A COVID-19 elképesztő mértékű médiavisszhangot keltett az elmúlt hetekben, hónapokban. A híradók tájékoztatnak az operatív törzs hivatalos döntéseiről, a betegek és az egészségügyi felszerelések számáról, a YouTube-videók előtt társadalmi célú reklám hívja fel a figyelmünket az otthonmaradásra, az online hírportálok szinte azonnali tudósítást folytatnak a történésekről, a személyes blogokon és Facebook-oldalakon beszámolókat, “koronapló”-bejegyzéseket olvashatunk, ezernyi fényképet, videót oszthatunk meg egymással. De mit mond nekünk mindez? Megtaláljuk-e köztük a számunkra releváns információt? Milyen eszközöket használnak a tájékoztatásra a médiumok, és milyen fókuszok köré rendezik a tartalmaikat? Ezeket és még több kérdést válaszolt meg nekünk Urbán Ágnes médiakutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Készítette: Lázár Fruzsina
Beszélhetünk-e bizonyos tendenciákról a médiában, amikor egy-egy globálisan aktuális témáról van szó - ha igen, mik ezek?
Az biztos, hogy ha egy globálisan aktuális témáról van szó, akkor az uralja a globális médiát és a járvány jellegénél fogva nagyon erősen jelen vannak a nemzetközi hírek. A járvány nem helyi ügy és ezt az újságírók is felismerték, éppúgy jelen vannak a hírkínálatban az észak-olaszországi kórházi tudósítások, mint az amerikai tőzsdei hírek.
Milyen fókuszokkal operál most a nemzetközi és a hazai média?
Az elsődleges fókusz egyértelműen a járvány terjedése (nemzetközi adatok, statisztikák, tendenciák), de legalább ennyire erősen jelen vannak a védekezéssel kapcsolatos kérdések akár egyéni szinten, akár a kormányzati stratégiákat tekintve (pl. maradj otthon kampány, kormányzati lépések az egyes országokban), az egészségügyi rendszer kérdései, az egyéni életvitel megváltozása és a gazdasági hatások.
Ha címszavasítjuk, eddig mik a koronavírus-járvány idővonalának legfontosabb tényezői a médiakommunikációban?
járvány, védekezés, egészségügy, home-office, távoktatás, gazdaság
Hogyan kell elképzelni egy ilyen hatalmas, mindent befolyásoló téma megérkezését az “általános” médiakommunikációba, milyen változásokat hoz ez?
Ilyenkor az történik, amit az elmúlt 2-3 hétben tökéletesen jól láttunk a magyar médiában: mindent elural a téma, közvetve vagy közvetlenül minden a vírusról szól. Egyetlen kivételként az Eszenyi-ügy tudta áttörni a média ingerküszöbét. Nagyon ritkán történik olyan esemény (az én életemben most először), hogy minden hír ennyire egy téma körül forog, beleértve a politikai, gazdasági, sport és kulturális híreket is. Nem kérdés, hogy ezekben a napokban mindent meghatároz a járványhelyzet.
A professzionálisan előállított média tartalmai mellett (TV, rádió, hírportálok) most is tapasztalható, milyen intenzíven áramlik a felhasználói tartalom. Milyen hatással lehet ez a “hivatalos” médiakommunikációs folyamatokra?
A UGC (user generated contect - szerk.) valóban fontos, de ebben a helyzetben nem kiemelkedő jelentőségű. A legfontosabb most azoknak az újságíróknak a munkája, akik független szerkesztőségekben dolgoznak és napról-napra tárják fel a védekezéssel kapcsolatos fontos kérdéseket, nem egy esetben döntésre ösztönözve a kormányzatot is.
Ha mégis találkoznál ilyen tartalmakkal és kíváncsi vagy rá, hogyan állapíthatod meg, hogy mennyire megbízhatóak, olvasd el friss cikkünket az álhírek felismerésének lépéseiről!
Megjelenik a média kapuőri felelősségének kérdése is. Hogyan kezelik a jelenlegi helyzetet: elbagatellizálás, pánikkeltés vagy a kettő között valami?
A független média megmaradt platformjai nagyon komoly munkát végeznek ezekben a hetekben. A média sokkal hamarabb érzékelte a veszélyt, mint a kormányzati kommunikáció, így ennek köszönhető, hogy sok állampolgár óvatosabbá vált, elindította az önkéntes social distancing-et. A kormánypárti média sajnos sokáig követte a kormányzati kommunikációt és elbagatellizálták a kérdést. Szerencsére már ők is váltottak és nem öncélú pánikkeltésnek tekintik a járvánnyal kapcsolatos híreket. 
Hogyan szűrjük ki a számunkra fontos, releváns információt ebben az elképesztő médiazajban? Mi lehet a jó médiafogyasztási stratégia?
Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy milyen híréhsége van és mennyire bírja a folyamatos rossz hírek olvasását. Érdemes nagy, megbízható hírforrásokat követni, figyelni a statisztikai adatokat, elolvasni azokat az írásokat, amelyek rendszerszinten tekintik át a helyzetet, és kevésbé figyelni az „ismerősöm szomszédja hallotta valahol” típusú információkra. Nagyon fontos a nemzetközi tendenciák figyelése és kifejezetten érdemes a WHO statisztikákat követni az interneten.
További aktuális és izgalmas tartalmakért kövesd a Közgazdász Online napi rendszerességgel frissülő Facebook oldalát !
2020. március 31.
Képek: Unsplash, Pexels, portré: https://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=24294&neptunKod=LGIOTE
