Érdekel, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy nemzetközileg elismert kutató váljon belőled? Sikeres kutatók osztották meg velünk tapasztalataikat, amik garantáltan segítségedre válnak, ha hasonló karriert tervezel! Az idén januárban induló nagyszabású Horizon Europe keretprogram ráadásul számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók kutatásaikat nemzetközi szinten, európai konzorciumok tagjaként vagy vezetőiként folytassák tovább, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek el vagy kiváló, fiatal külföldi kutatók pályáját mentorként segítsék.

2021.01.22. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Kutatási Hetet a Budapesti Corvinus Egyetemen hagyományosan minden félév végén, januárban és júniusban rendezik meg: a tradíció idén az online térben folytatódott. Az öt napos rendezvényen workshopokon, kutatással kapcsolatos képzéseken, meghívott vendégek előadásain és még számos programon vehettek részt az érdeklődők 2021. január 11–15. között. Rövid összefoglalónkban kiemelünk néhány, az akadémiai karrierépítés szempontjából hasznos és aktuális előadást.

Nemzetközi profil építése kutatóként

• Hogyan építették nemzetközi láthatóságukat azok a corvinusos kutatók, akik ma már sikeres nemzetközi és európai kutatási konzorciumokban vesznek részt?

• Milyen út vezetett a konzorciumokba való bekapcsolódásig, és hogyan hat vissza a pályázati részvétel a kutató saját szakmai fejlődésére?

• Milyen lépéseket lehet megtenni kezdő kutatóként?

 Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, összegyűjtöttük legjobb tanácsokat. A kerekasztal-beszélgetésben Schenk Borbála EU-s pályázati tanácsadó moderálásával nemzetközi pályázati sikereket felmutató kutatók osztották meg tapasztalataikat:

• Jámbor Attila, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi tanára, a Corvinus által elsőként konzorciumvezetői szerepben elnyert H2020-projekt, a TRADE4SD vezetője
• Lengyel Balázs, a Corvinus Centre for Advanced Studies kutatója, a Networks, Technology & Innovation (NeTI) Lab vezetője
• Lengyel György, professzor emeritus, az Empirikus Társadalomkutató Központ (ETK) vezetője. Az ETK-val részt vett FP 5, 6 és 7-es projektekben, s most indítják H2020-as kutatásukat (Mediatized EU)
• Várnagy Réka, a Politikatudomány Tanszék docense, több angol nyelvű kurzus oktatója, nemzetközi összehasonlító kötetben megjelent tanulmány szerzője és társszerzője

Jámbor Attila szerint egy nemzetközi karrier építésének kezdetén nagyon fontos a szorgalom és az aktivitás. Érdemes energiát fektetni a helyi közösségi életbe, és jelen lenni minél több eseményen, képzésen: így a kurzusból (a közös téma megtalálása után) diskurzus lesz. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, de egy olyan képesség, amit meg lehet tanulni.

Nem kisebbségérzéssel, hanem pozitívan kell hozzáállni. Lesznek, akik elutasítják az embert, és lesznek, akik nem.

Az együttműködés sikeressége a továbbiakban attól függ, milyen érzéseket hagyunk magunk után. Jámbor Attila szerint a legfontosabb a jó benyomás, a jó emlék és a megbízhatóság. Érdemes figyelni különböző pályázatokat, ösztöndíjakat is. A kutató szerint fontos a karriertervezés, ügyelni kell arra, hogy ne aprózódjon szét a figyelem, nagyon fontos a fókuszáltság. “El kell felejteni a taxidriver effektust (minél messzebb megyek, annál többet fizetek) - ugyanis ezek a kiadások hosszabb távon térülnek meg - sok befeketetés kell ahhoz, hogy hosszabb távon kifizetődjön valami” - mondta Jámbor Attila. Hozzátette, érdemes egy félévet külföldi, leginkább angolszász típusú oktatási intézményben eltölteni.

Lengyel György azt tanácsolta a hallgatóknak, igyekezzenek minél gyorsabban, azonnal válaszolni a felkérésekre. Ne utasítsák el azonnal a kutatási megkereséseket, igyekezzenek végiggondolni, hogy mi támogatja az ő szakmai épülésüket. Fontos az, hogy legyenek jó publikációnk, és elnyert pályázatok révén növekedjen a kutatócsoportuk presztízse. De a legfontosabb, hogy a kutató a saját érdeklődését megtalálja a tevékenységben, okozzon neki örömet a részvétel.

