Hogyan érzik magukat a Corvinusos hallgatók? Mik a legnagyobb félelmek, és hogyan lehet megküzdeni a fokozott stresszel? Több mint 1200 hallgató töltötte ki a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívét, melyben a hallgatókat személyes hogylétükről, érzéseikről, gondolataikról kérdezték.
„A kérdőív célja az volt, hogy beszélgetést, kétoldalú kommunikációt indítsunk a hallgatókkal azokban a témákban, amikben most nagy változásokat élnek meg, hogy megtudjuk, hogyan érzik magukat és miben tudjuk támogatni őket a továbbiakban” – mondta lapunknak Perényi Andrea, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársa.
„A nyitott kérdések miatt olyan volt végigolvasni a válaszokat, mintha több száz hallgatóval beszélgethettünk volna röviden, de nagyon őszintén. A válaszokból sok közös nehézség, érzés is kirajzolódik. Ez megerősít minket abban, hogy folytassuk a kommunikációt a hallgatókkal anyagaink, cikkeink és tanácsadásaink segítségével.”
Cikkünkben bemutatunk a kérdőív alapján kirajzolódó fontos jelenségeket, gondolatokat és olyan gyakorlati tanácsokat, melyeket a Hallgatói Támogatás pszichológusaival közösen fogalmaztunk meg.
Nem érzed jól magad? Nem vagy egyedül!
A koronavírus krízis nem csak hangzatos név. Ténylegesen krízis, hiszen kiforgatott a megszokott életünkből, és sok esetben újabb kríziseket is generált, például a munkahely elvesztését. (Ezt a megsokszorozódott krízist a szakirodalom krízismátrixnak nevezi, a népi bölcsesség pedig “csőstül jön a baj” kifejezést használja rá.) Jelenleg egyrészt maga a helyzet is generál problémákat, például ugyanazon a feladaton, ugyanazért az eredményért a többszörösét kell dolgozni, új dolgokba (technikákba, életmódba) kell belerázódni. Másrészt kiélesedhetnek olyan problémák, amik eddig is gondot okoztak, például párkapcsolati vagy családi gondok, amikkel most intenzívebben szembesülünk. Az együttélésből fakadó konfliktusokról a hallgatók közel 30%-a számolt be. (fotó: Polina Zimmerman, Pexels.com)
Az egyik legnehezebb dolog a távolságtartásban, hogy sokszor a szokásos társadalmi kapaszkodóinkat veszítjük el. A társas támogatás azt jelenti, hogy meg tudom-e osztani másokkal a gondolataimat, nehézségeimet, van-e olyan aki biztat, akivel közösen tudok gondolkodni a helyzetről és a kivezető utakról. Ez a lehetőség most szűkebb, az online térben nehezebben kifejezhető, megélhető.
A Corvinus hallgatóinak közel 60 százaléka tapasztalt hullámzó hangulatot, és további 27% érzi, hogy habár meg tudja oldani, de fokozott alkalmazkodást kíván tőle, ami a jelenlegi helyzetben teljesen érthető. Minden pilot-verzióban fut, ami a szokásosnál több alkalmazkodást és rugalmasságot igényel. Ez fokozott stresszel jár, amit a megváltozott helyzetben levezetni is nehezebb.
Minden 20. hallgató nagyon rossz lelkiállapotban van, depressziós tüneteket, bénult tehetetlenséget, kiüresedettséget él meg.
Kérj segítséget, ha bármilyen nehézséggel találkozol. Hívd fel a legjobb barátod, és nyugodtan írhatsz a pszichologus@uni-corvinus.hu címre is, akkor is, ha nem vagy jól és akkor is, ha csak elakadtál, elbizonytalanodtál, hogyan juss át a nehézségeken. A Corvinus Hallgatói Támogatás ingyenes online tanácsadásain szakemberek segítenek neked, hogy könnyebb legyen átvészelned ezt az időszakot. Az oldalukon további önsegítő anyagokat is találhatsz. (fotó: Szép Zsóka)
Nem baj, ha nem vagy mindig jól. De jobban leszel, ha odafigyelsz magadra!
Ha nagyon erősen akarod kontrollálni a helyzetet (problémafókuszú megküzdés), akkor kimerülhetsz, kiéghetsz. Nem jó, ha mindent meg akarsz oldani, mindenben ugyanazt akarod elérni, mintha nem lenne ez a helyzet. Fontos rangsorolni, újrafogalmazni a célokat, feladatokat. Mi az, amit most reálisan el tudsz érni? Mi az, ami most fontos? Mi az, ami később? Ha nem tudsz rugalmas lenni, ha a hozzáállásod “ha törik-ha szakad”, abba bele fogsz szakadni.
