“Ötös lett a dolgozatod? Na, ezt már szeretem!” Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések kiskorunk óta arra nevelnek bennünket, hogy a szeretet alapja a teljesítmény. Valóban nagyon jól kell teljesíteni ahhoz, hogy elfogadjanak? Dr. Almási Kitti “Ki vagy Te? Elvárások szorításában: megfelelés vagy önazonosság” című előadást tartott a Corvinuson, ahol ezt a kérdéskört is körbejárta.
2021.10.22. Írta: Szabó Judit. Fotók: Szentkirályi Lili
Ha megkérdezném, “Ki vagy te?”, mit válaszolnál? A hivatásodat vagy a pozíciódat mondanád, esetleg a családban elfoglalt helyedet? Ha így közelíted meg, a pszichológus neked is üzeni: legyen árnyaltabb az önképed!
A fiatalkorban felénk támasztott elvárásokat gyakran fogódzóként használjuk: a magas tanulmányi, sportbéli elvárások, a teljesítményhez kötött elismerés segítenek eligazodni a világban, azonban könnyen tévútra vezethetnek. Egy ember annál törékenyebb, minél inkább kívülről várja a validációt. Mondjátok meg, milyen vagyok! Mennyit érek? - mintha ezzel a felkiáltással lépnénk be az iskolába és az egyetemre, de még sokszor az első munkahelyünkre is így érkezünk a pszichológus szerint.
Először tehát az önértékelésünket kell helyre tenni. Vagyis az önbizalmunkat. Netán az önbecsülésünket? Ez a három fogalom látszólag ugyanazt írja körül, mégis merőben mást jelent. Almási Kitti példáját használva: “Ha elrontottam egy fontos prezentációt, objektíven szemlélve is rosszul teljesítettem, akkor alacsony pontot adok magamnak. Ez az önértékelés, ami kihathat az önbizalmamra, hiszen a következő hasonló megmérettetésnek, előadásnak valószínűleg félve megyek neki - így ebben a faktorban is negatívan teljesítek. Ugyanakkor mindezektől független az önbecsülés: ez ugyanis egy mély kapcsolat önmagunkkal. Hiába teljesítettem rosszul, hiába tartok a következő előadástól, tudom, hogy ettől még értékes ember vagyok, egy vagy kettő elrontott feladat még nem a világ vége.”
“A stabil önbecsülés az egyik legerősebb eszköz az ember fegyvertárában. Enélkül széthullhatunk egyetlen kudarcélmény hatására.”
A szakember hozzátette, hogy meg kell próbálnunk a negatív élményekre, mint tapasztalatokra gondolni - ezekből lehet építkezni, ez ösztönöz minket kreativitásra. “Próbáljátok így tekinteni a helyzetet: igen, ez most egy kemény tapasztalat volt, de hogyan lépjek tovább? Hogyan tudnék értéket teremteni ebben a helyzetben?”
Ehhez szorosan kapcsolódik a vizsgadrukk esete is: a jelenség hátterében az áll, hogy túlzottan felnagyítjuk az adott megmérettetés tétjét, így a saját félelmeinket is, valamint túlzottan alábecsüljük a saját képességeinket - ilyen hozzáállással szükségszerűen alacsonyabb lesz a teljesítményünk.
A stresszkezelésben és önazonosság elérésben is támogatást nyújtanak a Corvinus Hallgatói Támogatás szakemberei és a “Mindful Mornings” elnevezésű segítő alkalmaik. Keressétek őket bátran!
De mi az igazság? Valóban nagyon jól kell teljesíteni ahhoz, hogy elfogadjanak? Valóban a teljesítmény a szeretet alapja? Almási Kitti szerint “azért robotolunk a munkában, hogy elismerjenek, szeressenek. Nehezünkre esik nemet mondani, szívességet visszautasítani, mert jó benyomást akarunk kelteni, és csak ezt az utat ismerjük.” A munka-magánélet egyensúly fenntartása azonban elengedhetetlen, ha nem akarunk fiatalon kiégni. A legtöbb ember számára e “kettő élet” közötti priorizálás arról szól, hogy melyik téren nagyobb a nyomás.
“Az emberek azon gondolkodnak, hogy választás esetén melyik fél mit fog szólni az elutasításhoz, és az alapján döntenek, hogy a vélt-várt reakciók közül melyik a rosszabb, a kellemetlenebb vagy akár a félelmetesebb. Ehelyett az egyén számára ténylegesen meghatározó fontossági sorrend alapján kellene meghozniuk a döntést - őszintén és transzparensen.”
Továbbá az is fontos, hogy ne próbáljunk úgy cselekedni, ahogy szerintünk elvárja tőlünk a társunk - a szakember tapasztalatai alapján sok, több évtizede együtt élő házaspár sem tudja, hogy mit szeretne a másik. Nekünk sem kell kitalálni, hogy a környezetünkben lévők - akikkel a házastársakhoz képest sokkal kevesebb interakciót folytatunk - mit szeretnének, mit várnak el tőlünk. Mennyi időbe telik megkérdezni?
A munka-magánélet szétválasztásához és a kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz a szakember szerint az is elengedhetetlen, hogy otthonunkban szeretetalapú kapcsolatokat építsünk, míg a munkahelyünkön tisztán teljesítményalapúkat. “Nagyon káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére, ha a szeretetünket eredményekhez kötjük: ötös lett a dolgozatod? Na, ezt már szeretem! S ugyanígy, a munkahelyi barátságok csak nehezítik a konfrontációt, az egyet nem értés kifejezését: miért nem engem emeltél ki? Azt hittem barátok vagyunk!” - zárta Almási Kitti az előadást.
