Ha a tudós szó üti meg a füleinket, elsőre valószínűleg nem a hétköznapiságra fogunk gondolni. Számomra azonban kellemes meglepetést jelent, ha egy elismert és nagytudású professzor könyvét látom szembejönni a boltok polcain. Ebben a cikkben a Közérthető tudomány sorozat első részeként Csányi Vilmos “A globális elme” című kötetét fogom röviden bemutatni. A végére remélem, ti is kedvet kaptok majd az olvasáshoz!

2020.09.26. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta

Elképzelhető, hogy Csányi Vilmos neve többek számára nem ismeretlen. A Széchenyi-díjas tudós (pontosabban biológus, biokémikus és etológus) közel 50 éve publikál, tudományos és szépirodalmi műveket egyaránt. Kutatási területei az állati és emberi viselkedés, továbbá a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Nagyon szereti az állatokat, kiváltképp a kutyákat, jelentős etológiai vizsgálatokat folytatott rajtuk. Azonban ez az érdeklődési terület nem kizárólag tudományos jellegű: irodalmi munkásságának egyik fő inspirációja a kutyák és az emberek kapcsolata.

No de miért is olyan fontos a mindennapi életben alkalmanként felhelyezni az etológus szemüvegét, és azon keresztül tekinteni a világra? Elsősorban azért, mert “embernek lenni rendkívül strapás”, taglalja a könyv első fejezetének címe. Mindennapi életünk gyakran ellentmondásokkal teli, eligazodni a zűrzavarban pedig egyáltalán nem egyszerű. Azonban, ha közelebb kerülünk az ember biológiai és viselkedéstani megismeréséhez, könnyebben megérthetjük ezeket a folyamatokat, és az ezeket kiváltó lehetséges okokat, történéseket. (Kép: Libri)

Csányi Vilmos szerint “az ember mindig két birodalomban tevékenykedik, az egyik a mindennapi emberi gyakorlat, a munka, a technika, a technológiák, kísérletek, megfigyelések következetes valósága, a másik, nem kevésbé fontos birodalom a hiedelmeké, az elméletek, az elme konstrukcióinak világa. Ehhez a birodalomhoz tartoznak a babonák, a mesék, a mítoszok, a vallások, a filozófiák, a szigorú szabályok szerint teremtett világok, mint a matematika és a geometria. Mind a két birodalom emberi és nagyszerű. Örök problémáinkra hol az egyikből, hol a másikból kölcsönzött eszközökkel keressük a választ és várjuk a segítséget. A természettudomány az egyetlen olyan találmányunk, amelynek mindkét birodalomban egyformán vannak gyökerei. Az elmekonstrukciókat látszólag szabadon építjük a hiedelemvilágban, de gyakorlati problémák megoldására használjuk, és csak azokat használhatjuk, amelyek a gyakorlat világában is működnek.”

“A globális elme elképzelés több érdekes jelenségre kínál magyarázatot. A felszínen ez az elme meglehetősen bamba, gyermeteg még. Nem az igazán fontos dolgokra figyel. A bóklászó tulajdonság nagyon veszélyes lehet, de ha nemcsak a “tudatos”, az éppen döntésre alkalmas felszíni jelenségekre figyelünk, hanem a tudatalatti mélyrétegeket is vizsgáljuk, biztató jeleket találhatunk (Csányi Vilmos, 21.o).”

A könyvből többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint:

• Hol található a kulturális dominancia?
• Miért van háború a tömegtársadalmakban?
• Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben?
• Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban?
• Nevelni, vagy oktatni érdemes?
• Miben hasonlít a kutya az ősemberhez?

“A globális elme” tulajdonképpen Csányi Vilmos változatos és érdekfeszítő életművének összefoglalása. A válogatott írásokban szó esik a művészetekről, a komplex rendszerek természetéről, a modern társadalmakról, békéről és háborúról és persze az állatokról. A könyv címadó gondolata elsősorban az internet megjelenése óta rohamosan fejlődő és gyorsuló információs társadalom működésére utal. Napjainkra az információ természete (akárcsak az internet) rendkívül kiterjedt lett, és ez helyzettől függően lehet előny vagy éppen hátrány. Egy biztos: a modern világ rendszerszintű komplexitásai igencsak megnehezítik annak hétköznapi megértését az emberiség számára. Szerencsére eligazodni nem lehetetlen, azonban kétségkívül erőfeszítéseket igényel: mindenekelőtt bátorságot, valamint múlhatatlan érdeklődést.