Teljesíthető célokat tűzz ki! Lépésről lépésre tegyél értük, de legyél rugalmas, ha nem a tervek szerint alakulnak a dolgok. A rugalmassághoz jó stresszkezelés is kell. Ha valami nem jön össze, nem kontrollálható, akkor az érzelmeinket tudjuk kezelni. Erre jó lehet, ha megosztod valakivel, ha kimozgod magadból, vagy ha relaxációval, meditációval, légzéstechnikákkal (például jógalégzés) csökkented a feszültséget.
Merj szünetet tartani, merd azt mondani, hogy “ez így nem megy, máshogy kell csinálnom”!
Fordíts időt az újratervezésre. A kétfajta megküzdés dinamikus együttes használata segít alkalmazkodni, sőt fejlődni a krízis által.
Milyen a jó megküzdés? Az alábbiakban Perényi Andrea pszichológus, a Hallgatói Támogatás vezető pálya és karriertanácsadójának tippjeit olvashatjátok:
Használj többféle technikát! A kérdőív eredményei alapján, aki többféle módszert használ, jobb mentális állapotban van, jobban érzi magát, bizakodóbb, hogy meg fogja oldani a tanulást és a jövőjével kapcsolatban is pozitívabb.
Formáld a saját helyzetedre, igényeidre és lehetőségeidre a megoldást! Nem vagyunk egyformák, így érthető, hogy eltérően küzdünk meg a nehézségeinkkel is.
Ne külső elvárások, hanem saját igényeid és lehetőségeid határozzanak meg! Sokan írták a sportot, mint megküzdési technikát, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy most kötelező elkezdeni egy új sportot vagy beépíteni több órányi mozgást. Olyat válassz, ami belefér és kedved is van hozzá.
Légy reális! Inkább lépj kicsit, de azt csináld meg, mint egy nagyot, ami csak elméleti szinten marad. Inkább állj fel a gép elől rendszeresen, és mozgasd át magad 5 percig, akár egy Youtube videó alapján, mint hogy tervezgesd, hogy most fogsz on-line jóga, tánc vagy crossfit edzésre járni.
Figyelj oda magadra! A saját tested, a saját érzéseid a legjobb mércéi a megküzdésnek. Nem a szomorúság, a düh és más érzelmek elkerülése a cél, az érzelmek teljesen rendben vannak. A baj akkor van, ha a menekülésbe, a tehetetlenségbe és a sivárságba, ragadunk bele.
Sokan használnak passzív megküzdési technikákat is, ilyen például a figyelemelterelésre alkalmas sorozatnézés és a videójáték. Ezek is lehetnek hasznosak, különösen, ha közös programot jelentenek (akár online), ha a pihenést és kikapcsolódást szolgálják, és nem napi sok órát töltünk velük, illetve ha nem kizárólag ezeket alkalmazzuk. (fotó: Lucie Liz, pexels.com)
A bizonytalan helyzetekben jó felidézni, mi mindent tudok, mi mindent oldottam meg, harcoltam már át, éltem túl, mi mindent sajátítottam el, mert tudatosított erőforrásaink segítenek adaptívan, reziliensen reagálni. Ettől nem lesz kevesebb a nehézség, nem lesz kontrollunk a külső események felett, de lendületbe hozzuk belső erőinket, energiáinkat és rugalmasságunkat.
Minél bizonytalanabb a helyzet, annál kevésbé tudom kontrollálni, hogy pontosan úgy történjen minden, ahogy szeretném. Afelett viszont van kontrollom, hogy tudok-e reagálni a változékony helyzetre, újra tudom-e definiálni a céljaimat.
Ha már nagyon hiányzik az ölelés
Igen, teljesen jogosan hiányzik. A kialakult helyzetben nagyon sok érzésünk keletkezik, melyekről azt sem tudjuk, jogosak-e egyáltalán. A helyzet az, hogy minden érzés teljesen jogos. Jogosan érezzük magunkat magányosnak, jogosan hiányzik a párunk, a családunk, a barátaink, ha nem tudunk velük találkozni. A hallgatók 20 százalékát foglalkoztatja, hogy távol vannak a családjuktól, és szintén 20 százalék van távol a párjától. Az egyedüllét aránya 30 százalékos, ezekben persze lehetnek átfedések.
Kreativitással rengeteg jó megoldást tudunk kitalálni a hiányzó dolgok másfajta megélésére. Ha van egy ötlet, merjük kipróbálni. Ilyenek lehetnek például a virtuális ölelés, közös online vacsora, filmnézés és társasozás. Merjünk mély beszélgetéseket is folytatni, mintha élőben is jelen lennénk.
Persze ezek nem olyanok, mint egy igazi ölelés, ahogyan a videóhívások sem olyanok, mint a személyes találkozások, de ettől függetlenül nagyon sokat jelenthetnek.
Fogalmazzuk meg az érzéseinket magunknak, tudatosítsuk ezeket, és máris kereshetjük a megoldást addig, ameddig újra egymás karjaiban lehetünk.
Szerzők: Perényi Andrea, Kovács Máté
(Címlapfotó: Andrew Neel, Pexels.com)
