Erasmus cserefélév és egy világjárvány - elsőre nem tűnik jó párosításnak. Vajon megéri a pandémia alatt külföldön tanulni? Nem maradnak ki így a legszebb élmények? A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Kovács Annával és Tóth Franciskával, szerkesztőségünk két tagjával beszélgettem rendhagyó erasmusos tapasztalataikról.

2021.05.14. Írta: Elblinger Éva. Borítókép: Tóth Franciska

Öt nap választott el tavaly márciusban attól, hogy kiutazzak Németországba az Erasmus+ félévemre. Már elkezdtem összepakolni, amikor váratlanul bejelentették az első korlátozásokat. Végül pár kaotikus hét után úgy döntöttem, hogy visszamondom a cserefélévet, hiszen így nem láttam értelmét. Jól döntöttem akkor? Mennem kellett volna lesz, ami lesz alapon? Kovács Anna és Tóth Franciska a második utat választotta.

A lányok két egészen különböző országban töltik a tavaszi félévet: Franci Olaszországban, Anna Skóciában tanul. Míg Anna Edinburgh-ba érkezve azon csodálkozott el, hogy az emberek rövidnadrágban futottak a havas utcákon, és még az Északi-tengerben is megmártóztak, addig Franci az itthoni februári hideg után Firenzébe utazva egyből ujjatlan pólóban kávézott egy napsütötte teraszon. Bár két földrajzilag és kulturálisan is eltérő országot választottak, van egy közös pontja a kiutazásuknak: mindketten a járvány kezdete előtt pályázták meg az ösztöndíjat, de már azalatt mentek ki külföldre.

North Berwick. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Kiutazás járvánnyal és brexittel nehezítve

A brexit miatt szigorúbb beutazási szabályok léptek életbe Skóciában is idén január 1-jétől, melyek a járványon túl tovább nehezítették Anna helyzetét. “Ezt olvasva nagyon örültem, hogy két nappal előbb, december végén kijövök. De éppen akkor jelent meg a vírus mutációja Angliában, és törölték a járatomat. Ez megnehezítette a helyzetet, és senki nem tudott érdemi információval szolgálni.”

Végül Anna kénytelen volt olyan információk alapján kiutazni, amiket maga talált. Úgy tudta, majd kap egy pecsétet az útlevelébe, azonban ez nem történt meg, mert még a határon sem tudták, hogy ilyen szabályok léptek érvénybe. A nagy-britanniai Erasmus+ helyek egyébként a brexit ellenére a 2021/2022-es tanévben is elérhetők lesznek más Európán kívüli országokhoz hasonlóan, erről a Corvinus honlapján olvasható tájékoztatás. 

A bizonytalanság Francinak is ismerős volt az utazással kapcsolatban, ő május elején jött haza Magyarországra az oltás miatt. A hazautazásban könnyebbség volt számára, hogy az édesapja ki tudott menni érte autóval, de így is minden ország be- és kiutazási feltételeit alaposan meg kellett nézniük, és PCR-tesztet kellett csináltatniuk.

A bizonytalan körülmények ugyanakkor őt sem tántorították el a kiutazástól. “Még gimnáziumban fogadtam meg, hogy mindenképpen szeretnék Olaszországban tanulni vagy élni legalább egy kis időre, ez nagy vágyam volt. Nem akartam a koronavírus-helyzet miatt lemondani erről, úgyhogy biztos voltam benne, hogy így is, úgy is kijövök” - mondja Franci.

Hogyan lesz ebből közösség, ha nem lehet találkozni?

Anna éppen akkor utazott ki Skóciába, amikor ott a legszigorúbb járványügyi szabályok voltak érvényben, és a kezdeti karantén sem tette könnyebbé az ismerkedést. “Szerintem az elején volt nagyon nehéz, mikor 10 napos karanténnal kezdtem, és bent nem lehetett senkivel találkozni, kint is csak két emberrel, de ha valaki nem ismer senkit, akkor mégis kivel?” Ebben a helyzetben könnyebbséget jelentett, hogy a helyi erasmusos diákszervezet szervezett online eseményeket. Emellett Anna azt is kiemelte, hogy a kollégiumban kialakult egy közösség, ami után már nem jelentett gondot, hogy ebben a helyzetben nehezebb volt az ismerkedés.

Francinak is sokat segített a helyi ESN, akikhez egy online találkozón lehet kérdésekkel fordulni minden hónapban. Ezenkívül programokat is szerveztek szabadtéren és maszkban, az előírásokat betartva.

A lányok egyetértettek abban, hogy a távoktatás alatt is érdemes külföldön tanulni, az eltérő gondolkodásmód az online órákon is megismerhető. Sőt, az online oktatás és a bármikor visszanézhető órák nagyobb szabadságot adtak. “Nekem kicsit úgy tűnik, mintha több szabadságom lenne. Napközben nem kell bemenni az egyetemre és ülni egy órán, hanem ha van időm, akkor elmehetek ide-oda. Nyilván vannak órák, amiken részt kell venni, de azért így szabadabban tudom beosztani az időmet” - mondja Anna. 

