A közösségi platformok napjaink szerves részét képezik, pár perces regisztráció után máris részesei vagyunk egy online közösségnek. Az online felületek mindennapi használata ugyanakkor nem jelent egyben tudatos használatot is. Pelle Veronika médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk, aki megmutatta nekünk, milyen útmutatókat készítettek hallgatóival, hogy a tudatos médiahasználatot segítsék.

Írta: Hegedüs Kata / Borító: Jakob Owens, Unsplash

“Az utóbbi évek kutatási eredményei arról tanúskodnak, hogy miközben a fiatalok szabadidejük jelentős és egyre növekvő részét az online színtéren töltik, a szüleik nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy mit csinál a gyermekük a neten. Az az igazság, hogy nincs is könnyű dolguk a szülőknek, ha ebben a gyorsan változó médiakörnyezetben lépést szeretnének tartani gyermekeik médiahasználatával” – mutat rá a kor kihívásaira Pelle Veronika médiaszakértő.

A médiafogyasztási trendek gyorsan változnak, folyamatosan új platformok jelennek meg, ezért a szülőknek és a családtagoknak kihívást jelent, hogy naprakészek legyenek, ismerjék a különböző online felületeket és azok kockázatait. 

“Az elmúlt évünkben a járványhelyzet okozta bezártság és a digitális oktatás ráadásul még jobban megnövelte a gyermekek képernyők előtt töltött idejét. A szülőknek pedig a home office – home schooling kihívásai közepette – érthető módon – még kevesebb idejük és erejük maradt arra, hogy digitális szülői stratégiáikat fejlesszék. Pedig – mutat rá a tanárnő – épp most lenne erre a legnagyobb szükség.” 

forrás: Kelly Sikkema, Unsplash

Ezen a téren szeretett volna segítséget nyújtani a szülőknek a Digitális Jólét Program Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS) Pelle Veronikával és a Corvinus Egyetem hallgatóival együttműködésben. A közösségimédia-tájékoztatók ötletével tavaly nyáron kereste meg az egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékét Timár Borbála, a DGYS pedagógiai szakértője, azzal a szándékkal, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatókkal együtt segítsék a szülőket ebben a helyzetben. 

“A felkérés arról szólt, hogy a hallgatóinkkal, akik aktív felhasználói ezeknek a felületeknek, meghatározott szempontok mentén készítsünk a szülők számára olyan informatív, de egyben könnyen befogadható, a legfontosabb információkat összefoglaló, felhasználóbarát tájékoztatókat, amelyek segítenek nekik eligazodni a gyermekeik által használt közösségi oldalak legfontosabb tudnivalóit illetően” – mondja a projekt indulásáról Pelle Veronika.

A tájékoztató anyagok elsődlegesen a kiskamasz gyermekeket nevelő szülők számára készültek, de bárkinek hasznosak és érdekesek lehetnek. Az összeállított kiadvány összesen 21 közösségimédia-platformról tartalmaz útmutatót, amelyek között megtalálhatók a legnépszerűbb közösségimédia-oldalak, csevegőalkalmazások, videojátékok, anonim üzenetküldő alkalmazások és egyéb tematikus platformok is. 

forrás: Souvik Banerjee, Unsplash  

"A kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók egyetemünkön a Dr. Aczél Petra intézetvezető asszony által kialakított tantervnek köszönhetően már hetedik éve önálló kurzus keretében tanulhatnak a médiatudatosságról: a tudatos, bölcs, felelős médiamagatartásról. Az órán arról gondolkodunk együtt, hogy hogyan használják úgy a médiát, hogy kamatoztassák annak előnyeit és lehetőségeit, ugyanakkor viszont felismerjék az online színtér kockázatait is, és képesek legyenek elkerülni az ott rájuk leselkedő csapdahelyzeteket” – nyújt betekintést a kurzusba a tanárnő.

