Az “Új Selyemút”, vagyis Kína Övezet és Út projektje Magyarországon is áthalad. Mit jelent ez a közép-kelet-európai régióra nézve? Hol tart most, mennyire sikeres? Mik a kockázatai számunkra? Dr. Matura Tamással, a Corvinus Egyetem oktatójával, Kína-szakértővel beszélgettünk.

2021.08.14. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Trade Finance Global

Valós veszély vagy nyugati propaganda?

„Nagyon nehéz szétszálazni a propagandát a valóságtól: igaz-e az, hogy egyes országok adóscsapdába estek? Ez így igaz. Igaz-e az, hogy a kínaiak tudatosan adósságcsapdába lökik a Selyemút országait, ahogy az amerikaiak állítják? Na, ez már nem igaz.” – Matura Tamás

Matura Tamás szerint Magyarországot nem fenyegeti adósságcsapda, ugyanis ha a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan esetleges érkezésének költségeit összeadjuk, az összeg továbbra is menedzselhető a magyar gazdaság méretéhez képest. Néhány nyugat-balkáni országban a kínai projektek a GDP 20-40 százalékát is kiteszik, nálunk azonban legfeljebb a 2-3 százalékot érik el.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak jó üzlet lenne a Budapest–Belgrád vasútvonal.”Hét-nyolc éve beszélünk róla, de én még nem láttam komolyabb elemzést, ami azt mondta volna, hogy ez az évszázad befektetése” – mondja Matura Tamás.

Más országokat sem szándékosan lök adósságcsapdába Kína. Van néhány kínos eset Matura Tamás szerint, például Srí Lankának és Malajziának kikötőket kellett átadnia, de a bedőlt projektek aránya nem sokkal rosszabb, mint az IMF-nél vagy a Világbanknál.

Kép: Ship Technology Global

“A kínaiak olyan szerződéseket írnak alá, ami az ő oldalukat százezer százalékig biztosítja, és az már nem igazán érdekli őket, hogy az a kormány, amely ezt aláírja, ezt felelősséggel teszi-e meg” – mondja Matura Tamás. A nyugati bankok és szervezetek viszont elvégzik a due diligence procedúrákat, megvizsgálják a környezeti hatásokat, a fenntarthatóságot, a megvalósíthatóságot és a lehetséges kockázatokat is, csak ezek után adnak hitelt.

Kínának is változtatnia kell a gyakorlatán, mondja Matura Tamás. “A kínaiak elkezdték visszafogni a saját hitelkihelyezéseiket, mert rájöttek, hogy ha túl sok bukott vagy nem teljesített hitel van, az a saját pénzügyi rendszerüknek árt egy idő után. Szépen lassan rájönnek, hogy azok a nyugati sztenderdek, amiket a nagy nyugati intézetek és bankok követnek, nem véletlenül alakultak úgy, ahogy.”

Gazdaságfejlesztés – Kína belső motivációi

A gazdasági és pénzügyi dimenzió képezi az Új Selyemút projekt magját. A kínai gazdaság növekedése miatt a belső piac már nem volt képes felszívni az ipari, főként építőipari és pénzügyi kapacitásokat. Ezek külföldön kerestek megbízást, és ennek következtében a projektek hitelezésen és infrastrukturális befektetéseken alapulnak. „Ez történt az Egyesült Államokban is 60-70 évvel ezelőtt, valamint előtte a britekkel, franciákkal, és most Kína is eljutott ide” – hívja fel a figyelmünket a mintára Matura Tamás.

Az Új Selyemút működési modellje a pénz körbeutaztatásáról szól. Kína nagyjából piaci alapon ad hitelt 20 évre szóló kamattal, melyre a fogadó ország kénytelen állami garanciát vállalni. “Kínai részről innentől túl nagy kockázat nincsen” – mondja Matura Tamás. Emellett sokszor feltétel, hogy kínai vállalatokat kérjenek fel a beruházásra, így a pénz nagy része kétszeresen jut vissza Kínába.

A projekt Nyugat-Kína fejlesztését is célozza. Kínára több száz éve jellemző földrajzi-regionális eltérés, hogy a tengerparti területek és az ottani városok mindig gazdagabbak, fejlettebbek voltak, hiszen be tudtak kapcsolódni a regionális és később a globális kereskedelembe. Közép- és Nyugat-Kína ehhez képest tulajdonképpen tengeri kijárat nélküli országnak tekinthető, ezeket a részeket  a fejlődés kevésbé érte el. Az Európába érkező vonatok közép- és nyugat-kínai  városokból jönnek, ez segít csökkenteni a Kínán belüli gazdasági egyenlőtlenségeket is.

Kép: Researchgate

Az Új Selyemút Hszi Csin-ping személyes politikai ambíciója és öröksége. Mindegyik kínai vezetőnek volt egy zászlóshajó projektje – Hszi Csin-pingnek pedig kettő is van. A belpolitikai a Chinese Dream, a kínai álom, a külpolitikai Kína vezető szerepvállalása a világpolitikában – szembemenve Teng Hsziao-ping harminc évig betartott külpolitikai iránymutatásával, a tartózkodó politikával.

