A University of Tennessee felmérése szerint az első elnöki vitát Joe Biden nyerte. A social media posztok 67 százaléka állítja, hogy Trump rosszabbul teljesített, mint Biden. De hogyan befolyásolhatják a twitter posztok és az instagram story-k egy 320 milliós ország elnöki választását? A közösségi média a politikában is átvette az irányítást? Hogyan lesz követőből szavazó?

Írta: Belayane Najoua

Mi történt 2016-ban? 

2016-ban többek között két fontos választás is történt a világban, 2016 szeptember 18-án Oroszországban, míg november 8-án az USA-ban. Mindkét választást intenzív közösségi média kampány előzte meg, ami nagyban hozzájárult az eredményekhez.

Ha visszakanyarodunk Barack Obama 2012-es megválasztásához, akkor is látszódik, hogy milyen nagy befolyással van az emberek politikai állásfoglalására a social media. Williams 2017-es tanulmánya szerint Obama kampányának a legnagyobb erőssége a social media és a technológia használatában rejlett. A közösségi hálózatokon keresztül Obamának sikerült elérnie 200 szavazóhelyiség 8,5 millió polgárát, ami az összes szavazat közel 7 százaléka. Obamára 5 millióan szavaztak többen, mint fő ellenfelére Mitt Romney-ra, tehát a social media elérés döntő erejű volt.

2016-ban a felnőtt amerikaiak 62 százaléka olvasott híreket online médiumokon keresztül(forrás). Az online tér egyre nagyobb jelentőséget kap nemcsak a privát életünkben, hanem a politikai állásfoglalásunk terén is. Ahogy egy korábbi cikkünkben már említettük, a social media befolyásol és olyan tettekre sarkall, amiket a social media platformok használata nélkül nem biztos, hogy megtennénk:

• Megvennéd-e azt a terméket amit a kedvenc énekesed tesz fel egy posztban, ha nem használnád az Instagramot?
• Letöltenél-e egy appot, ha nem látnád a Messenger hirdetésben?
• Elmennél-e választani, ha nem látnád egyfolytában ezt a képet? 

A social media megjelenés és politikai kampány a sajtóra is hatással lehet. Egy kutatás szerint 2015 augusztusa és szeptembere között a CNN politikai cikkeinek 78 százalékában Trump szerepelt (forrás). 2015 Novemberében Trump több műsoridőt kapott(összesen 234 percet), mint az egész Demokrata Párt együttvéve (forrás). (Csak viszonyítási alapként Ted Cruz 7 percet kapott ugyanazon időszak alatt.) Összességében tehát Trump szinte az összes médiafelületen dominánsan szerepelt, ami nagyban hozzájárult a 2016-os győzelméhez (forrás).

A közösségi média áltájékoztatása a politika szolgálatában

A Facebook már jóval a 2016-os választások előtt táptalajként szolgált az összeesküvés-elméletek, rögeszmés politikai cikkek és álhírek számára. A közösségi háló elkötelezettségre és erőteljes reakciókra ösztönzi az embereket. Mégis egy hatalmas orosz propagandakampány felfedezése kellett ahhoz, hogy a törvényhozók, újságírók és a Facebook felhasználói észrevegyék az ezzel járó kockázatot (forrás). Valószínűleg valami hasonló történik a 2020-as választásoknál is - csak ezúttal az Instagramon.

Az Instagram használata az utóbbi négy évben különösön az idősebb generációk körében nőtt meg. 2016-ban 500 millió felhasználója volt, ami 2018 júniusára megduplázódott, de ami még fontosabb, hogy az Axios politikai weboldal szerint az Instagram tizedik legnagyobb fiókja háromszor annyi reakciót ér el, mint a Facebook legnagyobbja. A social media a politikai kampány egyik legfontosabb részévé vált (forrás).

És hogy miért baj a közösségi médiás politikai kampány? A válasz az algoritmusokban rejlik. Ha például valaki rákattint egy baloldali párt kampány posztjára, akkor az algoritmus úgy veszi:

Igen ez érdekli a felhasználót. Akkor mutassunk neki mégegy ilyet

- és már benne is vagyunk egy ördögi körben. Az algoritmus addig fogja mutogatni a baloldali kampány képeit, kiírásait, amíg mi magunk is elhisszük, hogy a baloldalra tényleg érdemes szavazni. Hiszen csak ők jelennek meg mindenhol, csak az ő céljaikat, beszédeiket, megjelenésüket látjuk és halljuk. A másik oldal egy nagy sötétség marad - semmit nem fogunk tudni róla. Természetesen ez bármelyik politikai párt kampányára igaz. Minél többször nyomunk rá véletlenül, annál többször jön elő “direkt”.

A social media félretájékoztatása miatt 2016-ban a Facebook kapcsolatba lépett tényellenőrző ügynökségekkel, hogy csökkentse a szélsőséges reakciókat kiváltó anyagok terjesztését (forrás). Most minden figyelem Biden-re és Trumpra összpontosul, de vajon elég figyelmet kap-e a social media, ami jobban befolyásolhatja az eredményt, mint eddig bármikor?

Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés