világában élők többsége szabad választás előtt áll a csapvíz-ásványvíz kérdésben: a modern infrastruktúra és a gazdaság jóvoltából ivóvíz-opciók egész sora áll rendelkezésünkre. Azt, hogy az ásványvízpiacon zajló verseny felfokozottsága vagy éppen a környezetvédelmi szempontok milyen személyes álláspont felé sodornak minket, nekünk kell eldöntenünk. Azt azonban talán nem túlzás állítani, hogy még a legrafináltabb ásványvíz-fogyasztók sem tudnák csukott szemmel eldönteni, éppen milyen vizet isznak—ezt számos kísérlet is bizonyítja, például ez.

Lázár Fruzsina

2020. február 11. 

Fotók: Unsplash