A fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése, pénzügyi rendszerbe való internalizálása az egyik legfontosabb napirendi pont kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunk folytatásában többek között arra keressük a választ, hogy az etikai szempontokon túl hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések.

Írta: Mohos Lilla, képek forrása: Pixabay

Az éghajlatváltozás bizonytalansága és az általa okozott gazdasági sebezhetőség, a jelenséget napjaink egyik legnehezebben kiküszöbölhető problémájává teszi. A társadalom és a gazdaság egészére erőteljesen ható megatrendről beszélünk, amit az idő előrehaladtával egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni.

A cél az, hogy a befektetők képben legyenek azokkal a lehetséges anyagi károkkal, amelyeket az egyre gyakoribbá váló (cikksorozatunk első részében említett) szélsőséges időjárási események jelenthetnek infrastruktúrákra, iparágakra, befektetésekre nézve. A tudósok és a befektetők nagyon különböző nyelvet beszélnek. A befektetőket a lehetséges hozam érdekli, ezért a klímaváltozást nem lehet elválasztani ettől és figyelmen kívül hagyni.

Zöld forradalom

A klímaváltozás és annak fizikai hatásai csak a gazdaság mély szerkezeti átalakításával mérsékelhetők. A pénzügyi szektor szempontjából fontos kiemelni, hogy a környezetileg fenntartható gazdaságra való átállás olyan beruházásokat igényel, amelyeket közpénzekből lényegében lehetetlen finanszírozni, tekintettel a nemzetgazdaságok fiskális korlátaira. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a pénzügyi intézmények a jelenleginél több tőkét közvetítsenek a zöld fejlesztések, beruházások felé.

Mivel az átalakítás új gazdasági és üzleti lehetőségeket hoz magával, egyes gazdasági szereplők akár profitálhatnak is a fizikai vagy az átállási hatásokból. Ilyen lehetőség befektetni megújuló energia és energiahatékonysági projektekbe, az emissziókereskedelembe vagy részesedést szerezni az „időjárási piacban”, és egyéb potenciális befektetéseket eszközölni. Ezt felismerve, világszerte számos intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatási (green finance) üzletágat. A paletta igen széles, a napelemvásárlást finanszírozó hiteltől kezdve, a levegő, a víz és a talaj szennyezését vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásokon át (például a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások) a zöld kötvénypiacokig ide tartozhat „bármi”.

Legyen szó akár részvényekről, állampapírokról, tőzsdén jegyzett alapokról (ETF) vagy egy szűkebb befektetői réteg által elérhető alapokról (hedge fundok), egyre fontosabbak a környezeti és társadalmi felelősségvállalással egybekötött befektetések. Mivel a klímaváltozás meghatározó hosszú távú tényező lett a vállalatok számára, az Európai Unió is zászlajára tűzte az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdaságra való áttérést, és erősen támogatja a fenntartható növekedést segítő pénzügyi rendszer felépítését.

Vajon hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések, érdemes-e az etikai szempontokon túl ilyenekbe fektetnünk?

A sokakban felmerülő kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell azt, hogy az alternatív energiatermelést biztosító cégeken túl, azok a vállalkozások is nyújthatnak zöld befektetési lehetőséget, amelyek a legjobb, környezettudatos szemlélettel működnek a piacon. Ehhez jó kiindulási alapot adnak az úgynevezett zöld alapok, hiszen ide, csak olyan cégek kerülhetnek be, amelyek társadalmilag tudatos módon végzik a tevékenységüket, és a környezetvédelmet illetően is felelős módon járnak el. 

További zöld befektetési lehetőségek után kutatva érdemes szétnézni a tőzsdén, ahol akár kisebb startup-cégek olyan fejlesztéseibe is befektethetünk, amelyek új, környezetbarát technológiákat dolgoznak ki. ETF-ekben is gondolkodhatunk, hiszen bőséges kínálat van zöld termékeket magába foglaló alapokból, köztük olyanokból, amelyek a különböző zöld vállalkozások tőzsdei indexét követik le. A zöld iparágakba irányuló beruházások és támogatások növelésével új, megalapozott tendenciát indíthatnak a részvénypiacokon a kormányok. Egyre több bank kínál zöld betéteket is. Ezeknél jellemzően alacsonyabbak a belépési összegek, de a cél ugyanaz:

hangsúlyozottan környezetbarát célok szolgálatába állítani az elhelyezett tőkét.

A pénzügyi piacokon ugyan egy ideje már szó van a zöld forradalomról, a legfrissebb adatok szerint ez a folyamat mára beérett, és várhatóan még jó ideig velünk is marad. Sokáig ugyanis azzal a problémával kellett szembesülnünk, hogy a zöld területen tevékenykedő vállalkozásoknak jóval nagyobb kezdőtőkére van szükségük „hagyományos” társaikhoz képest, és gyakran a fenntartási költségeik is magasabbak. 