Franci kiemelte, hogy az olasz egyetemen sokféle órába bele tud hallgatni, így vett részt például a volt olasz miniszterelnök jogi óráján. Lelkesen mesélte azt is, hogy az olaszok nagyon bíztatnak arra, hogy az anyanyelvükön beszélj hozzájuk, így a nyelvtudását még a járvány alatt is jobban tudja fejleszteni, mint otthon. Ráadásul az egyetemén mindössze 15 euróért színvonalas nyelvkurzusokat tartanak, ami még inkább segíti a nyelvtanulásban.

Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

Hiába a lezárás, helyben azért lehet utazni

“Itthon voltunk egy évig a szobánkban, aztán az ember végre nem ugyanazt a négy falat bámulja, hanem ha kimegy az utcára, minden új: minden íz, a nyelv, az emberek. Úgyhogy szerintem mentálisan is nagyon jót tesz ez a környezetváltozás, ebben a helyzetben nekem ez nagyon inspiráló” - mondja Franci.

Az Erasmus+ program egyik legnagyobb élménye, a környező helyekre utazás sem maradt ki. Anna a félév elején még nem igazán tudott utazni a korlátozások miatt, de ennek is volt előnye. “Inkább csak a városban meg a környékén fedeztük fel a dolgokat, úgyhogy ebből a szempontból nagyon jó volt, hogy többfelé mentünk helyileg is, aztán a feloldás után tudtunk más városokba is utazni.” 

Franci csak az első két hétben tudott messzebbre utazni, aztán különböző mértékű szigorítások következtek, de tervez majd menni például a Velencei Biennáléra, ha a korlátozások engedik.

A két ország járványkezelése egyébként erősen eltér egymástól. Skóciában egy télen kiadott terv szerint fokozatosan nyitnak, így bár ott szigorúbbak a korlátozások, legalább kiszámíthatóbbak. Olaszországban ezzel szemben gyakran változnak a szabályok, így ott kevésbé lehet előre tudni, milyen lesz a helyzet, emellet a kormányváltás is instabilitást okoz. A helyi ESN és az egyetem viszont mindkét lánynak sokat segít abban, hogy tisztában legyenek az aktuális szabályokkal. Annának a beutazást követő 10 napos karanténra az egyetem élelmiszerdobozt is küldött segítségként.

A sok szabályozás ellenére rengeteg egyedülálló tapasztalatról meséltek a lányok. Például Franci kedvenc olasz sorozatát, a Briliáns barátnőmet éppen Firenzében forgatták, a forgatási helyszínen a korabeli díszleteket és a főszereplőt is láthatta. “Nekem nem is feltétlenül egy-egy esemény az, ami nagyon megmaradt, hanem mondjuk a kedvenc lemezboltom, a kedvenc könyvesboltom, a kedvenc cukrász bácsim. Amikor kijött értem apukám hazavinni az oltás miatt, akkor neki is bemutattam azt a cukrász bácsit.” 

Hatvanas évekbeli autók a Briliáns barátnőm forgatásán Firenzében. Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

Firenze egyik legnagyobb nevezetessége a Ponte Vecchio (Öreg híd), de a városban töltött hónapok után ennél többet jelent már a helyszín Francinak egy emlékezetes pillanat miatt:

“Mindig ott beszéljük meg a találkozókat. Volt, hogy vártam valakire, és elment ott egy ismerős. Akkor éreztem otthon magam, hogy helyi vagyok, hogy már ismerősöket is felfedezek a városban.” 

Anna egyik legszebb élménye volt, amikor elutaztak egy tengerparti sziklán álló erődítményhez Stonehavenbe, és megcsodálhatták a festői tájat és építészetet. Kezdetben egy kis hiányérzete volt, mert a járványügyi szabályok miatt csak kívülről nézhették meg a legtöbb épületet, így amikor feloldották a korlátozásokat, nagyon örült, hogy végre bemehettek a Nemzeti Múzeumba. 

A regénybe illő Dunnottar vára Stonehavenben. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Az egész beszélgetés alatt sugárzott a lányokról, hogy egy percre sem bánták meg, hogy a járvány alatt is útnak indultak.

“Fontos, hogy ne ahhoz hasonlítsuk a helyzetet, hogy mi lett volna, ha nincs koronavírus, hanem hogy miben más ez a helyzet, mint mondjuk otthon egy év után ugyanúgy a saját szobámban ülni” - mondja Franci.

“Azzal összehasonlítva, hogy valószínűleg csak otthon ülnék a szobámban, és ugyanazt csinálnám, mint az előző két félévben, szerintem nagyon megérte” - ért egyet Anna.

“Szerintem is. Hiába van vírushelyzet, sokkal jobb így, mintha nem jöttünk volna ki” - zárja Franci a beszélgetést.