Megújult formában indult az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak a Corvinuson 2020 szeptemberében. Mik a hallgatók tapasztalatai egy év után, milyen változások valósultak meg? Milyen karrierre számíthat az, aki erre a szakra jelentkezik? Két első évet végzett, valamint egy frissdiplomás egyetemistával és a szakfelelőssel beszélgettünk.

2021. 06. 23. Írta: Taxner Tünde, fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

Ez a tanév az elsőéves egyetemisták számára sem volt könnyű. A Corvinus Alkalmazott közgazdaságtan (AK) szakján a szeptemberben indult évfolyamon nagyjából hatvanan vannak, és a szaktársak már névről ismerik egymást, de csak június elején találkozhattak újra személyesen  - természetesen az egyetemen kívül. Addigra már az első projekttárgyat, sok csoportmunkát és adatelemzési, statisztikai ismeretet adó kurzusokat végeztek el.

Az Alkalmazott közgazdaságtan szak 2020 szeptemberében megújult formában indult el, Penyige Zita és Fazekas Zsófia is ekkor kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Tapasztalataikat a képzésről egy végzős hallgatóval beszélgetve osztották meg velünk, akinek nevét a kérésére megváltoztattuk. András most végez a Corvinuson, és az átalakulás előtti koncepció szerint járta végig a szakot.

Gyakorlatiasság - Így képzik a jövő gazdasági elemzőit?

Mindhárom hallgató speciális matematika tagozaton tanult gimnáziumban, és erős a gazdasági érdeklődésük. Zita és Zsófi az első évet végezték el, így nem tudják még pontosan, milyen irányba szeretnék elindítani a karrierjüket, de adatelemzéssel szívesen foglalkoznak. András már a megújulás előtti képzésben is hangsúlyosnak érezte az adatelemzést, de egy olyan szoftvert használtak éveken keresztül, amire a munkaerőpiacon nincsen igény. A megújulás során ez megváltozott, Zita és Zsófi már Gretl helyett R-ban tanulnak.

“Már első évben is voltak olyan tárgyaink, amik nagyon gyakorlatiasak voltak, még az elméletibb tárgyakat is próbálták minél jobban ilyen irányba terelni,  rengeteg csoportmunka volt” - mondja Zsófi.

A képzés gyakorlatiasabbá vált, mint András idejében volt, amire a legjobb példa a projekttárgy. Zita és Zsófi szakdolgozata három kutatási projekt eredményéből áll össze a képzés végére. Ezek a tanulmányok csoportmunkában készülnek el, ami a prezentációs és a kooperációs készségeket is fejleszti. Idén a lányok az AirBnB-vel foglalkoztak, mindenki két-két kutatási kérdésen dolgozott, így potyázásra nem igazán volt lehetőség.

“Azokat az adatelemzési eszközöket tudtuk alkalmazni, amiket az első félévben megtanultunk” - mondja Zita, Zsófi pedig kifejezetten hasznosnak tartja a csoportmunkát. András szerint ez egy jelentős fejlődés, mert az ő képzése során nagyon kevés csoportos feladat és prezentáció volt. Szabó-Bakos Eszter szakfelelős is megerősítette ezt:

A szakfejlesztés során bevezetett változtatások 80 százaléka nem a hallgatók által megszerezhető tudást (azaz nem a tananyagot) érintette, hanem az oktatási módszereket: sokkal több közös gondolkodás, beszélgetés, alkalmazás, elemzés, önálló munka, csoportmunka, házi feladat, visszajelzés. Miután ezek többsége nemcsak hallgatóink, hanem az oktatóink részéről is nagyobb odafigyelést, több erőfeszítést, folyamatos kommunikációt igényelt, nagy izgalommal (és persze sok-sok előkészítő munkával) vártuk a szeptembert.

Egyedülálló, nyolckredites tárgyak

Zita és Zsófi úgy kezdték el a szakot, hogy nem tudtak a megújulásáról. “Amikor megláttam a kötelezőket, pánikba estem, hogy nem a megfelelő tárgyakat dobta fel nekem a Neptun” - emlékszik vissza Zita. Most már természetesen értik a tárgyak rendszerét, az első két évben két kötelező, nyolckredites tárgyuk van félévenként. Például az első év során egy tárgyba foglalva tanulták a két statisztikát. “Úgy érzem, hogy nagyon gyorsan haladtunk, kíváncsi vagyok rá, hogy mennyire fogunk tudni építeni erre a tudásra” - mondja Zita.

A nyolckredites tárgyak kreditarányosan nehezebbek is, Zsófi szerint “érvényesül, hogy tényleg többet kell velük foglalkozni, fontosabbak”. Ezt a tanulmányi átlaguk és a Corvinus Ösztöndíj szempontjából figyelembe kell venniük. A kreditérték mutatja azt, hogy mennyit kell a tárggyal az órákon és azon túl önállóan vagy önszerveződő csoportokban foglalkozni. Egy kredit elméletben 30 hallgatói munkaórányi időráfordítást jelent (egy hallgatói munkaóra 45 percnek felel meg). “Arányaiban nincs több óránk ezekből a tárgyakból, nem kapunk annyival több segítséget az órákon, mint amennyivel több kreditet ér a tárgy” - mondja Zita. Volt olyan tanár, aki próbálta korrigálni ezt a hiányt konzultációkkal, de nyilvánvalóan a távoktatás is nehezítette a helyzetet. “Ha benne van az órarendben a plusz idő, amit rá kell szánni  a tárgyra, akkor könnyebb beosztani az időt” - véli Zita.