Azonban a zöld befektetéseket egyre vonzóbbá teszi a növekvő éghajlat-tudatosság, magatartásbeli változás, illetve egy további pozitívum, hogy karöltve a technológiai fejlesztésekkel, a környezetbarát technológiák költségeit is csökkentik. Mivel a környezetvédelmi célok és a gazdasági szereplők döntéseinek időhorizontja az esetek többségében jelentősen eltér, ezért a zöld termékek főként hosszú távú lehetőségek, kedvező hatásuk többségben csak hosszabb idő alatt érvényesül.  A befektetőknek mindenképpen érdemes fontolóra venniük a zöld portfólió kialakítását, mert igen jövedelmező lehet számukra. A „zöld” és fenntartható befektetésre épülő cégek a felgyorsulást követően a világ legértékesebb vállalataivá válhatnak. A befektetési alapok mellett a nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak is régebb óta fontos szereplői a zöld pénzügyi piacnak. Esetükben a zöld beruházások jellemzően hosszabb megtérülési ideje is jól illeszkedik a megtakarítás időhorizontjához. 

Fontos azonban, hogy ne csak marketingfogás legyen az alapok zöldként való brandelése, hanem valós szándék és elvárt gondosság is megjelenjen az alapkezelői döntésekben.

Zöld kötvények

Tíz évvel azután, hogy a Világbank kibocsátotta az első „zöld” kötvényt, exponenciális növekedés figyelhető meg ezen öko-barát befektetési termékek piacán. Elsősorban abban különböznek a hagyományos kötvényektől, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat, és növeljék a környezetbarát beruházások számát. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, társadalmilag rendkívül előnyös, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható aspektus jelenjen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban.

A zöld kötvények lényegében elősegítik a környezetbarát beruházások felé irányuló tőkeáramlást és ezáltal a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő, hatékony tőkeallokációt. Várhatóan csökkentik a forráshoz jutás költségét, és felhívják a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra. A zöld kötvények további előnye, hogy mivel csak meghatározott körű felhasználást és célokat finanszírozhat az adott eszköz, az ehhez szükséges  folyamatokat és a források konkrét felhasználását pontosan definiálni és dokumentálni kell. Ez járulékos információt ad a befektetőknek az adott cég irányítási, ellenőrzési és projektmenedzsment kompetenciáiról, ami adott esetben elősegítheti a kötvény hitelkockázatának felmérését.

Nem minden zöld, ami elsőre annak látszik

Több olyan cég is dobott piacra zöld kötvényt, melynek alaptevékenysége jelentős környezeti terheléssel jár, és ezen változtatni akar. De vannak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban arra használják, hogy zöldebbre színezzék vele az imázsukat. Ezt a tevékenységet a szakirodalom „zöldre festés”-nek (greenwashing) nevezi, amely az esetek többségében inkább PR-tevékenységnek tekinthető, mintsem valódi zöld elköteleződésnek. 

Nem minden zöld tehát, ami elsőre annak látszik. Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk, mibe is fektetjük valójában a pénzünket.

A saját jövőnket megalapozó befektetések

Látható, hogy a klímaváltozás és a környezeti anomáliák több szempontból is fontosak a pénzügyi szektorra nézve. Az ökológiai fenntarthatóság a versenyképesség egyik kulcsfontosságú eleme, amelyhez feltétlenül szükséges a zöld közgazdasági gondolkodás és a megfelelő pénzügyi termékek jelenléte. Elengedhetetlen a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák üzleti döntésekbe való beillesztése, a rövid távú, „vak” szemlélet felszámolása. 

Olyan piaci struktúra és feltételrendszer kialakítása tehát a cél, amelyben már most megjelennek e kockázatok, mégpedig az üzleti döntéshozók által is értelmezhető, konkrét pénzügyi hatások formájában. A környezetünk állapota és a rövid távú üzleti megfontolások között fennálló ellentmondásokat a zöld technológiák versenyképességének javulása és a globális szemléletváltás számolhatják fel véglegesen.

Miért éri meg tehát zöld területen befektetni amellett, hogy jót teszünk vele a jövő nemzedékének, és óvjuk a környezetünket? Röviden összefoglalva a zöld kötvények célja, hogy hosszú távon is értékeljék egy adott piaci szereplő környezetre, társadalomra gyakorolt hatását, valamint vállalatirányítási gyakorlatát. Amennyiben a kockázatokat beárazzák a termékekbe, magasabb kockázattal súlyozott hozamra számíthat a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektető. Igenis megvalósítható az a cél, hogy ne menjen a fenntarthatóság a hozam rovására.

A zöld pénzügy nem jótékonykodás, hanem az etikai szempontokon túl kézzelfogható hasznot is hozhat. Ezekre a pénzügyi döntésekre úgy kell tekintenünk, mint a saját jövőnket megalapozó befektetésekre.