A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.
Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.
Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?
A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.
Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től
a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.
A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.
Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?
A doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.
A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.
Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?
A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.
Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.
Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.
Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?
A Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.
Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?
Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.
Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.
Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?
Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.
A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.
Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?
Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.
A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?
Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.
Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.
Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.
Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?
Közhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.
Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?
#egyuttalagjobbak
A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!
Kovács Máté
2020. április 15.
Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock
