Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

b_v_0019.jpg

Két nap alatt 32 előadó, élő közvetítések 15 szekcióban és több mint 80 szakember. Szeptember 24-25-én, online rendezték meg az 58. Közgazdász Vándorgyűlést. Az élő streamekben Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök, a Corvinus Egyetemről Stukovszky Tamás, vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető és Fehér Péter, executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán is megosztották gondolataikat a pandémia gazdasági hatásairól. Összefoglaltuk a legerősebb kijelentéseket a kultúra, a társadalmi vállalkozások, a nyugdíjrendszer, valamint a hazai fintech piac aktuális helyzetéről.

2020.09.30. Borítókép: Bera Viktor

Művészet és veszélyhelyzet

“Kollegák, brutálisan beszakadt a piac, nincs miről beszélni. Minden értelemben egy brutális térszűkülés van az előadóművészetben.” - Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója

A járványhelyzet hatására a kultúra is speciális helyzetbe került. A Zeneakadémián több hónapig nem tarthattak koncerteket, az oktatás ugyanakkor folyt tovább. “Szerintem nagyon ritkán kerül egy vezető olyan helyzetbe, hogy minden rendszer felborul, és szinte pillanatok alatt kell lépni. Rugalmasság nélkül meghalunk. Csak úgy lehet elvégezni a munkát, hogy akármilyen körülmény van, arra rögtön reagálunk” - fogalmazta meg a tanulságokat Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja.

nevtelen_terv.png

Kép: Zeneakadémia (Canva, Getty Images)

A Vígszínházat érzékenyebben érintik a piaci folyamatok, hiszen bevételének nagyjából egyharmada - ami a magyar színházi szférában az egyik legmagasabb arány - a nézőktől származik. Mádi Zoltán elmondta, hogy egy olyan piac, ami 40-50 százalékkal csúszik vissza, a drasztikus összeomlás határán van, ezért az állam szerepe jelenleg nagyon jelentős. De a Vígszínháznak vannak tartalékai. “Nem sírok, mert azt gondolom, hogy erősek vagyunk, és a fővárosi színházi szféra fő zászlóshajóinak ezt ki kell bírniuk” - mondta Mádi Zoltán.

A gazdasági hatásokon túl a társadalmi hatások is jelentősek. “A színház tipikusan az a műfaj, ami abban az adott estében létezik, tehát jelenleg nagyon nehéz olyan helyzetet mondani, amiben nyertesnek tarthatjuk” - mondta a Vígszínház gazdasági igazgatója. Birinyi József szerint a karantén a közvetlen visszajelzésektől fosztotta meg a közönséget és az előadóművészeket egyaránt, a katarzis elérése pedig online nagyon nehéz.

Szentgyörgyvölgyi László szerint a személyes találkozásban benne van egyfajta többletérzés tanár és diák között, ami online nem maradéktalanul megvalósítható. “Az előadóművészek nagyon le voltak törve” - mondta a kancellár. Azonban a jövőben sok terve van az egyetemnek, szeretnék az infrastrukturális helyzetüket rendezni, és turisztikai célpontként is fejleszteni a Zeneakadémiát. A Vígszínház stratégiája Rudolf Péter kinevezésével ugyancsak egyértelmű. A Pál utcai fiúk nyomvonalán haladva, klasszikus, magyar kulturális értékek képviseletét tűzték ki célul egy “polgári népszínházban”, ahol a színházbérlet több mint 100 éve hozzátartozik a fővárosiak imidzséhez.

Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója és Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja Birinyi József népzenésszel, népzenekutatóval, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnökével beszégetett a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Taxner Tünde

Társadalmi vállalkozások és innováció

“Egy társadalmi vállalkozást társadalmi innovátorként is lehet értelmezni, amiben a társadalmi küldetésnek és az üzleti fenntarthatóságnak ugyanolyan fontos szerepe van.” - Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője

A társadalmi vállalkozások olyan innovációt hoznak létre, ami egy társadalmi cél érdekében az üzleti életben is nagyobb átrendeződéshez vezethet. Gondolhatunk itt egy vállalkozásra, ami lehetőséget nyújt egy kiemelt csoportnak, például a Fedél Nélkül hajléktalan újság vagy az Ízlelő éttermek, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak a vendéglátóhelyeken. A vállalkozás emellett környezetvédelmi célokat is szolgálhat, ilyen például a Munch ételpazarlást megelőző startup.

