A világ egyik legkedveltebb, mégis legmegosztóbb üdítőitala a kóla. A káros hatásait már szinte mindenki ismeri, ennek ellenére az összejöveteleken szinte elengedhetetlen kellék. Az első pármillió üveg még kokaint is tartalmazott, de a társadalom nyomása kiűzte a drogot a titkos receptből. De vajon milyen jótékony hatásai vannak? És milyen terheket ró a kólaipar a környezetre?
2021.02.06. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay
Eredetileg kokainos volt?
A kóladió Nyugat- és Közép-Afrikában őshonos, de Madagaszkár szigetén, Mexikóban és Kolumbiában is régi hagyománya van a felhasználásának. Európában az 1500-as évek végén kezdett elterjedni, de csak 1886-ban vált közismertté. A kólafa az őserdőkben terem meg leginkább a csapadék és a páratartalom miatt. Éppen ezért más területeken csak üvegházakban találkozhatunk vele. A kóladió termésfala ehető, ezért az őshonos területeken szívesen fogyasztják frissen a gesztenyeszerű magot. Ezt a tevékenységet kólarágásnak hívják, amit rendszerint étkezés előtt végeznek. A kóladió rágása élénkítő hatású - minél többet rágja az ember, annál több cukor válik ki a magból.
A kóladió sorsdöntő éve 1886 volt, amikor John Pemberton amerikai gyógyszerész feltalálta a mai Coca-Cola elődjét. A Coca-Cola nemcsak kóladió és citromsav keveréke (ez lenne az egyszerű kólaízű szénsavas üdítő receptje), hanem egy, a mai napig titkos recept eredménye. A legelső hasonló üdítők még alkoholosak voltak - a legismertebb Angelo Mariani 1863-ban megalkotott kólabora volt -, és tartalmaztak kokaint. A Coca-Cola is ezen kokainos üdítőitalokhoz tartozott.
Kép: DWilliam, Pixabay
John Pemberton ugyanis kokaleveleket is használt a titkos receptben. A Coca-Cola fogyasztókra gyakorolt eufórikus és energetizáló hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a századfordulóra népszerűsége az egekbe szökjön. 1903-ban társadalmi nyomásra a cég leállt a kokain felhasználásával, de ez korántsem jelenti azt, hogy az üdítő egészségessé vált volna.
A kóladió jótékony hatásai
Arról már szinte mindenki hallott, hogy a kólának, mint üdítőnek milyen káros hatásai vannak a szervezetünkre. A szokásos “vesekárosodást okoz”, “előidézheti a cukorbetegség kialakulását”, és “a hízás melegágya lehet” kijelentések helyett most nézzük meg, hogy a természetes kóladiót (amiből készülnie kellene a kólának) mi mindenre használják.
Természetesen a kóladiós termékekből sem lehet bármennyit fogyasztani - a biztonságos adag testsúlykilogrammonként 0,7 gramm naponta. De miként vált a kóladió a világ legnagyobb márkáinak alapjává és az egyik legegészségtelenebb ital hozzávalójává?
A Coca-Cola és a Pepsi harca (vagy inkább szövetsége?)
A Coca-Cola a kokain kivonása után nem csak megőrizte, de növelni is tudta az értékét, és ma már szimbólumként jelenik meg a köztudatban. A másik nagy óriás szinte egyidőben fejlesztette ki titkos receptjét. A Pepsi történelmét szintén egy gyógyszerész indította el 1893-ban. A Brad’s Drinket, a Pepsi ősét, Caleb D. Bradham alkotta meg. A vízből, cukorból, vaníliából, kólaolajokból és mogyoróból készült ital csak 1902-ben kapta meg a Pepsi nevet. A két cég közötti rivalizálás óriási médiafelhajtást generált, így sikerült megragadniuk több millió ember figyelmét. Vajon ez tényleg szembenállás, vagy inkább szövetség a nézők figyelmének eléréséért?
