“Az nem is tej!” - ha te is rendszeres növényi ital fogyasztó vagy, bizonyára találkoztál már ezzel a mondattal. Mi a növényi tej, és miért gondolják fenntarthatóbbnak, mint az állati eredetűt? Miért lehet jó megoldás otthon elkészíteni? A Föld napja alkalmából tudjunk meg többet a növényi eredetű italokról!

2021.04.22. Írta: Barla-Szabó Zsófia, Szentkirályi Lili

Fenntarthatóbb a növényi tej, mint az állati eredetű?

Erre a kérdésre bonyolultabb a válasz, mint először gondolnánk. Általánosságban ugyan elmondható, hogy a növényi tejek fenntarthatóbbak, mint az állati eredetűek, azonban a különböző növényi tejek között a fenntarthatóság szempontjából nagy különbség van. A legnépszerűbb növényi tejeket (szója, zab, mandula, rizs) raktuk sorba, figyelembe véve a legfontosabb fenntarthatósági mutatókat.

Szójatej

A szójabab egy viszonylag alacsony vízigényű, széleskörűen elérhető növény. Az egyik felhasználási módja a szójatej, ami tipikusan a legolcsóbb és a legtöbb helyen megtalálható növényi tej Magyarországon. Sok érv szól a szójatej fogyasztása mellett, többek között az is, hogy a készítés során használt víz mennyisége messze elmarad például a mandulatejétől. Fontos probléma azonban, hogy a szójabab hatalmas világpiaci kereslete miatt a szójabab farmok nagyban hozzájárulnak az (ős)erdőirtáshoz, ami egy kevésbé vonzó opcióvá teszi a környezetvédők szemében.

Zabtej

A zab a világ legtöbb éghajlatán megél, így a magyarországi klíma is alkalmas a termesztésére. A helyi termelés miatt a zabtejnek gyakran kisebb az ökológiai lábnyoma, mint társainak, hiszen az alapanyagnak nem kell rengeteg kilométert utaznia, amíg elér a feldolgozóhoz vagy a fogyasztóhoz. Emellett a zab szintén alacsony vízigényű növény, és a háromnyomásos termesztés körforgásában is fontos szerepet vállal. A világpiacon jelenleg a kukorica és a szójabab a legnépszerűbb gabonák, így a farmok gyakran ezek termesztésére koncentrálnak. Azonban kutatások bizonyították, hogy azok a termőterületek, ahol a kukorica és a szójabab mellett a háromnyomásos gazdálkodásnak köszönhetően zabot is termesztenek, magasabb nitrogén-tartalmúak, és hosszútávon egészségesebbek, mint a zab-nélküli társaik. 

Mandulatej

Bár a mandulatej sok növényi tejet fogyasztó kedvenc alternatívája, sajnos ez a tej a legkárosabb a környezetünkre nézve. A többi növényi tejhez képest a mandula termesztéséhez van szükség a legnagyobb területre, illetve a növény vízigénye is sokszorosa a többi növényének. Alapvetően kevés vízen is elél a mandulafa, azonban ha azt szeretnénk, hogy magas terméshozamot hozzon évről-évre, akkor rengeteg vízre van szüksége. Emellett a méheket is súlyosan érinti a mandulatermesztés, egyrészt, mert a mandulafákon használt rovarirtószerek számukra is károsak, másrészt pedig mesterségesen korábban keltik őket a téli álmukból annak érdekében, hogy beporozzák a mandulafákat.

Rizstej

A rizstej nem hiába szintén népszerű alternatíva, nemcsak az íze miatt, hanem a fenntarthatósági indexe miatt is, hiszen a rizstej termesztéshez kell a legkevesebb víz a növényi tejek között. A pozitív környezeti hatások listája sajnos itt befejeződik, ugyanis a rizs nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok (főleg a metán) emissziójához. A rizstermesztés során elöntik a rizsföldeket vízzel, ami egy olyan környezetet eredményez, ahol könnyen megél egy speciális baktérium. Ez a baktérium felelős a metán kibocsátásáért. Jellemzően a kérődző állatok bocsátják ki ezt a gázt (többek között ezért is káros a környezetre az állati eredetű tej), ami alapvetően sokszorosa a rizs által kibocsátott metánnak.

A metán az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz, nyolcvanszor annyi meleg levegőt ejt csapdába Földünkön, mint a szén-dioxid.

Természetesen a fentebb említett környezeti hatások mellett érdemes figyelembe venni a növényi tejek egészségünkre való hatásait, illetve a növényi tejfogyasztás célját. Összességében azonban elmondható, hogy a növényi tejek fogyasztása jóval környezetkímélőbb, mint az állati eredetűé, illetve a növényi tejek közül Magyarországon a zabtej fogyasztása a legjobb a környezetünknek. Így ha legközelebb vásárolni mentek, érdemes ezt leemelni a polcról. Ha pedig saját magatok készítenétek el a növényi tejeket, olvassatok tovább tuti tippekért!

Milyen előnyei vannak, ha otthon, önállóan készíted el a növényi tejeket?

Növényi italokat készíthetünk hagyományos módon, automata gép segítsége nélkül, és kifejezetten erre a célra tervezett növényi tejkészítő géppel is. Előbbi esetben a magvak beáztatást követően megfőzzük, ízesítjük és összeturmixoljuk azokat, majd a masszát textilszűrővel leszűrjük. A gépi változat a szűrésen kívül mindent elvégez helyettünk, így hosszútávon jóval gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Cikkünkben most ennek a módszernek az előnyeit mutatjuk meg saját tapasztalataink alapján.

• Mindenekelőtt jóval olcsóbban fogsz kijönni. A bolti növényi italok litere márkától és üzlettől függően 600-1400 forint között mozog - egy átlagos budapesti boltban legalább 800-900 forintot ott fogsz hagyni egy liter rizs- vagy mandulatejért. Ezzel szemben az otthon elkészített változat litere (alapanyagoktól függően) nem haladja meg a 300-400 forintot sem.
• Pontosan ismerni fogod a hozzávalókat és személyre szabhatod azokat. Amennyiben te is rendszeresen odafigyelsz az étkezésedre, biztosan ismerős a polcok tövében álldogálás és az elmélyült címke böngészés. Ha magadnak készíted a növényi tejet, ezt a problémát át is ugorhatod, hiszen minden hozzávalót ismerni fogsz, és kedved szerint variálhatod azokat. Cukor helyett használhatsz például eritritet vagy mézet, étolaj helyett szőlőmagolajat, illetve saját ízlésed szerint tovább ízesítheted az elkészült tejet például vaníliával vagy citrommal.
• Kevesebb szemetet termelsz. Az otthon elkészített növényi tejjel nem dobsz literenként egy dobozt a kukába, hiszen az elkészült tejet néhány száz forintért vásárolt üvegben is tárolhatod. A hozzávalókat pedig a bolti műanyagba csomagolt változat helyett a piacon, csomagolásmentes üzletekben vagy esetleg saját szütyőbe is beszerezheted.