Várnagy Réka szerint egy kutatónak tudatosan kell kiválasztania azokat az információkat, amiket relevánsnak tart. “Érdekes kollegákat, csoportokat válasszon ki, eseményeiket és publikációikat kövesse. Ez a módszer egy szűkebb tudományterületen jó képet nyújt arról, mi történik.”

Lengyel Balázs azt tanácsolta, igyekezzünk a lehető legjobb újságokba bekerülni. “Most kell tanulni, minél tovább eljutni, mert erre egyre kevesebb idő lesz - haladni pedig fókuszált cikkekkel lehet. Úgy írjanak, mintha a legjobb újságokba akarnának bekerülni, megéri ez a többletmunka.” Lengyel Balázs szerint fontos, hogy  ne féljenek a kutatók a terület- vagy témaváltástól. “Egyes témák beválnak, egyes témák kevésbé lesznek érdekesek az évek során. Megéri váltani, kifizetődik.”

Lehetőségek corvinusos kutatók részére a Horizon Europe keretprogramban

Az Európai Bizottság Horizon 2020 keretprogramjában jelentős sikereket értek el az egyetem kutatói. A következő pályázati ciklus, a Horizon Europe szintén számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók nemzetközi szinten, európai kutatási konzorciumok tagjaként – vagy vezetőiként – folytassák tovább kutatásaikat, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek vagy kiváló külföldi fiatal kutatók pályáját mentorként segítsék. A keretprogram 2021. januárjától indul, hét éves időtartama alatt több száz felhívást tesz majd közzé és közel 90 milliárd euróval támogatja az európai kutatást.

A felkészülés fontos lépése a keretprogram szemléletével, rendszerével és felépítésével való megismerkedés, továbbá különböző kutatási kiválósági trendek feltérképezése, amelyek meghatározó jelentőségűek a sikeres pályázás szempontjából. A tudatos stratégiai felkészülés pedig szintén elengedhetetlen.

Összefoglalónk Schenk Borbála, európai uniós kutatási pályázati tanácsadó előadása alapján készült. Az előadásokat a Corvinus Horizont Európa Központ részéről Cser Erika és Fekete Judit szervezték. Az Európai Bizottság tájékoztató oldaláról további információ érhető el a programról.

A Horizon Europe keretprogram szerkezete

Kép: Európai Bizottság

A program három alappillérre épül: Excellent Science (Kiváló Tudomány), Global Challenges and European Industrial Competitiveness (Globális Kihívások és az Európai Ipari Versenyképesség), Innovative Europe (Innovatív Európa).

A program jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy az európai kutatási szférában erősítse az EU-13 tagállamok intézményeinek részvételét.

Hol tart a folyamat most? 

Jelenleg a munkaprogramok vázlatszövegének véleményezése folyik. 2021. január 1. napján indult el a Horizon Europe keretprogram, 2021 első negyedévében fognak megjelenni a munkaprogramok, és akkor lesznek megismerhetőek a felhívásszövegek is, az első felhívások pedig 2021. március-április idején fognak megnyílni.

Miért érdemes részt venni a Horizon Europe felhívásokban?

• Nemzetközi együttműködés, láthatóság
• Egyéni kutatói kiválósági portfólió építése
• Közös munka nemzetközi kutatói teammel, inspiráció
• Tapasztalatszerzés kutatáshoz tágabban kapcsolódó tevékenységekben (stakeholder engagement, citizen science stb.)
• Pénzbeli támogatás
• Hazai pályázatok értékelése során is egyre hangsúlyosabb szempont
• Egyetemi teljesítményértékelés
• Kezdő kutatók számára is lehetőséget ad a nemzetközi tapasztalatszerzésre

A Horizont Európa Központ számos kutatástámogatási szolgáltatást biztosít, többek között tréningeket, belső képzéseket kutatók és menedzsment részére. A honlapon megtalálható pályázati szándékot jelző adatlap segítségével lehetőségünk van jelezni a kutatástámogatás felé, ha nemzetközi konzorciális pályázatban szeretnének részt venni. A kutatók támogatást kapnak a konzorciumi tárgyalásokon, a pályázatírás folyamatában, és további közös konzultációkra is adódik lehetőség.

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász