A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és kutatópalánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyük egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.
2021.02.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász
A Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló lehetőség a tehetséggondozásra és az önképzésre, de a közösségépítés és a szakmai mentorálás egyaránt szorosan hozzátartoznak. Neszveda Gábor, a klub vezetője hallgatóként 6 TDK-dolgozatot írt, az MNB Intézet oktatójaként és kutatójaként pedig 10 hallgatót mentorál évente, amiért a Kiváló Mentor Díjat is megkapta. Mivel több külföldi egyetemet belülről ismer, nemzetközi összehasonlításban is látja a TDK jelentőségét.
Szerintem a TDK nemzetközi szempontból is egy rendkívüli lehetőség. Külföldön is van tehetséggondozás, de nem foglalkoznak annyit vele, és csak úgy kerülhetsz be, ha extrém jó jegyeid vannak. Hasonló mentorálás csak egy nagyon szűk rétegnek elérhető, mert az oktatók részéről ez egy rendkívül munkaigényes dolog.
A TDK Magyarországon – annak ellenére igazi sikertörténet, hogy az oktatók és szervezők nagyrészt önkéntesen dolgoznak rajta, valamint a helyezett hallgatók díjai sem munkaarányos juttatások. „Mindenki, aki ezt csinálja, igazából a diákok és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségből teszi” – mondta Neszveda Gábor. A belső motiváció tehát kiemelt szerepet játszik abban, hogy valaki belevág egy TDK-dolgozat megírásába vagy a mentorálásba. A Corvinuson évente nagyjából 300 diák ad le önszorgalomból, kötelező teendőin és a tanulmányain felül egy tudományos dolgozatot, ami hasonló hazai egyetemekhez képest is kiemelkedő szám.
Mire és hogyan tanít meg a TDK?
„A TDK egy szóban tehetséggondozást jelent. Lehetőséget ad arra, hogy ha valaki tehetséges, és több munkát bele tud tenni, akkor kipróbálhassa magát, és szakértőjévé váljon egy adott témának” – fogalmazta meg a verseny egyik célját Neszveda Gábor. A TDK nagyszerű lehetőség az elmélyülésre egy témában, arra, hogy a diák megméresse magát, és ha sikeres, elismerést is kapjon.
Egyedül haladni és önszorgalomból csinálni valamit nagy kihívást jelent, és egyben egy önképző dolog. Valamilyen szinten minden kutatás az, azonban ebben az esetben a hallgató segítséget is kaphat. Találhat egy olyan oktatót, aki ideális esetben nemcsak szakértője a témának, hanem van ideje a diákkal aktívan foglalkozni. Egy saját kutatás elkészítése szakmai mentorálással izgalmas tanulási folyamat.
„Nem arra nevel az oktatási rendszer, és ez nem magyar specifikum, hogy próbáld ki magad, merj kockáztatni.” Neszveda Gábor szerint nagyon sok diákban van érdeklődés, nyitottság, kutatói véna, olyanokban is, akik nem is tudnak róla, és nekik az egyetemi oktatás jellegéből adódó repetativitása nem feltétlenül nyújt lehetőséget saját ötleteik kipróbálására.
Egy önálló kutatási projekt jelentősége nagy: „Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni, végig tudod magad önállóan verekedni egy projekten, ha ránézel egy kérdésre, megérted a problémát, és utána tudsz rá egy hasznos választ adni.” Neszveda Gábor szerint mindezt a TDK-n lehet gyakorolni. A legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező pozíciókban általában ezeket a készségeket nézik, ez a tudás és szemlélet hosszú távon megtérül, akár egy saját vállalkozásban is.
Tudom, hogy a kutatás szó sok diák számára – és ez egy nemzetközi benyomás – azt jelenti, hogy valaki ott ül a sarokban, és kutatgat meg írogat, de ez a valóságban sokkal izgalmasabb. Ilyenkor gondoljon bele abba, hogy a Szilícium-völgyben ott ülő Google fejlesztő is kutató.
A készségeken és a speciális, önálló tanulási folyamaton túl a TDK presztízsértéke is fontos tényező, de ami még meglepőbb, még egy állásinterjún is segítséget jelenthet. „Az állásinterjún a jegyek keveset mondanak, de az egy nagyon erős jelzés minden foglalkoztatónak, ha látja, hogy valaki önszorgalomból egy komoly projektet letett az asztalra. Nem azért, mert kényszerítették, hanem mert szeret gondolkodni és proaktív.” A dolgozat témája pedig akár mély, szakmai beszélgetések kiindulópontja is lehet az állásinterjún.