A közösségimédia-tájékoztatók is a Médiatudatosság kurzus keretén belül készültek el, majd a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia munkatársai öntötték őket egységes, szép arculatba. A hallgatók előre meghatározott szempontrendszer mentén tesztelték és elemezték a platformokat: minden egyes médium útmutatójában szerepel egy rövid jellemzés, fel van tüntetve az oldal vagy alkalmazás korhatár-besorolása, szó esik a platformok lehetőségeiről és kockázatairól is, illetve külön rész tér ki a legfontosabb adatvédelmi és biztonsági beállításokra.

forrás: Digitális Jólét Program

Az útmutatók egyetemista készítői nemcsak elolvasták a platformok felhasználási feltételeit és adatvédelmi szabályzatait, majd összefoglalták azok legfontosabb tudnivalóit a szülők számára, hanem ők maguk is aktív felhasználói ezeknek az oldalaknak és alkalmazásoknak. Tehát amellett, hogy egységes szempontrendszer mentén tesztelték az adott platformokat, a tájékoztatókban megfogalmazott ajánlások saját, mindennapi felhasználói tapasztalataikból is erednek. 

A tanárnő fontosnak tartja, hogy a kurzus során elsajátított elméleti ismereteket a hallgatók be tudják építeni mindennapi médiahasználatukba:

“Oktatóként nagyon fontos számomra, hogy a Médiatudatosság óráinkon tanult ismeretek által a hallgatóknak ne csak a szakmai felkészültsége és tudása bővüljön, sőt ne is csak kritikai gondolkodásuk és digitális kompetenciáik fejlődjenek, hanem szemléletük is formálódjon."

"Hogy sikerüljön bennük felébreszteni a maguk és mások iránti felelős médiamagatartás, a társadalmi felelősségvállalás igényét is. Hogy rájöjjenek, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóként szerzett digitális vértezetükkel nemcsak saját médiaaktivitásaikat tehetik biztonságosabbá, de környezetük – kisebb testvéreik, szüleik, nagyszüleik, barátaik – médiahasználatát is” – mondja a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatója.

A rengeteg közösségi oldal, játék és online felület terjedésével felmerül a kérdés, hogy hogyan tudják felkészíteni a szülők a gyermekeiket az online zaklatásra, és hozzájárulni a tudatos médiahasználatukhoz.

“A gyermekvédelmi szakemberek azt szokták mondani, hogy a gyermekek védelme az online színtéren is a figyelemmel kezdődik. Nagyon fontos, hogy a szülő időt és figyelmet szenteljen gyermeke médiatevékenységének, hogy érdekelje, hogy a gyermeke mit csinál a neten, és beszélgessen vele róla. Ez viszont gyakran nehézséget jelent a szülőknek” – mondja a szakértő.

Ha a szülők nem ismerik azokat az online platformokat, ahol gyermekeik szabadidejük nagy részét töltik, nem feltétlenül észlelik az ott rájuk leselkedő veszélyeket, és így tanácstalanok lehetnek abban, hogy hogyan kezdeményezzenek beszélgetést erről a gyermekeikkel. Különösen nagy kihívásként élhetik meg ezt a már kamasz gyerekek szülei, akiknek a gyermekei a digitális színteret sok szempontból sokkal jobban ismerik. 

“Azt reméljük, hogy a közösségimédia-tájékoztatók támpontot tudnak adni a szülőknek ebben is. Mert minél több információval rendelkezik a szülő, annál jobban észleli az adott színtér kockázatait is. És ha kompetensebbnek érzi magát, akkor könnyebben tud kapcsolódni is a gyermekéhez, és felkészíteni őt az esetleges online csapdahelyzetek kezelésére. A jó, bizalmi szülő-gyermek kapcsolat és az aktív párbeszéd nagyon fontos alapjai a gyerekek biztonságos netezésének. S ha ezek kiegészülnek a médiatudatosság szülői kompetenciáival, akkor bármilyen online helyzet is áll elő, a gyerek sokkal bátrabban mer majd a problémájával a szülőjéhez fordulni” – mondja Pelle Veronika.