A társadalmi vállalkozások gyakran mennek szembe piaci logikákkal, aminek a válság idején gazdaságnövelő hatása lehet. Gondoljunk egy társadalmi vállalkozási profillal működő élelmiszerboltra, ami az alacsonyabb profit ellenére a helyi termelőktől szerzi be az árut. A pandémia idején nagyon fontos a rugalmasság, a kockázatvállalás és az összefogás. Matolay Réka szerint az innovációs képesség kulcsfontosságúnak számított a társadalmi vállalkozások számára egy ilyen kritikus helyzetben, amit ha jól kihasználtak, a megoldás még sikersztorivá is válhatott.

Kozma Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense Matolay Rékával, a Corvinus Science Shop stratégiai vezetőjével, Mészáros Andreával, az Ízlelő éttermeket üzemeltető Kék Madár Alapítvány ügyvezetőjével és Németh Nándorral, a Máltai Manufaktúra vezetőjével a társadalmi vállalkozások szerepéről és a gazdasági válság hatásairól beszélgetett.

Írta: Belayane Najoua

Új megoldások a nyugdíjrendszerben

,,A mostani állami nyugdíjrendszernek alapvető hibája, hogy rossz elvekre épül: a járulékot befizetésnek, hozzájárulásnak tekinti, nem pedig annak, hogy az a gyermekbe való befektetés megtérülése." - Banyár József, a Corvinus Egyetem docense

A II. világháború óta az állam az aktuális bevételekből fizeti az aktuális nyugdíjakat. Ez egy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer, azonban, ha a demográfiai egyensúly nem áll fenn - a gyermekek száma csökken, a nyugdíjasoké nő -, nagyon magas lesz az időskori függőségi ráta, és a rendszer nem fenntartható. Ráadásul mára a tudásalapú társadalom került előtérbe: a gyermekek nevelése, taníttatása kulcsfontosságú.

nevtelen_terv_2_2.png

(kép: Canva.com)

A szakértők a jelenlegi nyugdíjrendszert igazságtalannak tartják a gyermeket nevelők szempontjából, mivel a beérkező járulékokat osztja szét, a járulékfizető embereket előtte azonban fel kell nevelni. Mivel a rendszer nem hozzájárulás arányos, nem veszi figyelembe, hogy a nevelést, mint befektetést ki tette. “Minél több gyermeket nevel föl valaki, annál több befektetést tesz azok számára, akik majd egyszer nyugdíjasok lesznek. De ezt ő nem kapja vissza, sőt, kevesebbet kap vissza, mert kevesebb időt fog eltölteni munkavállalóként, kevesebb bértömeget és nyugdíjat halmaz föl" - mondta Banyár József.

A szakértők megoldási javaslatokkal is előálltak. Botos Katalin és Botos József kettős fedezetű nyugdíjat javasoltak, melyben egy második csatorna bevezetését szorgalmazzák. A munkajárulékra plusz 20-25 százalékos pótlék vetülne ki, a nem gyermekeseknek pedig nyugdíjpénztári rendszert ajánlanak. Németh György szerint nincs szükség nyugdíjreform-vitára, ha az állam meg tudja oldani, hogy az aktív munkavállalók által fizetett járulék egy részét rögtön a szüleik kapják meg. A munkavállalók bruttó bérének 5 százaléka szüleik nyugdíjkiegészítése lenne.

Banyár József ellenben az egész nyugdíjrendszer megreformálná A gyermekek 30-40 százalékban az adófizetők, 60-70 százalékban a szülők hozzájárulása alapján válnak egyszer adófizetővé. Mivel egyre képzettebbek, ennek költsége egyre nagyobb, így a jelenlegi rendszer nem ösztönöz gyermekvállalásra, inkább az azon megspórolt pénz elfogyasztására.

Az új, humántőke fedezetű nyugdíjrendszert csak felmenő rendszerben lehet megvalósítani, hogy azokat érintse jobban a változás, akiknek még formálható az életstratégiája. Ebben a rendszerben a felnevelés költségeit kellene visszafizetni aszerint, hogy ki mennyivel járult hozzá ehhez. A fiatalok vagy vállalnak gyereket és nem kell takarékoskodniuk a nyugdíjra, vagy ha nem vállalnak, félre kell tenniük nyugdíjpénztári rendszerben. A nyugdíjrendszer szempontjából így közömbös lenne, hogy valaki vállal-e gyereket, mert a rendszer önfenntartó maradna.

A kerekesztal-beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy a probléma akkut és gyorsan kellene cselekedni. Egy bonyolult társadalmi rendszerhez való hozzányúlás azonban kockázatot jelent. Az első két megoldási javaslat inkább rövidtávú, míg a harmadik már a következő generációnak jelentene stabil rendszert.

