Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

b_b_19_1.jpg

Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK dolgozatírásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy egyértelműen megéri TDK-zni és valamilyen szakmai, tudományos tevékenységet folytatni az egyetemi tanulmányok mellett. Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban 4 TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Egy sikeres páros története következik.

2021.02.17. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A páros sikertörténete akkor indult, amikor Áron, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi docense még alapszakon megkereste Zalánt, hogy szeretne-e demonstrátorként dolgozni a tanszéken. Erre a kérdésre természetesen igennel válaszolt, és innen indult az a közös munka, amely mára beérni látszik, és melynek eredményességét az elnyert TDK Best Paper díj is bizonyítja.

torok_aron_1.jpg“Mint szinte mindenki az egyetemen, mi is árgus szemekkel figyeljük a hallgatóinkat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szűrőnk, amin Zalán nagyon hamar fennakadt. Az óráinkon könnyen észre lehet venni, ha valaki kimagaslóan teljesít. A beadandók minősége, a ZH-kon elért eredmények és a hallgatók hozzáállása mind indikátorként szolgálnak számunkra. Számtalan ilyen hallgató van, akikben van potenciál, és őket meg is keressük különböző lehetőségekkel. Egy TDK dolgozatot megírni természetesen rengeteg munka, ezért cserébe nem garantáltan, de nagy valószínűséggel a szakdolgozatára ötöst kap a hallgató. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az órákon vagy már a TDK során kezdenek el foglalkozni a témával a hallgatók” - mutatja be Áron azt a rendszert, melynek segítségével Zalán is a látókörükbe került.

Ahogy Áron is említi, egy TDK dolgozat megírása nagy munkával jár, és kitartás is kell hozzá. Zalán minden akadályt sikeresen átugrott, melyben nagy szerepet játszott az a segítség és támogatás is, amit a konzulensétől, Árontól kapott. Ez azonban önmagában még nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a továbbtanulásról.

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. Igazából fokozatosan győztem meg magamat a továbbtanulásról. Az alapszak után Vállalkozásfejlesztés mesterszakra mentem tovább. Az Agrobiznisz Tanszék szintén a Vállakozásfejlesztési Intézet alá tartozik, így házon belül tudtam maradni, és folytatódhatott a közös munka. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát. “ 

A továbbtanulás melletti érv volt az is, hogy a versenyeknek és a tudományos munkának köszönhetően nagyon jó ösztöndíjakat kaptam, melyek már versenyképesek voltak a piaci fizetésekkel is.

- mesél Zalán arról, hogy mi motiválta a továbbtanulásban a versenyszféra ellenében.  

maro_zalan_1.jpgZalán két legújabb TDK dolgozatát is bemutatta. Az egyik kifejezetten érdekes helyzetben készült. A magyarországi pálinkafőzés és a főzdék helyzetről szóló dolgozatot kiegészíti az Áron által 10 évvel korábban, hasonló témában írt munka is. A két dolgozat kiváló keretbe foglalja a magyar pálinkaágazat akkori és jelenlegi helyzetét, az elmúlt évtized változásait, valamint a múltban és a jelenben rendelkezésre álló lehetőségeket. Zalán kiemelkedő munkát állított össze a témában. Részletes irodalmi áttekintés után alaposan és precízen elemzi a komplex iparágat és a főzdék jövedelmezőségét, valamint az azokat befolyásoló szempontokat. A dolgozat kimagasló tartalmát elismerve Zalán elnyerte a TDK Best Papers díjat is a bírálóbizottságtól.  

Zalán kiemelte azt is, hogy mindkét dolgozatnál nagyon nagy segítséget jelentett a tanszék támogatása. 

Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni. Emellett Áron nemzetközi tapasztalatait is felhasználtuk.

“Amikor Ausztráliában, Canberrában voltam egy kutatói ösztöndíjjal 2018-ban, számtalan új dolgot tanultam a kinti kollégáktól. Például a szakirodalmi áttekintéssel és a forrásanyag feldolgozásával kapcsolatban a kint már bevett technikák és metódusok itthon még újdonságnak számítottak. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a kint megszerzett tudást és tapasztalatot itthon is tudtam hasznosítani, és egyből át tudtam adni Zalánnak. Az egyik legjobb példa a Covidence nevű program, mely itthon még ismeretlen, azonban ennek a segítségével közösen tudunk cikkeket átnézni és szisztematikusan feldolgozni. Ez kifejezetten hasznos volt, amikor akár ezres nagyságrendben kellett forrásokat feldolgoznunk” - meséli Áron a külföldi tapasztalatairól.  

Zalán másik kiemelkedő dolgozata a kínai Új Selyemút kezdeményezésről szól. Az elméleti áttekintés és a módszertani ismertetés után részletesen elemzi a koncepció előzményeit és az Új Selyemút aktuális terveit. Az ókori Selyemút már 2100 évvel ezelőtt létezett, és ugyan erősen változó mértékben, de állandó összeköttetést biztosított Európa és Ázsia között, hiszen sok évszázadon keresztül elősegítette az áruk, a kultúra, a művészet, a történelem és a vallás áramlását Kína és a Nyugat között. Az Új Selyemút célja, hogy megerősítse a kapcsolatot Európa és Ázsia között, főként a vasútvonalakra és a történelmi Selyemútra alapozva. 

A koncepció és a várható hatások mellett a dolgozatban szó esik a magyar exportlehetőségekről is. Érdekes, hogy a mezőgazdasági termékek mellet a gyógyszeripari termékek is a legversenyképesebb magyar exportcikkek listáján szerepelnek. Valamint egyes országok tekintetében kiemelkedő egy-egy vállalat tevékenysége, mint például a Törökországba irányuló magyar szarvasmarhaexport, melynek nagyrésze egy vállalathoz köthető.  

Zalán Dolgozatait itt és itt olvashatod el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

süti beállítások módosítása