Vágyunk az olyan helyekre, ahol bűnözők, gyilkosok, rablók, haramiák töltötték büntetésüket, ahol terrortámadások voltak, és ahol a háború szele söpört végig. Turizmusbiztonság címmel egy hiánypótló és aktuális könyv jelent meg. Az erőt próbáló kutatás részleteiről, a dark turizmusról és a koronavírus utáni utazásról Michalkó Gáborral, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk.

2020. 11. 26. Írta: Belayane Najoua

Mi alapján választanak az emberek utazási célpontot?  Érzelmek vagy statisztikai adatok számítanak?

Úti cél választásánál a legtöbb esetben a barátok, ismerősök véleménye és a korábbi tapasztalatok a döntőek. Az utazók a tervezésnél általában ezt gondolják:

A desztinációnak maradéktalanul garantálnia kell a biztonságot, hiszen az ő érdekük, hogy én, mint turista odamenjek.

A biztonság soha nem lesz vonzerő. A legfontosabb a szubjektív biztonság, az érzés, hogy biztonságban vagyunk. Erre remek példa Szicília és Mexikó. Annak ellenére, hogy komoly rizikófaktorokkal rendelkeznek, a legkedveltebb úticélok rangsorának elején állnak

Mit jelent, és hogyan hat ránk a szájpropaganda?

Az interneten található turisztikai oldalak, szálláskereső portálok, reklámok továbbra is befolyásolják az emberek döntését, de a közösségi média elterjedése óta egyre nagyobb teret kap a szájpropaganda. Ez azt jelenti, hogy a rokonok, barátok, ismerősök akár közvetlenül, akár a közösségi médián, vagy a telefonon keresztül nagyon erősen tudnak ránk hatni. A turizmus esetében nagyon érdekes és fontos jellemző a szájpropaganda. Egy-egy vélemény, tapasztalat úgy terjedhet el az interneten, mint egy vírus.

Az utazók is lerombolhatják egy turisztikai hely biztonságát?

Az utazás minden esetben valamilyen kockázat magunkra vállalása, de az utazás alatt sokan túl nagy kockázatot vállalnak. Az izgalom kedvéért, a következményeket nem mérlegelve, a turisták olyan dolgokat is megtesznek egy ismeretlen helyen, amit otthon nem tennének meg. Kihalt sikátorban sétálgatnak éjjelente, átlépik a sebességkorlátozást, kábítószert vásárolnak, prostitúcióban vesznek részt, mert úgy gondolják, hogy a turistákat nem büntetik. Ezek a kisebb-nagyobb kihágások mind hozzájárulhatnak az adott hely biztonságának romlásához. 

Mit jelent a dark turizmus, és miért vágynak az emberek veszélyes helyekre?

Közel két évtizede alakult ki ez a kifejezés. Az emberek szeretnek borzongani, veszélyes helyekre utazni, kockáztatni és katasztrófa sújtotta helyeket meglátogatni. Az ilyenkor felmerülő gondolat: 

De jó, hogy nem velem történt

- biztonságérzetet is ad. Ekkor önmagunkat is szembesítjük a régi tettekkel (World Trade Center), hibákkal (Auschwitz) vagy éppen a természet erejével (Pompei).

Kép forrása: Pixabay

Sokszor olyan helyekre megyünk, ahova valamilyen családi kötődés vonz minket: második világháborús hely, amiről nagyapánk mesélt, egy terrortámadás helyszíne, ami a barátunkat testközelből érintette. Szeretünk szembesülni a borzalmakkal és a kockázatokkal anélkül, hogy valóban meg is élnénk őket. 

Miért tartotta fontosnak ezt a témát?

Az utazás olyan létformává vált, amely mindenki szabadidejének jelentős részét kitölti. A jelenlegi válsághelyzetben még jobban érezzük, hogy mennyire fontos az utazás. Eddig ezt a témát rendkívül szűk körűen kezelték mind magyarországi, mind pedig nemzetközi szinten. Néhány kutató eszmélt csak rá, nem is olyan régen, hogy a turistákat számos veszély fenyegetheti, amiket elsősorban a lopásokon, jogsértéseken, kisebb bűncselekményeken keresztül lehet megfogni. A témához való hozzáállás akkor változott meg, mikor különböző kutatók, valamint rendészeti és határőrizeti szakemberek leültek erről beszélgetni.

Ön szerint hogyan fognak megváltozni a turisztikai szokások a koronavírus után?

A turizmus egy reziliens ágazat, ha valamilyen kár, katasztrófa éri, visszahúzódik, viszont ha ez elmúlik, újult erővel fog visszatérni. Amint el fog múlni a félelem – például, ha biztosítják az oltóanyagot –, akkor az emberek utazni fognak. Az utazás egy létforma. Az utazás a részünkké vált.

A könyv azért nagyon fontos, mert lehetőséget teremt az oktatás, a kutatás, az üzleti élet és az államigazgatás együttműködésére, ami eddig nem volt lehetséges. Akár egy leendő szak is létrejöhet a műhely  talaján. A célunk, hogy a biztonságipar nagyobb hangsúlyt kapjon és felvirágozzon.