“A kólák háborújában” a Pepsi csupán egyszer, 1979-ben tudta átvenni a vezető szerepet, amit a Coca hamar visszaszerzett - ekkor született meg a modernkori Mikulás mítosza is, amiről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk, és amivel a Coca-Cola vissza tudta szerezni a vezető pozíciót. A két cégről mesék és legendák sorozata keletkezett az elmúlt 130 évben.
Két kis történet:
Az egyik legrégebbi legenda úgy szól, hogy a Coca-Cola receptjét csak a két vezérigazgató ismeri, de mindketten csak a felét, így külön-külön nem tudják elkészíteni az üdítőt. Ez tartja egyben a vállalatot. Persze ennek is csak a fele igaz. Tényleg csak a két igazgató ismeri a receptet, de mindketten tudják az egészet. A vállalat kettéválásától úgysem kell félniük, hiszen a Coca-Cola oszthatatlan brandként hódította meg a vásárlókat. Valószínűleg a márka végét jelentené a szétválás.
A másik kis anekdota - ami az előzővel ellentétben színtiszta igazság - a Pepsiről és a Szovjetunióról szól. Közös történetük 1974-ben kezdődött, amikor diplomáciai kapcsolatain keresztül a Pepsinek sikerült bejutnia a világ egyik legnagyobb piacára - jócskán a Coca-Cola előtt. A két hatalom között barter megállapodás alakult ki. A kóla alapanyagaiért a Szovjetunió vodkával fizetett a Pepsinek, mivel az orosz hatalomnak dollárja nem volt, a Pepsi pedig nem tudott volna mit kezdeni a rubellel. Mikor a szovjet hatalom el kezdett gyengülni és megnőtt a kereslet a nyugati termékek iránt, már nem tudták kifizetni a Pepsit, mivel a cég nem tudott volna eladni annyi vodkát, amennyiért megérte volna a megállapodás. Ekkor engedték be a Pepsit, mint gyártót az országba.
A kólaipar ökológiai hatása
A kóladió termesztése nagyon helyhez kötött, hiszen megfelelő csapadékmennyiség, hőmérséklet és termőföld kell hozzá. Habár a mai kólaitalokban nincsen túl sok kóladió-származék, a világkereslet kielégítéséhez azért így is jelentős mennyiségű kóladió szükséges. Ezenkívül egy palack kóla elkészítéséhez még számos országon keresztül vezet az út - a kóla gyártásától kezdve a műanyagpalackok elkészítéséig. Egy 1,75-ös kólának 0,6 kg CO2 kibocsátása van, ami 3,2 km kocsiútnak felel meg.
Manapság már minden nagyvállalat próbál minél környezetkímélőbb termékeket gyártani - leginkább a csomagolásokra koncentrálva -, ám a műnyagpalackok kibocsátása még így is óriási problémát okoz. A világ évente 335 millió tonna műanyagot termel, amiből nagyjából 3,7 millió tonnát tesz ki a kólánál is használt PET palack. Minden egyes kilogramm PET előállításánál 6 kg szén-dioxidot bocsátunk ki. Ha ezt így folytatjuk, akkor szakértői becslések szerint 2050-re több műanyag lehet a tengerekben, mint hal...
A megoldás a hulladékkibocsájtás csökkentése, illetve a hulladék újrafelhasználása lenne. A szervezetünk számára pedig a mértékletes kólafogyasztás. A kóla, mint üdítő nem ördögtől való, egy-egy pohártól nem leszünk rögtön cukorbetegek, de mint minden más ételnél, erre is igaz a klasszikus mondás: “lehet fogyasztani, csak mértékkel”.
Mi történik mikor kólát iszol?
Első húsz perc: a véred cukorszintje megemelkedik, ami inzulinrobbanást okoz.
Első negyven perc: Felszívódik a koffein, a pulzus felgyorsul, a vérnyomásunk megemelkedik.
Első hatvan perc: Fokozódik a dopamintermelés a szervezetünkben, boldogsághormon szabadul fel az agyunkban.
Első másfél óra: A bélrendszer alsó szakaszában, felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok. Jelentkezik a koffein vízhajtó hatása, és elindulunk a mosdó felé. A vércukorszint drasztikusan leesik, ennek, valamint a folyadékveszteség hatására fáradtság jelentkezhet.