Kép: Bera Viktor, Közgazdász
Hogyan vágj bele?
A legfontosabb kiindulópont az, hogy nincs rossz téma. Ha érdekel a saját témád, akkor definíció szerint az már érdekes, és valószínűleg másoknak is az lesz. A kitűnéshez viszont fontos, hogy erős fókusza legyen a dolgozatodnak. Gondold végig, hogy mi a kutatási kérdésed. Ha nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni, akkor még nem eléggé fókuszált.
„Előbb-utóbb, ha van egy izgalmas kérdés, másodlagos lesz, hogy melyik oldalról és módszertannal vizsgálod meg, meg fogod találni azt az oktatót és kutatót, aki segíteni tud benne.”
Ha megvan a téma, témavezetőt kell találni. A legtöbb együttműködés az órákon születik. Ha megvan a szimpátia, akkor érdemes megkérdezni az oktatót. Ha nincsen ilyen tanár a látóhatáron, akkor érdemes olyan tanárt választani, aki már sok diákot témavezetett, és megnézni, hogy mennyire aktív tudományosan az kiválasztott területen. „Ne akarjuk kitalálni, hogy mennyire elfoglalt a kutató vagy oktató, írjunk neki, és ha nemet mond, abból semmilyen személyes probléma nem lesz, jól fog esni neki, hogy megkeresték” – mondta Neszveda Gábor.
Ha már megvan a téma, akkor a kutatási kérdés, a fókusz megtalálásában fogadd el az oktató segítségét, mert ő jártasabb abban, hogyan lehet tudományosan megvizsgálni a témát és módszertani eszközöket is ad. A szakirodalom hasonlóan fontos, érdemes a szakterület 3-4 legfontosabb cikkét elolvasni. „Ne akarjuk mindenáron feltalálni a spanyolviaszt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgokat már megoldottak előttünk – ezeket ne kitalálni akarjuk, hanem használni.”
Miben segít a TDK Klub?
A Corvinuson az ETDT évek óta szervez előkészítőket, előadásokat, amik segítenek a tájékozódásban, felkészítenek a tudományos munkára, vagy megmutatnak egy szakterületet. „A TDK Klub abban szeretne többet adni, hogy hozzásegíti azokhoz a plusz információkhoz a diákokat, amik a hogyanban segítik őket, illetve segít navigálni a szekciók között.” Az igény a Klub alapítói számára a hallgatók részéről egyértelmű volt, ahogy Neszveda Gábor fogalmazott: „A hallgatók keresik a minőségi lehetőségeket.”
Aki a klub tagjává szeretne válni, ezen a linken egy hírlevélre tud feliratkozni, valamint beléphet egy Facebook-csoportba, ahol folyamatosan osztják meg velük az aktuális lehetőségeket. Például a honlapon található téma- és oktatólistában úgy segítenek a tájékozódásban, hogy az aktív oktatókat közvetítik a hallgatók felé. „Vannak olyan tanszékek és kutatói, oktatói csoportok, akik évek óta több diákot visznek, mert szeretik csinálni, de a diákok nem biztos, hogy jól látják, kik ezek. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket is megosztani velük.”
Múlt évben többszázan érdeklődtek a klub iránt, ahol egy másik fontos felmérés eredményeit is megosztották. A szekciótitkárokat megkérdezték, hogy milyen módszertan jellemző a szekciójukra, ami segítséget jelenthet abban, hogy melyek illenek a diák kutatásához. „Van olyan szekció, ez közismert, ami inkább kvantitatívabb kutatásokat szeret, és ha valaki kvalitatívat ad be, azt le fogják pontozni. Nem azért, mert rossz, hanem mert abban a témakörben nem ilyen típusút várnak.” Fontos, hogy ezekről az elvárásokról hallgatóként előre tájékozódjunk.
Neszveda Gábor így foglalta össze a TDK Klub tevékenységét: „Azt szeretnénk segíteni, hogy sikeres legyen a TDK, de ezen túl az a misszió, hogy azokat a tehetségeket, akik szeretnék kipróbálni magukat egy saját témával, minél inkább segítsük abban, hogy a szakmai anyagokhoz hozzájussanak, illetve megtalálják azt a témavezetőt, akinek van rá ideje, és lehetőleg a témához is ért.”