A távoktatás során szinte minden órát megtartottak az elsőéveseknek. “Az elméleti órákhoz videóanyagok készültek, amiket bármikor visszanézhettünk, így megkönnyítették a tanulást. A legtöbb gyakorlati órán, pedig igyekeztek minket aktivizálni, névsor szerint felszólítottak, vagy pluszpontokat tudtunk gyűjteni” - mondja Zsófi. Zita szerint a legtöbb tanáruk mindent megtett, amit a helyzetben lehetett. András kiemelte, hogy gyorsan alkalmazkodtak a tanárok a távoktatáshoz, illetve kifejezetten hasznosnak tartja, hogy bizonyos tárgyakból később is visszanézhetőek az előadások online.

A szakfelelős szerint az első félév még a hátráltató tényezők ellenére is jól sikerült. “Annak külön örülök, hogy a vadonatúj, nyolckredites "Bevezetés az empirikus elemzésbe" című kurzusunk kiemelkedő hallgatói visszajelzéseket kapott, pedig ez volt az a kurzus, ami a félév során talán a legtöbb hallgatói és oktatói munkát és erőfeszítést igényelte.”

Azonban a távoktatás oktatói szempontból is okozott nehézségeket. ”A 2019/20-as tanév második felében mindenki kialakíthatta azokat a rutinokat, amelyek komfortosak a számára, és hatékonyan biztosítják az ismeretek átadását, megszerzését. De azt nem tagadhatjuk, hogy pont a szakfejlesztés során előtérbe állított képességek fejlesztésében jelentős problémát okozott a távoktatás. Aki próbált már Teamsen keresztül nagy csoporttal felszabadult beszélgetést folytatni a környezetszennyezéshez kapcsolódó externáliákról, az tudhatja, hogy az ilyen beszélgetések sem felszabadultnak, sem hatékonynak nem nevezhetők” - mondja Szabó-Bakos Eszter.

A kötelező AK-s tárgyakat kiegészítik a kötelezően választhatók, amik lehetőséget adnak a szakosodásra. “Jó, hogy most már van karriertanácsadás a Corvinuson, ez a kötelezően választható tárgyakhoz segítséget jelenthet” - mondja András, aki szerint jó lett volna, ha csoportosítják ezeket a tárgyakat, mert a tanulmányok elején nehéz eldönteni azt, hogy mi mivel függ össze, és hogy kit mi érdekel.

Mindenből egy kicsit kaptam, de ez nagyon jó átfogó szemléletet adott. - mondja András.

Szabadon választható tárgyak körében társadalomtudományi és menedzsment témájú kurzusokat is felvehetnek. Volt egy új kötelező tárgyuk is, amiben a társadalomtudomány alapjaiba vezették be őket. A lányok szerint, akinek felkelti az érdeklődését a terület, ilyen témakörben is tud felvenni választható tárgyakat. Ez már korábban is így volt, András érdeklődése például így fordult a viselkedési közgazdaságtan és a pszichológia felé, és egy külföldi mesterszakon fogja folytatni tanulmányait.

Hogyan tovább?

“Szerintem a szak nagyon erős alapot ad, simán el lehet utána több irányba is menni” - mondja András. Több nyugati és hazai egyetemre is jelentkezett, és úgy véli, a bolognai rendszer működik, átjárhatóságot biztosít. Nemzetközi értékűnek érzi a diplomát a továbbtanulás szempontjából.

De miért van szükség a mesterszakra? Amikor azt kérdeztem, mennyire vezeti rá őket a szak, hogy meg tudjanak oldani közgazdasági problémákat, András ezt válaszolta: “Van egy nagyon jó gondolatmenet és látásmód, amit elsajátítottam, de úgy érzem, hogy komplex közgazdaságtani problémákat még nem tudok megoldani. Ehhez a mesterképzésben érdemes elmélyíteni a tudást”. Az első év végén Zita is ezt látja reálisnak: “A végére legalább úgy fogjuk érezni, hogy tudjuk, hogyan álljunk hozzá egy-egy problémához, kérdéshez”.

Nálunk nagyon jó társaság volt, nagy a húzóerő, és inspirálóak voltak a tanáraim is, tekintélyes szakemberek, akiktől sokat tanultam. Utólag nagyon örülök, hogy idejöttem, egy átfogó szemléletet kaptam. Szinte már azt mondanám, hogy mindenkinek kellene egy kis közgazdaságtant tanulni, mert annyira jól átlátod a világot. Ahhoz még kevés, hogy azonnal munkába állj elemzőként, de nagyon szerteágazó alaptudást ad. - mondja András.

“Vegyes érzelmeim vannak, de összességében pozitív a véleményem a szakról - főleg ezután a beszélgetés után” - összegezte Zsófi a tapasztalatait. Zita nem pontosan erre számított, és viszonylag nehéznek érezte a szakot, főleg a nyolckredites tárgyak miatt, de úgy gondolja, hogy a matekos-elemzős vonal miatt igazán neki való. Szabó-Bakos Eszter kiemelte, hogy a szakfejlesztési bizottsággal és az oktató kollégákkal mindig átbeszélik az adott félév tapasztalatait, azokat az oktatástechnikai megoldásokat, amik beváltak, és azokat, amelyek kevésbé voltak célravezetőek. “Az ilyen megbeszélések és a visszajelzések alapján a szakfejlesztési folyamatnak soha nem lehet vége. Mindig lehet új dolgokat tanulni, mindig lehet valamit fejleszteni, valamit jobban csinálni, mint eddig” - mondja a szakfelelős.