Geostratégiai projekt – külpolitikai motivációk

A projekt nagy geostratégiai jelentőségű Kínának. Mivel az ország lakossága és a gazdaság túlnyomó része az ország keleti és déli felén található, szállítmányozás és külkereskedelem terén is nagyon függ a tengeri szállítmányozástól, és sérülékeny az erős flottával rendelkező gazdasági nagyhatalmakkal és a potenciális blokádokkal szemben. Matura Tamás szerint Pekingnek fontos, hogy a külgazdasági kitettség egy részét szárazföldi útvonalakra tereljék, és ne kizárólag a tengeren tudjanak behozni nyersanyagokat.

Szerinte az Új Selyemút arra is szolgál, hogy ellensúlyozza az amerikaiak projektjeit, amelyek Kínát hivatottak kirekeszteni a megaregionális kereskedelmi és befektetési együttműködésekből. “Kína elkezdett egy párhuzamos nemzetközi intézményrendszert kiépíteni, ami a fennálló világrend érdekeit sérti, és konkurenciává válhat” – mondja Matura Tamás.

Kép: Kínai intézmények és nyugati megfelelőik. Forrás: Mercator Intézet

„Az amerikai propaganda persze azt mondja, hogy Kína befolyást vásárol. Ez nem feltétlenül igaz, az viszont elkerülhetetlen, hogy ahol Kína – vagy bármilyen ország – gazdaságilag megjelenik, és az adott harmadik ország elkezd függni tőle, az értelemszerűen politikai befolyást is eredményez” – mondja Matura Tamás. “Összességében nem úgy tálalják az amerikaiak, ahogy valójában működik, de a végeredmény tényleg ugyanaz: Kína gazdasági befolyása mellett a politikai befolyása is nő.”

Végül pedig a program Kína imidzsének, nemzetközi megítélésének javítását is célozza. A hivatalos kommunikáció szerint Kína win-win szituációkat teremt, segít fejleszteni a közép-ázsiai, dél-ázsiai vagy éppen afrikai országokat. A BRI körülötti anomáliák és botrányok, illetve a pandémia azonban teljesen érvénytelenítette az ország imidzsjavító törekvéseit.

Hogy jelenik meg a projekt Közép-Kelet-Európában?

Mivel a kezdeményezés Hszi Csin-ping politikai zászlóshajója, minden Eurázsiában és Kelet-Afrikában létrejövő projektre igyekeznek rásütni a Belt and Road bélyeget, akkor is, ha nem infrastruktúráról, hanem valami egészen másról van szó, „mondjuk egy kínai nyelvi versenyről középiskolásoknak” – mondja Matura Tamás.

Ettől függetlenül a térségben nem igazán jöttek létre kézzel fogható, a Selyemúthoz köthető projektek, ugyanakkor a szakértő szerint nehéz szétszálazni, mi ténylegesen a projekt része. Az egyelőre csupán tervekben létező Budapest–Belgrád vasútvonal mellett például Lengyelországban van egy intermodális terminál a Kínából érkező vonatoknak, ami Németországba megy tovább.

A 17+1 együttműködés célja volt felpezsdíteni a közép-kelet-európai országok és Kína kapcsolatát, ez azonban elhalni látszik. A legutóbbi Kína–Közép-Európa csúcstalálkozó online zajlott, és Matura Tamás szerint diplomáciai kudarcként jellemezhető: 12 uniós tagországból hatan már csak miniszteri szinten képviseltették magukat, miközben a kínaiak most először emelték elnöki szintre. A csalódás abból is látszik, hogy Litvánia bejelentette kilépését, amit vélhetően hamarosan Észtország és Lettország is követni fog.

„Valószínűleg nem lesz látványos hattyúhalála, hanem inkább egy csendes eljelentéktelenedés, de a kínaiaknak és a közép-európaiak számításai sem jöttek be. Gazdasági előnyökkel alig járt, viszont politikai szempontból rengeteg kritikát kaptak a közép-európai országok – akkor meg minek” – mondja Matura Tamás.

„Gateway to Europe” – mennyire fontos Kínának a térség?

Matura Tamás szerint hiába hangoztatták a térség kormányai és Kína is, hogy a 17+1 és az Új Selyemút miatt Kelet-Európa lesz Kína központja, hídfőállása Európában – ez egyáltalán nem vált valóra, és szerinte megalapozott sem volt. Kína és Európa között évtizedek óta hatalmas a kereskedelmi forgalom, és ma is Rotterdam, Liverpool és Hamburg kikötői a belépési pontok. Ezért nehéz megmondani, mennyire fontos Kínának megmenteni a térségbeli projekteket.

„A kínaiak kultúrájából, diplomáciájából és általában a diplomáciából fakadóan arra nem számítok, hogy a kínaiak egyszer csak bedobják a törölközőt, és azt mondják, hogy hagyjuk az egészet, mert az óriási arcvesztés lenne otthon, és óriási győzelem lenne az amerikaiaknak meg a nyugat-európaiaknak” – mondja a szakértő.

