A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. Az épületeket továbbra sem lehet látogatni, így a hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant pedig az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Ezeknek járunk utána cikksorozatunkban. 

Címlapfotó: Szép Zsóka

Hogyan működik a távoktatás? Elsőre egyszerűnek tűnik az a megoldás, hogy a koronavírus miatt mindenki maradjon otthon és tanuljon a saját szobájában. Jobban átgondolva ugyanakkor komoly kihívással néz szembe az összes oktatási intézmény, hiszen a tanítás eddigi formája nagyrészt a személyes jelenlétre épült. 

Az előrehozott tavaszi szünet március 16-22. között lehetőséget adott arra, hogy az oktatók és az egyetem vezetése közösen kidolgozzák az új módszertant, amivel a rendkívüli helyzet ellenére is biztosítani lehet az oktatás színvonalát. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a kurzusok témájukból és jellegükből adódóan eltérőek voltak korábban is, tehát a távoktatás során sem lehet minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazni. 

A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, ebben az esetben az oktatók segédanyagokat küldenek a hallgatóknak, amelyekből önállóan készülnek fel a számonkérésre. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, vagy megosztják a képernyőjüket. A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése. Az oktatók létrehozhatnak új tananyagokat, viszont ez igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát is. 

Önálló/egyéni tanulás támogatása során az oktató olyan módszertani megoldásokat kínál a hallgatóknak, melyekkel önállóan tudnak felkészülni a számonkérésre. Mind módszertani, mind technológiai szempontból ez a legkönnyebben megvalósítható irány. Az alábbi hat megoldási javaslat közül érdemes válogatni. Ezek között van olyan, ami önmagában is használható, és olyan is, amit csak egy másikkal kombinálva lehet alkalmazni.

1. Online konzultáció

Az egyéni tanulás során is fontos a folyamatos visszajelzés, melyhez online konzultációt érdemes meghirdetni. Ennek előnye, hogy könnyen kivitelezhető az oktató és a hallgató, valamint két hallgató kapcsolata. Meg tudják beszélni a tananyagot, valamint a tanulás személyre is szabható. Hátránya, hogy az adott időpontban minden résztvevőnek elérhetőnek kell lennie, valamint a tananyag feldolgozásához nem elegendő ez a gyakorlat, kiegészítő módszert kell választani hozzá.

2. Szakirodalom önálló feldolgozása ellenőrző feladatokkal

A módszerrel a hallgató önállóan dolgozza fel az interneten elérhető vagy az oktató által közzétett szakirodalmat.  A tanultak elmélyülését tesztek és feladatok segítik. Előnye, hogy nyílt végű kérdések, kreatív feladatok is adhatók, valamint segíti a szakirodalomban való elmélyülést. A kapcsolat e-mailen is megoldható, így nem kell minden félnek azonnal elérhetőnek lennie. Hátránya viszont, hogy jóval kevesebb így a személyes kapcsolat, és megtervezni is több idő a tesztes feladatsorokat.

3. Önálló, tanulói megfigyelésre, kutatásra épülő ismeretfeldolgozás

Az ilyen kurzus során a hallgatók kutatásokat végeznek és modelleznek, a feladatok megoldása pedig lehet egyéni és csoportos is. A félév során az oktató különböző kutatási kérdéseket vet fel, valamint az ismeretszerzési folyamatban is segít. A diákok így önállóan szerzik meg a szükséges tudást. Előnye, hogy a hallgatók szabályozzák tevékenységüket, tehát a felelősségük is növekszik, valamint jól feltett és izgalmas kérdések esetén a motiváció is nagyobb. Hátránya viszont, hogy elengedhetetlen hozzá az önszabályozott tanulás a diákok részéről, valamint a tanárszerep átalakulása is kihívást jelenthet.

4. PBL: problem based learning (problémaközpontú tanulás)

Az előbbihez hasonló módszer, azonban itt az oktató egy problémakörnyezetet teremt meg és ehhez kapcsolódó feladatokat, megvalósítandó projekteket kínál. Fontos, hogy a feldobott probléma kapcsolódjon a kurzus tematikájához, legyen releváns és a hallgatók számára is érdekes. Előnye, hogy a hallgatók önállóan tudnak dolgozni és kreatívan alkalmazzák a tanultakat, valamint a módszer a rendszerszemléletű gondolkodást is támogatja. Hátránya viszont, hogy hosszabb tervezést igényel, valamint gondot okozhat, ha a hallgatók nem sajátították el kellően az elméleti hátteret.

5. Online eszközök alkalmazása

Különböző online elérhető tanítást támogató megoldásokat is lehet alkalmazni, elsősorban más módszerekkel együtt. Tökéletes kiegészítője lehet például az online konzultációnak és a szakirodalom önálló feldolgozásának is. Az alábbi oldalon közel 200 ilyen eszköz érhető el. Általában könnyen kezelhető és a tanulók számára is izgalmas oldalak, ráadásul később is fel lehet majd használni ezeket. Fontos ugyanakkor, hogy önmagában nem elegendő módszer, így ötvözni kell valamelyik korábbival.

6. Online csoportmunka, virtuális kooperatív csoportmunka, online kollaboráció

A tanulók közösen végzett tevékenység során, egymással együttműködve fejlesztenek egy-egy új „tudás objektumot”, ami lehet például egy weboldal, egy prezentáció, egy digitális történet vagy akár egy videófilm is. A folyamat működőképes online is, valamint a hallgatók kreativitására támaszkodik. Mint minden csoportmunkánál, itt is gond lehet az egyéni értékelés, hiszen a végső termékből nehéz megmondani, ki mennyit dolgozott vele. Emiatt érdemes a projektet részekre osztani, hogy minden hallgató jól elhatárolható részfeladatot kapjon, így könnyebben értékelhető az elvégzett munka.

Fotók: Shutterstock

További módszertani segédletek:

• SZAKMA MÓDSZERTÁR. www.tankonyvtar.hu › tananyag › MELLEKLET › Szakma_modszertar
• SOS Koronavírus - hogyan váltsunk online tanításra? Going Online in a Hurry: What to Do and Where to Start - sok külső hivatkozással 
• Stanford University anyagai, jó gyakorlatok, online eszközök, tanácsok a gyors átálláshoz különösen összeszedett, gazdag módszertani al-oldal
• A Yale oldala, ahol a tanítás zavartalan folytatásához (academic continuity) adnak forrásokat
• Pepperdine University, Malibu hasonló oldala
• Indiana University
• Brown University, Providence
• A Harvard University “Teaching remotely” oldala 
• Boston University
• Alkalmazások bemutatása: Keep calm and trust in edtech: tools to support teaching amid coronavirus closure