A corvinusos szakkollégiumok sokrétűen támogatják egymást, együttműködésüket pedig a tavaszi félévben emelték hivatalos szintre: így jött létre a Corszak. Mit érdemes tudni róla? Hogyan érinti a szakkollégiumi tagságot és azokat, akik többet szeretnének megtudni a szakkolikról? Hidvégi Zsófival, az EVK előző elnökével és a Corszak előző félévi koordinátorával beszélgettünk az idén indult kezdeményezésről.

2021.09.20. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Szakkollégiumok gólyatáborban (Forrás: Corszak)

Mi a Corszak, milyen céllal jött létre?

A Corszak egy ernyőszervezet, amely a Corvinuson működő szakkollégiumokat foglalja magába. Az EVK, a Fakt, a GyDSz, a Heller, a Rajk, a SZISZ és a TEK összefogása már néhány éve működik informálisan és eseti alapon, ám 2021 márciusában a szakkollégiumok vezetői aláírták az együttműködési megállapodást, ami hivatalos szintre emelte az együttműködést.

A szervezet célja a nyitottság egymás felé és a szakkollégiumokon kívülre is. Egymás között a Corszak elsődleges funkciója a szakkolik egyetemi működésének összehangolása, és az össz-szakkolis közösségi élet felpezsdítése, a köztük lévő interakciók gyakoribbá tétele. Zsófi szavaival élve a cél, “hogy ne csak elszigetelten legyünk részesei valamely szakkolinak, hanem bővebben is megismerkedjünk egymással”. Kifelé fordulva a szakkolis lét népszerűsítése és elérhetővé tétele a fő cél: a nyílt előadások, a közös infóestek és a felvételi időpontok koordinálása is ezt szolgálja.

“A szakkollégiumi identitás egy nehezen értelmezhető fogalom azon egyetemisták számára, akiknek új a diákélet vagy nem tagjai szakkollégiumoknak, így ezeknek az értékeit szeretnék színvonalasan és közérthetően kommunikálni a Corvinus Egyetemen a hallgatók és egyéb érintettek irányába.”

Hogyan épül fel a szervezet, ki vezeti?

A szervezetnek négy egyeztető testülete van, melyek az együttműködés egy-egy dimenzióját koordinálják.

• A Corszak marketing a felelős marketing vezetők csapata, akik a szervezet megjelenésével és kommunikációjával foglalkoznak.
• A Corszakmában a szakmai vezetők koordinálják tevékenységüket, a közös és egymásnak megnyitott kurzusokat, belsős programokat és előadásokat.
• A Corszellem tagjaiként a közösségi vezetők a corvinusos össz-szakkollégiumi közösség aktivitásának fellendítésén munkálkodnak, igyekeznek összehozni a tagságokat.
• Az elnök-titkár fórum a szakkollégium vezetőinek az egyeztető fóruma. Ez a legfelsőbb szint: meghatározzák a szervezet fő stratégiai vonalát, és meghozzák a működéssel kapcsolatos legfontosabb döntéseket.

Minden félévben más szakkollégium elnököl, és ez a szakkoli adja a félévre a Corszak koordinátorát, aki felügyeli a négy egyeztető testület munkáját és az események szervezését. Félévente egy szakkoli “alelnököl” – ez biztosítja a tudásátadást és a kontinuitást, ugyanis a következő félévben ők rotálódnak az elnöki pozícióba.

“A Corszak megtervezésénél az volt az elgondolás, hogy a lehető legegyszerűbb, legtranszparensebb, legkönnyebben fenntartható koordinációs struktúrát hozzuk létre.”

A Corszak havi rendszerességgel ülésezik, és ezek a gyűlések minden szakkolis tag számára nyitottak, emellett pedig írásos beszámolókat tartanak a tagságnak az éppen aktuális munkáról. Ezek mellett – hiszen egy pár hónapos szervezetről van szó – folyamatosan fejlődnek az új működési struktúrák és operatív gyakorlatok.

“Az, hogy vannak rendszeres üléseink, nagyban javít az egyeztetések tervezhetőségén.”

Kép: Corszak

Mik a lehetőségei egy hallgatónak, akit több szakkoli is érdekel?

Mivel a corvinusos szakkollégiumok mind gazdasági vagy társadalomtudományi vonalon mozognak, könnyen lehet, hogy valaki nem csak egy helyre fontolgatja a jelentkezést. A corvinusos szakkollégiumok közötti megállapodás szerint egy évben csak egy corvinusos szakkollégiumba lehet jelentkezni, és ha már valamelyiknek tagja vagy, akkor nem jelentkezhetsz másikba. Az ok rendkívül egyszerű, de annál nyomósabb:

“A szakkoli többéves elköteleződés, és a szakmai események, a társadalmi felelősségvállalás mellett a közösség is ugyanolyan fontos. Ezért a szakkolis felvételinél fontos elvárás, hogy az adott jelentkező a közösség felé is köteleződjön el, ne csak a tevékenységek felé, amiket folytatunk. Két közösségnek ennyire intenzíven nem lehet a tagja lenni, hiszen mindenkinek 24 órája áll rendelkezésre egy napban.”

