Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

b_v_171_2.jpg

Rektori pályázatot véleményezett a Corvinus Szenátusa, Dr. Takáts Előd pályázatát pozitívan értékelte az eseti bizottság. Az ülésen a Hallgatói Önkormányzat alapszabály-módosítása mellett szó volt a 2020-as költségvetési beszámolóról, és professzori címeket is adományozott a Szenátus. 

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

Dr. Takáts Előd lehet a Corvinus új rektora, miután a Szenátus véleményezte és egyhangúlag elfogadásra javasolta a pályázatot a fenntartó alapítvány felé. A pályázatot a Kuratórium fogadja el, Áder János köztársasági elnök felé pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium terjeszti fel a kinevezést.

A pályázatot eseti bizottság véleményezte Dr. Virág Miklós vezetésével, a bizottság tagjai Dr. Aczél Petra, a Kommunikáció és Szociológia Intézet vezetője, Dr. Kovács Erzsébet, a Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet egyetemi tanára, Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet vezetője, valamint Dr. Rostoványi Zsolt, a Nemzetközi, Regionális és Politikai Tanulmányok Intézetének egyetemi tanára voltak.

“A pályázat formai és tartalmi szempontból megfelel, egyhangúlag támogatta a bizottság és javasolja a Szenátusnak annak elfogadását” - ismertette a pályázatot bíráló eseti bizottság álláspontját Dr. Virág Miklós. Dr. Takáts Előd szakmai életútjából a nemzetközi kutatási teljesítményt, a nemzetközi beágyazottságot, a nemzetköziesítés iránti elkötelezettséget, valamint a kiemelkedő publikációkat emelte ki a Bizottság.

A pályázatban Dr. Takáts Előd az élményszerűséget és a tartós élményt jelentő tanulást hangsúlyozta, a kutatási területen pedig célja, hogy azok nemzetközileg is mérhető, de hazai szempontból relevánsak legyenek. A folyamatos munka, az aktív órai részvétel és a hallgatói létszám csökkentése, így a hallgató-oktató arány javítása is szerepel a pályázatban, a hétköznapi folyamatokat pedig bürokráciacsökkentéssel és átfogó digitalizálási programmal tenné egyszerűbbé Dr. Takáts Előd.

A fokozatosság, a lépésről lépésre történő haladás és az arany középút keresése kiemelt szempontok voltak a pályázatban Dr. Virág Miklós szerint, a célok pedig segítik a regionális elitegyetemmé válást. A Bizottság emellett a pályázó szóbeli bemutatkozását is pozitívan véleményezte, melyet május 6-án tartottak az egyetem polgárságának online formában.

t_t_0012_2.JPG

A Corvinus főépületének aulája, a Szenátus ülését is itt tartották a járványügyi szabályok miatt (fotó: Taxner Tünde)

A jelöltről úgy fogalmazott Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnöke: “bizalmat keltett bennem és sokan vagyunk így, nekem mind az online fórumról, mind a pályázatból ez jött át.” Szerinte a pályázat az autonómia szempontjából a megfelelő egyensúlyt hangsúlyozta a fenntartó és a szenátus között, a szakszervezet szerepére nézve pedig biztató szerinte a konstruktív együttműködés ígérete.

A jelentős hallgatói létszámcsökkentés, mint az elitképzésre való fokozatos áttérés útja ugyanakkor nem világos szerinte, ahogy az sem, “hogyan lesz összeegyeztethető azzal az ígérettel, hogy a Corvinus a jelenlegi nagyságrendben biztosítja a magyar diákok számára az ingyenes oktatást”.

Kitért arra is, hogy a Szenátus csak véleményezi a rektori pályázatokat, a döntési jogkör a fenntartónál van. “Mi most véleményt nyilvánítunk, javaslatot teszünk a Kuratóriumnak, ez nem helyes, a Szenátusnak kellene elfogadnia a pályázatot” - mondta az eljárással kapcsolatban, azonban hozzátette, hogy a felsőoktatási törvény valóban csak ezt teszi lehetővé. 

“Összegezve határozott bizalmat érzek a jelölttel kapcsolatban, szívesen szavazom meg, és várom a fejleményeket” - mondta Dr. Toronyai Gábor.

A Szenátusi ülésen a rektorjelölt nem vett részt személyesen, Dr. Tátrai Tünde szerint ugyanakkor ez indokolt lehetett volna. “Az előadás bizalomkeltő volt, arra készültem, hogy itt lesz a mai napon. Feltettünk volna olyan kérdéseket, melyek a szenátusi tagokat érinthetik” - mondta Dr. Tátrai Tünde. “A pályázat a mértékletes átszervezés üzenetét küldte felénk, ez sok kollégának pozitív volt, érdemes lett volna vele itt is beszélnünk.”

Dr. Lánczi András szerint erre gondoltak is, de időközben felmerült, hogy olyan kérdéseket is feltettek volna neki, ami a napi kérdésekre vonatkozik a rektori pályázat helyett, ez rossz irányba vitte volna a fókuszt. “Le van írva, meg lehetett hallgatni, lehetett tőle kérdezni. A végtelenségig lehetne beszélgetést folytatni, de nem volna szerencsés, hogy a pályázat helyett a napi történésekre adott reakció legyen a meghatározó” - mondta a Corvinus rektora.

Professor Emerita, Professor Emeritus, egyetemi magántanári és címzetes egyetemi tanári címeket adományozott a Szenátus

Munkájuk elismeréseként Professor Emerita címet adományozott a Szenátus a Marketing Intézetből Dr. Simon Judit és a Közgazdaságtan Intézetből Dr. Berde Éva részére. Professor Emeritus címet kapott továbbá Dr. Bod Péter Ákos is a Gazdálkodás és Közpolitika Intézetben végzett munkájáért.

Egyetemi magántanárként folytatja a munkát Dr. Csekő Imre a Közgazdaságtani Intézetben, valamint címzetes egyetemi tanári címet kapott Dr. Simon Judit, aki a Gazdaság és Közpolitika Intézetben folytatja eddigi munkáját.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya

Elfogadta a Szenátus a Hallgatói Önkormányzat új alapszabályát. A korábbi szabályzatban voltak elavult és túlszabályozott részek, ezeket aktualizálták Molnár Dorina, a HÖK alelnöke szerint. “Célunk az alapszabály aktualizálása volt, hogy az megfeleljen a valóságnak és minden egyetemi szabálynak” - mondta Molnár Dorina. A módosítás érinti a HÖK felelősségi köreit, valamint tisztázza a küldöttgyűlés eljárását és a jogorvoslati lehetőségek kereteit.

Az módosítás kidolgozásában az egyetem jogi szervezeti egységei is részt vettek. “Megfelelően előkészített anyagról van szó, magam is nyomon követtem a folyamatot” - tette hozzá Dr. Lánczi András.

A járványhelyzet ellenére 80 százalékban teljesült a tervezett árbevétel 2020-ban 

1,23 milliárd forintos veszteséggel zárta a Corvinus a 2020-as évet a tervezett 2,26 milliárdos veszteséggel szemben. “Az egyetem rendelkezik tartalékokkal, ebből tudtuk ezt finanszírozni, de eleve így is terveztük” - mondta Dr. Domahidi Ákos kancellár a 2020-as eredményről. A jelentést a Közhasznú felügyelőbizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta a Szenátusnak.

A nettó árbevétel 80 százalékban teljesült a 2020-as költségvetés tervezetéhez képest. A tandíjakból származó bevételek a várakozásoknak megfelelően alakultak, elmaradás a kollégiumi és a rendezvényekből származó bevételeknél tapasztalható, utóbbi csak 38 százalékban teljesült, melyekre kézenfekvő magyarázat a járványhelyzet Dr. Domahidi Ákos szerint.

Az egyéb bevételek 95 százalékban teljesültek a tervhez képest, ebből a legnagyobb tételt a fenntartói támogatás jelenti, ami a következő években folyamatosan növekedni fog az állami ösztöndíjak kivezetésével. Túlteljesítés a Corvinus Ösztöndíjnál adódott, a fenntartó ugyanis a tervezettnél nagyobb összeget fordított az ösztöndíjak finanszírozására. A pályázati és egyéb támogatásokon alapuló bevételeknél minimális az eltérés a tervezetthez képest, ami azt jelenti Dr. Domahidi Ákos szerint, hogy az egyetem jól tudott ezekkel tervezni az előző évben.

Kiadási oldalon az anyagi ráfordításoknál jelentős elmaradást eredményezett a járványhelyzet a tervekhez képest.

“Az épületek az év nagy részében nem voltak látogatva, így az épülettel kapcsolatos kiadások is alacsonyabbak voltak” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A személyi ráfordítások és a beruházások egyaránt 90 százalékban teljesültek, utóbbi legnagyobb részben a főépület felújítási munkáit, az új hallgatói ügyintézési tér kialakítását, valamint a kollégiumfelújítási programot jelentette. Szintén 2020-as fejlemény volt, hogy a Corvinus visszakapta a C-épületet a PPP-konstrukcióból az állam segítségével.

Az ülésen Dr. Felsmann Balázs a személyi kiadások növekedéséről kérdezett. Az egyetem személyi kiadásai 10 százalékkal bővültek az adminisztratív és kiegészítő területeken, ugyanakkor oktatási területen csak 4 százalékos a bővülés. “Ez lehet egy irány, lehet egy jó irány is, de némi szóbeli kiegészítést indokol, hogy oktatói oldalon kisebb a növekedés” - mondta Dr. Felsmann Balázs. 

Az adminisztratív terület bővülése ugyanakkor csak egyszeri alkalom volt Dr. Domahidi Ákos szerint. “Az egyetem megújulási programja a szolgáltatói területen új irányt és új funkciókat jelenített meg. A 2020-as év építkezési év volt, ez a létszám tekintetében is megjelent, de nem tendencia, csak a kezdéshez kellett a funkcionális területek megerősítéséhez.”

o_zs_0144.jpg

A Corvinus új hallgatói irodája (fotó: Őrsi Zsanett)

Közösségi terek, transzparencia és közösségi tervezés az infrastruktúrafejlesztési koncepció középpontjában

“2020 szeptemberében egy online bemutatkozó fórumon tettem ígéretet arra, hogy jó lenne egy olyan anyag, ami a jövőbeni ingatlanfejlesztéseket koncepcionális szinten is egy irányba tereli” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A koncepció megalkotása során több felmérést készítettek a hallgatók és a dolgozók körében, ennek a munkának az eredménye ez a koncepció a kancellár szerint. “Nincs benne konkrét felújítás, az a célja, hogy a jövőbeni konkrét fejlesztésekhez és felújításokhoz egyfajta zsinórmértékként szolgáljon”.

A koncepcióban öt problématerület vázol fel: a közösségi terek fejlesztését, a jobb oktatói-hallgatói arány infrastrukturális támogatását, a kollégiumi épületek mennyiségi és minőségi fejlesztését, a sportolási lehetőségek bővítését és az irodaterületek korszerűsítését.

A koncepcióban négy további kísérőelvet fogalmaztak meg. Az egyik a sztenderdizálás, ugyanis a széttöredezett infrastruktúra karbantartása és fejlesztése túl sok erőforrást köt le a kancellár szerint, itt hatékonyságnövelés kell. Emellett önszabályozó közösségi használati elvet vezetnének be.

“A felhasználók érezzék sajátjuknak a tereket, és ne azt várják, hogy valaki szabályozzon dolgokat, hanem alakítsanak ki önszabályozó mechanizmusokat” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A sztenderdizálás és az önszabályozás mellett a transzparenciát emelte ki a kancellár, ezt a jövőben is kiemelt területként kezelnék. A közösségi tervezés pedig abban az esetben jöhet szóba, ahol annak van relevanciája. “A Ménesi úti Campus kapcsán van már egy ilyen jellegű próbálkozás, az ott megtapasztalt pozitív elemeket a nagyméretű fejlesztésekben is alkalmaznánk” - mondta Domahidi Ákos.

A koncepció kapcsán Dr. Fehér Péter a járványidőszak egyedi kihívásai rákérdezett. Dr. Domahidi Ákos szerint “ugyan a koncepció nem terjed ki a járvány a tapasztalataira, de nem lennénk kellően körültekintők, ha bármilyen tervezési fázisban ne vennénk figyelembe azt”. A koncepcióról ugyanakkor úgy fogalmazott, furcsa lett volna, ha ez kiemelt szerepet kapott volna, de a konkrét tervezési folyamatokban szerinte is nagy jelentősége lesz.

Az MNB lezárja együttműködését a Corvinus Egyetemmel

Dr. Kovács Erzsébet tájékoztatást kért az MNB és a Corvinus közötti együttműködés lezárulásáról. Dr. Lánczi András és Anthony Radev elmondták, hogy az MNB és a Corvinus vezetése jelenleg közösen dolgozik a zökkenőmentes átálláson, így sem az oktatási portfóliót, sem a diákokat, sem pedig az oktatókat nem éri hátrány.  A Corvinus a továbbiakban külső partner bevonása nélkül is biztosítja a zavartalan működés feltételeit.

süti beállítások módosítása