Mit kíván a női nem(zet)? Legyen béke, szabadság, egyetérzés! Forradalmi kívánságok egy forradalmi hónapban. De mégis… Egyáltalán mikor és mit kezdtek el a nők kívánni? - Egy ifjú újságíró köszönetnyilvánítása és virtuális virága Nőnap alkalmából.
Írta: Szatmári-Schubauer Solt
„Jobb munkafeltételeket és magasabb fizetést!” - üvöltötte száz meg száz bőrkeményedéses kezű nő New York utcáin 1857-ben. „Békét és kenyeret!” - zengte be széles Oroszországot sok ezer Tatjana panasza 1917-ben. „Csokit és virágot!” - ragad bent a Corvinusos diáklányok sóhaja napjainkban. Hol hallik hangotok, ó angyali amazonok? Mit kívántok a féktelen férfinemtől március 8-án?
Nos, egy kis kedvesség, édeni édesség vagy egy szál varázslatos virág mindenkinek jólesik. Cserébe pedig micsoda öröm a kapott kacér mosoly, melyet zsebre vágunk, hogy később hímtársaink előtt diadalittasan dicsekedhessünk velük. Node… Már mindene meglenne a nőknek, hogy egyébre sem vágynak? Azért a telefon vagy a tévé képernyőjén, esetleg a monitoron keresztül csak kinyúl néha egy hessteg metoo és megrángatja a gallérom.
1957. március 8-án még élőben rángatott volna meg a roppant karú, textilgyárban dolgozó nő. De rá pontosan hatvan évvel sem finomkodott volna velem a nálam két fejjel magasabb Anasztazija. Nekik köszönhető, hogy azóta is ezen a koratavaszi napon ünnepeljük a két x kromoszómával rendelkezőket, Magyarországon 1948 óta.
Jóllehet az eredeti munkásmozgalmi és szavazati jogért küzdő jellegét már levedlette az esemény, mégis vannak országok, ahol a nők emancipációja még nem valósult meg. Így a feministák állandó napirendi pontja a hangjukat hallatni nem tudó nőtársaikért való felszólalás.
Nálunk azonban másfajta nőket érintő társadalmi kérdések kapnak hangsúlyt: főként a burkolt szexizmus és a különböző jellegű zaklatások. Ezért sem szabad túltolni vagy önkényes marketing célokra felhasználni a témát, mert akit valójában érint a dolog, annak az ügye elsikkad az érdektelenség bulvárhullámokkal tajtékzó médiatengerében.
Nőnek lenni nehéz. Ezt már csak tudom, mert férfi vagyok. A vérem csupán akkor folyik, amikor megsérülök, ha gyereket szeretnék, nem kell kilenc hónapig magamban cipelnem, és párosával kézen fogva sem muszáj vécére járnom. Ezért minden jóravaló dzsentlemanus társam nevében köszönöm, hogy vagytok és virágba borítjátok a világunkat! De nem csak március 8-án! Minden egyes nap. Legyetek nők helyettünk, mert mi nem tudunk, nem is lennénk rá képesek, ezért nem is akarunk.
2020. március. 8.
