Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.