Ennek ellenére a félévente induló kurzusokon a szakkolik mindig fenntartanak néhány helyet a többi szakkoli jelentkezőinek, így be lehet jutni egy másik szervezet kurzusaira. Például egy GyDSz-es, aki alapvetően nemzetközi tanulmányokkal foglalkozik, részt vehet a Heller egyik pénzügyes vagy az EVK egyik marketinges kurzusán. Ha az egyik szakkoli olyan belsős beszélgetést szervez, ami releváns lehet a többi tagság számára, vagy aminek az előadója különösen érdekesnek ígérkezik, akkor megnyithatja a többi szakkollégium felé is. Mint azt Zsófitól megtudtuk, még alakul  a struktúra: a Corszak a koronavírus alatt jött létre, így személyes programokat még nem szervezhettek, de az eddigi közös tevékenység alapján nagy lehetőségeket rejt magában az együttműködés szakmai része is.

A Corszak segít a csatlakozni kívánóknak abban is, hogy döntsenek a szakkollégiumok között. Minden szakkolinak szoktak lenni gólyatáboros kitelepülései és infóestjei – most már a Corszaknak is van. A gólyatáborban még többet megtudhatsz a szervezet működéséről és az egyes szakkolik profiljáról. Hasonlóan a corszakos infóesteken is, ahol szakkolinként 2-3 tag mesél a szervezetük sajátosságairól – így az érdeklődők jobban megismerik őket és feltehetik a kérdéseiket. A nyílt eseményekről és a felvételi időpontokról pedig a Corszak Facebook-oldalán értesülhettek az egyes szakkolik saját oldalai mellett.

Kép: Corszak

Nem probléma, hogy a szakkolik versenyeznek a tagokért?

“Szeretnénk, hogyha minél többen hozzánk jelentkeznének, de azt is szeretnénk, hogy olyanok jelentkezzenek hozzánk, akik tényleg hozzánk szeretnének tartozni” – válaszolja Zsófi.

“Azt szeretnénk elősegíteni, hogy először is ismerje meg a jelentkező a teljes szakkolis kínálatot: hol milyen a közösség, milyen kurzusokat tud hallgatni, milyen az alumnihálózat, milyen nemzetközi lehetőségeket kínál, milyen a kutatás, milyenek a vállalati együttműködések. Ha megismerte, akkor bízunk benne, hogy megtalálja azt a közösséget, ahová a legjobban szeretne jelentkezni.”

“Valamilyen szinten persze versenyzünk egymással, de a nap végén mindenki annak szurkol, hogy a legjobb match-et találja meg az illető. Közösen hirdetjük, hogy szakkolisnak lenni talán az egyik legmeghatározóbb élmény az egyetemi évek alatt, úgyhogy inkább közösen teszünk erőfeszítést annak érdekében, hogy erről mindenki tájékoztatást kapjon, illetve egy befogadó közösséggel találja magát szemben, úgyhogy ennek segítése egy közös erőfeszítés” – mondja Zsófi.

Mennyire sikeres eddig a Corszak, mik a nehézségei?

Úgy tűnik, jelenleg a Corszak működésének legnagyobb nehézsége megtalálni, hogy milyen területek mentén és hogyan érdemes együttműködni. A szakkollégiumok motiváltak és aktívak, de nem könnyű egyből megtalálni azokat a folyamatokat, melyeknek egy mederbe terelésére érdemes időt fordítani. Ez a kezdeti tapogatózás, és a transzparens és demokratikus működési modell valamennyire lassítja a döntéshozást – az ilyenfajta “gyermekbetegség” nem meglepő, tekintve, hogy a szervezet csak március óta működik hivatalosan.

Külön sikerként könyvelhető el, hogy márciusban megszületett a Corszak működési kerete: gyakorlatilag kevesebb mint fél év alatt alakult ki a szervezet mostani formája. Az együttműködési nyilatkozat írásban is megerősíti a közös értékeket: szeretnének tenni az aktív szakkollégiumi közösségért, a hallgatói élet színesebbé tételéért. Az ernyőszervezet rendszeressé tette az egyeztetést, és ezáltal kiépült egy támogató rendszer és egy biztonsági háló, ami nem csak a működést segíti. Így bármelyik taghoz fordulhat külső szereplő vagy szakkolis tag is, hiszen könnyebben megtalálja majd a megfelelő embert, aki tud neki segíteni.

“Az igazi eredményeket és a vágyott állapotot akkor fogjuk elérni, amikor azok a szereplők, akik egyébként szeretnék elérni a szakkolis vezetőket, vagy információkat szerezni a szakkolis létről, tényleg elérhető közelségben éreznek minket, vagy hatékonnyá és mindennapossá válik ezeknek az eszközöknek a használata, könnyebb és áttekinthetőbb lesz a szakkolis jelentkezés folyamata, gyakrabban látnak minket, és könnyebb lesz elhelyezni a fejükben, hogy miről szól a szakkollégiumi intézmény.”