Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

architecture-1868667_1920.jpg

A Szilícium-völgyről elsőként a garázsokban megszülető olyan óriási mamutcégek jutnak eszünkbe, mint az Apple, a Microsoft, a Google és a Facebook. De vajon hogyan alakult ki egy kopár síkságból a világ high-tech fellegvára? Mi köze van a NASA-nak és az amerikai hadseregnek az oktatásfejlesztéshez? És miért éppen Szilícium-völgy lett a neve?

2021.01.07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay 

Westernfilmből technológiai parkokig

A ma már technológiai parkokkal, ipari központokkal és a legmodernebb irodákkal zsúfolt 40 négyzetkilométer nem nézett ki így mindig. A 19. században a terület inkább hasonlított egy westernfilm díszleteire, mint egy high-tech völgyre.

Az amerikai ipari forradalom nyomán a keleti parton meggazdagodott vállalkozók az ország nyugati részén kezdtek el új lehetőségeket keresni. Leland Stanford is egy volt az iparbárók közül. A vasútépítésből meggazdagodott báró hitt az oktatás erejében, ezért tífuszban meghalt fia emlékére 1891-ben megalapította az egyetemet a család birtokán a Santa-Clara völgyben. Az egyetemet, ami ma is szinte az összes világrangsor élén ott van: a Stanfordot. Az egyetem új lendületet adott nemcsak a nyugati befektetéseknek, hanem az éles eszű fiatalok régióba vonzásának is. Az első jelentős befektetés a Stanford Egyetem vezetőjétől származott (nagyjából 500 dollár), aki Lee de Forest feltaláló vállalkozásába szállt be. A befektetés elérte célját: de Forest 1906-ban szabadalmaztatta a három elektródát tartalmazó elektroncsövet, amit az elektronikában erősítésre használnak.

stanford-5156310_1920.jpg

Kép: Anubhav Gaur, Pixabay

Hét helyett egy alapító atya

A Stanfordra egyre több tehetséges és ambiciózus fiatal érkezett, hogy bepillantást nyerjen a keletinél jóval liberálisabb oktatásba. Így került az egyetemre Frederick Treman is, aki a Stanford elvégzése után PhD fokozatot szerzett a Massachusetts Institute of Technology-n. A völgybe visszatérve tanítani kezdett a Stanfordon, és 10 év alatt világszínvonalúvá fejlesztette az egyetem elektromérnöki karát. Az egyetlen kudarca az volt, hogy a legjobb végzős diákjai sorra hagyták ott a régiót, s mentek keletre, hogy egy ottani nagyvállalatot erősítsenek.

A diákok maradására tett erőfeszítései nyitott fülekre találtak. Az első sikere a William Hewlett és David Packard által megalapított Hewlett-Packard nevű vállalkozás volt, ami tényleg egy garázsban született meg. Treman lett a szilícium-völgyi vállalkozások legnagyobb támogatója, befektetője, ötletadója - éppen ezért tartják őt a Szilícium-völgy alapító atyjának. Az első nagy megbízást, aminek értéke 568 dollár volt, az akkor még jelentéktelen Disney Studiótól kapta a Hewlett-Packard cég.

innovation-561388_1920.jpg

Kép: Michal Jarmoluk, Pixabay

A sikereket látva a diákok sorra fogtak össze és alapítottak légiipari, elektronikai vállalkozásokat. Így vált a régió az első olyan vállalati hálózattá, ahol az alapítókat a közös oktatási múlt kötötte össze. A Stanford a globális munkaerő-utánpótlás szerves részévé vált, ezt a szerepet ma is tagadhatatlanul őrzi.

A hadsereg, mint a legnagyobb hajtóerő

Az amerikai hadsereg és a Szilícium-völgy kapcsolata még a 30-as években erősödött meg. A II. világháborúra való készülődés során az amerikai hadsereg egy megrendelés-sorozatot indított a Szilícium-völgy felé, de ha ez még nem lett volna elég, az amerikai állam elkezdte támogatni a leszerelt katonák továbbtanulását, így rengeteg tanuló is áramlott a régióba. A Stanfordra az 1848-49-es évben ezerrel többen jelentkeztek, mint az azt megelőzőben. Treman 1965-ben vonult vissza az egyetemi élettől, de előtte még megalapította a Stanford Ipari Parkot.

Treman a parkot 1951-ben kezdte el építeni, ahol irodáknak, kutatólaboratóriumoknak kínált hosszú távú szerződéseket. A fejlesztések hatására 1958-ban ebben a parkban fejlesztették ki az integrált áramkört, ami végérvényesen feltette a völgyet Amerika ipari térképére. Az áramkörök később nagyban hozzájárultak a NASA tevékenységéhez is. Az amerikai állam, a hadsereg és a NASA képes voltak arra, amire egy átlagfogyasztó nem - célokat szabtak ki, amiket a régiónak teljesíteni kellett. Ez olyan fejlesztéseket, találmányokat “facsart” ki a régióból, amik végérvényesen is a high-tech szektor melegágyává tették a Szilícium-völgyet.

Miért pont Szilícium-völgy?

bar-621033_1920.jpg

Kép: Firmbee, Pixabay

1963-ban már negyven cég 11.500 embernek adott munkát. A cégek több mint fele az elektronikában, a high-tech iparágban tevékenykedett. 1971-ben az Electronic News-ban jelent meg Don Hoefler cikke, amiben először hívják a régiót Szilícium-völgynek. A terület azóta is ezt a nevet viseli. Az 1970-es években alapították az Atarit, az Apple-t és az Oracle-t is. Míg a korai fázisban leginkább a hadsereget és a NASA-t szolgálta ki a régió, addig a 90-es évekre már a polgári fogyasztási cikkek kerültek többségbe, amit olyan nemzetközi vállalatok gyártottak, mint az eBay, a Paypal, a Google, a Facebook, az Uber és a Tesla. Az egyik legnagyobb lendületet az internet iránti kereslet jelentette, ami hamar világhírnevet hozott az egyetemekkel, fejlett kutatólaboratóriumokkal, irodákkal elárasztott negyven négyzetkilométeres területre.

A Szilícium-völgyet gyakran hívják Szilikon-völgynek, ami egy téves megnevezés. Ennek oka, hogy a szilícium angol neve silicon, míg a magyarul szilikonnak nevezett anyagot angolul silicone-nak nevezik.

Láthatjuk, hogy az egyik napról a másikra multinacionális cégekké váló garázsvállalkozásoknak otthon adó környezet korántsem alakult ki könnyen. Komoly beruházások, oktatásfejlesztés, több milliárd értékű megrendelések és rengeteg kitartás kellett ahhoz, hogy egy új szellemiségű vállalati kultúra alakuljon ki, ami lehetővé tette, hogy a Szilícium-völgy a világ legmeghatározóbb high-tech régiója legyen.

süti beállítások módosítása