Matura Tamás szerint ha Kína több pénzt akarna önteni a régióba, eddig is megtehette volna – tehát vagy nem akarnak, vagy nem tudnak így tenni. “A kínai vállalatok nem politikai, hanem pénzügyi alapon hoznak döntéseket, és nem segíti a közép-kelet-európai jelenlétet, hogy az itteni gazdaságok nem komplementer, hanem inkább kompetitív gazdaságok: mivel hasonló szinten vagyunk, mint Kína, nem egészítjük ki jól egymást.”

Megeshet, hogy a kínaiak valamilyen okból kénytelenek lesznek feladni a 17+1-et, mert már egy ország sem jelenik meg a csúcstalálkozón. “Ez nem megoldás lenne, hanem kényszer, és emiatt visszatérnénk a bilaterális kapcsolatokhoz azokkal az országokkal, akik erre még tartalmasan hajlandóak, például Magyarországgal. Szerintem most ők sem tudják, vakarják a fejüket, hogyan tovább, mivel töltsék meg ezt az együttműködést. Egyesek szerint a Fudan érkezését a kínaiak ilyen gesztusnak szánják, csak hát ez így vicces, hogy ha valami nem működik, adjunk belőle még egy kicsit. A magyar kormány motivációit érteni vélem, de nem biztos, hogy ez mondjuk a többi közép-európai országot megnyugtatja, hogy mégiscsak jó a 17+1, maradjunk benne, és mi is építtessünk a saját pénzünkből kínai egyetemet kínai vállalatokkal.”

Fudan, EU-politika – kínai befolyás Magyarországon?

Matura Tamás szerint nem egyértelmű, hogy a Fudan Budapestre települése tulajdonképpen tekinthető-e az Új Selyemút részének – ahogy korábban említette, mindenre „rányomhatják a bélyeget”.

"Kínában senki nem fogja azt mondani, hogy ennek semmi köze a Selyemúthoz. A hivatalos kínai híradásban nem láttam, hogy odaírták volna, hogy ez egy újabb állomása a Selyemútnak, ez egész egyszerűen a fokozódása Kína nemzetközi jelenlétének. De nyugodtan hívhatjuk egyetemi vagy szellemi Selyemútnak.”

Magyarország gyakran kiáll Kína mellett az európai színtéren – ezt nehéz másképp megfogalmazni, mint kínai befolyásként. Azonban mégsem erről van szó Matura Tamás szerint: „nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a kínaiak idetelefonálnak, hogy Magyarország vétózza meg ezt meg ezt Európán belül, hanem ezt a magyar fél önállóan, proaktívan teszi meg ismereteink szerint”.

Szerinte a látványos magyar kiállásnak a kínaiak nem is örülnek minden esetben, hiszen ez fokozza azt a nyugati percepciót, hogy Kína egyfajta trójai falónak használja Magyarországot az EU egységének megtörésére. Az ilyen következtetések pedig rontják Kína megítélését és kapcsolatait Európában. A szakértő szerint érdemes megjegyezni azt is, hogy Magyarország nemcsak Kínát, hanem többek között Oroszországot, Törökországot és Izraelt is óvja az EU-s kiritkától.

Kína megítélése Magyarországon

Magyarországon a kutatások szerint az ellenzék, a társadalom, a gazdasági szereplők nagy része, valamint a média sincs kedvező véleménnyel Kínáról. Matura Tamás szerint az ellenzéki pártok a kormányhoz hasonlóan partnert láttak Kínában, azonban az elmúlt egy év történései – a koronavírus-járvány és a Fudan kapcsán kialakuló helyzet – hatására romlott Kína megítélése. A társadalomban abszolút többségben vannak a negatív vélemények Kínáról.

„Az elmúlt pár hónapban készítettünk közvélemény-kutatást 13 európai országban, így Magyarországon is. Az emberek 35 százaléka nyilatkozta azt, hogy romlott a Kínával kapcsolatos megítélése az elmúlt három évben, 14 százalék mondta csupán, hogy javult, a többinek nem változott. A lakosság abszolút többségének rossz vagy nagyon rossz véleménye van Kínáról, talán csak negyede mondja azt, hogy jó vagy nagyon jó véleménye van az országról, a maradék egy negyed pedig semleges.”

Az üzleti világban is megfigyelhető egyfajta kiábrándulás: az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy Kína nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és nem lesz a magyar gazdaság fellendítője. A kulturális különbségek miatt a szervezés és a munkakultúra is nehézségeket okozhat, és Matura Tamás úgy látja, ezek összessége miatt „az üzleti elit is visszaereszkedett a realitás talajára”. Egy 2017-ben készült felmérés szerint a média hangvétele is negatív Kínával kapcsolatban.

Ha a 2022-es választások után marad a jelenlegi kormány, akkor csak két esetben várhatók jelentős változások a magyar Kína-politikában a szakértő szerint. Ha a közelgő német választások után az ottani kormány a mostanitól jelentősen eltérő, új Kína-politikát vezet be, lehetséges, hogy a magyar kormánynak ahhoz kell idomulnia. Illetve ha a magyar Kína-politika megüti az USA ingerküszöbét, és az ottani kormány megpróbál valamilyen változást eszközölni – ez azonban nem valószínű.