A Közgazdász Vándorgyűlés Demográfia szekciójában Benda József, szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke vezetett kerekasztal-beszélgetést egy család- és gyermekbarát nyugdíjrendszer kialakításáról. A beszélgetésben közreműködött Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem habilitált egyetemi docense, Botos Katalin professor emerita a Szegedi Tudományegyetemről és Németh György szociológus-közgazdász.

Írta: Sipos Sára

Magyar fintech piac

„Amíg nem kételkedünk, és nem tesszük fel a kérdést, hogy hogyan lehetne a dolgokat másképp csinálni, addig alapvetően nem fogunk tudni előrehaladni. Sem egyéni szinten, sem a vállalkozások szintjén.” – Eölyüs Endre, pénzügyi szakértő

Magyarország ma a közép-kelet-európai régióban a középmezőnyben található a digitalizáció, például az internetpenetráció, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az online bankolás szempontjából. Kihívást jelent, hogy a hazai bank- és FinTech szektornak fel kell vennie a versenyt a globális vállalatokkal, ami egyben ösztönzően is hat a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlődésére, és nyomást helyez a szereplőkre a digitális transzformáció felgyorsításában. A Magyar Nemzeti Bank időben felismerte a változásokat, stratégiát alakított ki, jelentéseket készített a FinTech szektorról, és több saját platformmal is támogatja a FinTech szféra magyarországi fejlődését.

nevtelen_terv_3_1.png

(kép: Canva.com)

A FinTech a meglévő technológiák összekapcsolása új üzleti modellel, eredményét pedig a pénzügyi szektorban használják. A FinTech és a hagyományos kereskedelmi banki szféra inkább a partnerkapcsolatok kialakítására törekszik a verseny helyett, ezáltal a bankok megbízhatóságát, biztonságos fizetési rendszerét és a FinTech szolgáltatók agilitását, gyorsaságát egyaránt kihasználhatják a szereplők. A beszélgetőpartnerek szerint Magyarország jó helyzetben van a pénzügyi digitalizáció tekintetében, ugyanis nincs teljes mértékben kiépült intézményi rendszere, így könnyebben átugorhat egyes lépéseket a pénzügyi szolgáltató szektor digitalizálásában – és ebben lehet a régió versenyelőnye is a területen.

A járvány hatására egyre többen vettek igénybe digitális szolgáltatásokat, és a megnövekedett használat a szigorú biztonsági intézkedések részleges feloldásának hatására sem esett vissza. Ehhez nagyban hozzájárult az Azonnali Fizetési Rendszer, ami egységesíti és mindenkinek banktól függetlenül elérhetővé teszi a gyors átutalást. A rendszer stabil alapjára további szolgáltatások épülhetnek, mint például az online számlázás. Fontos kritérium, hogy a mobil és digitális fizetés egyszerű és biztonságos legyen, de figyelni kell arra is, hogy a felhasználók megtarthassák a kontrollt, és ne automatikusan, a fogyasztó beleegyezése nélkül történjen minden fizetés.

Kihívást jelent a kis- és középvállalkozásokat bevonni a pénzügyi digitalizációba, ugyanis sok esetben nincs kapacitásuk figyelni a trendeket és fejleszteni. Ezért lemaradhatnak, ez ellen pedig mindenképpen tenni kellene, ugyanis a KKV szektor termeli a magyarországi GDP jelentős hányadát.

Szóba került a digitális pénzügyi szolgáltatásokat érintő jogszabályrendszer igénye, valamint a pénzügyi tudatosság és oktatás kérdése is, amelyet a beszélgetőpartnerek szerint minél korábban el kell kezdeni annak érdekében, hogy a fiatalok megszerezzék a tudást és az alapvető pénzügyi tudatosságot, ami a jövőben sikeres döntésekhez és az életminőség javításához vezethet. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az idősebb generációban többen vannak, akik egyáltalán nincsenek tisztában a szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel, és nem tudják a digitális technológiát alkalmazni. Fontos a felnőttképzés is, hiszen így a banki szolgáltatásoktól távol élőknek is lehetősége van az egyszerű ügyintézésre.

A hazai pénzügyi szolgáltatási rendszer digitalizálásáról, a jogszabályi környezet fontosságáról, a pénzügyi kultúra fejlesztéséről és a magyar pénzügyi szféra lehetőségeiről Pintér Éva, a Corvinus docensének vezetésével Eölyüs Endre, Kovács Levente, Magyar Péter, Selmeczi-Kovács Zsolt és Terták Elemér pénzügyi szakértők beszélgettek Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Kovács Anna 

 

süti beállítások módosítása