Kezdd a napot a Hopp Ferenc Múzeumban, Budapest legnagyobb ázsiai múzeumában, majd pihenj meg a város egyik japánkertjében. Ezt követheti egy hosszú séta a rejtélyes kínai negyedben. Utána az izgalmakat egy thai masszázzsal pihenheted ki. Zárd a napot otthoni főzéssel, amihez receptet is mutatunk. Heti kulturális ajánlónk ázsiai különkiadása.

2021.10.30. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

Kultúra Ázsiában – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Budapest ázsiai múzeuma Hopp Ferenc magángyűjteményéből nőtte ki magát. Hopp Ferenc optikus, műgyűjtő, a Ferenc József-rend lovagja és vállalkozó volt. Örökölt és szerzett vagyona lehetővé tette, hogy sokat utazzon, így harminc év alatt öt föld körüli utazáson vett részt. Az utazások alkalmával közel 1200 ázsiai dísztárgyat gyűjtött össze, amit végrendeletében a magyar államra hagyott az Andrássy úti palotájával együtt. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményét később kiegészítették az Iparművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum ázsiai tárgyaival, így ma már több, mint 23 000 műtárgy található az állandó kiállításban.

Habár a múzeum felújítás miatt jelenleg zárva van, október 28-ától rendhagyó fotókiállítással várja a látogatókat. A fotókiállítás Bali szigetének egy kevéssé ismert oldalát szeretné megmutatni Gill Marais és Zboray Ilona utazók szemszögéből. Egyikük az 1930-as évek közepén, másikuk a 20–21. század fordulóján érkezett Balira. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin közel egy évszázad különbséggel.

A kiállításban fényképeken és szövegben megjelenő transztáncok kelnek életre a Sacred & Secret című dokumentumfilm rövidített változatában, amelyet a kortárs Basil Gelpke rendezett.

Cseresznyevirágzás Japánban - Budapest japánkertjei

Ha a japánkertre gondolunk, akkor gyakran Japán egyik szimbóluma, a cseresznyevirág álomszerű rózsaszín virágai jutnak eszünkbe, ám a japánkert sokkal több, mint csak egy esztétikai mestermű. Célja, hogy harmóniát sugalljon és teremtsen kívül-belül egyaránt. Egy olyan meditatív természeti környezet, ahol jó lenni, jó megpihenni, jó kicsit elmélyedni a gondolatainkban, kizárva a civilizáció őrült nyüzsgését.

Kép: Pixabay

Egy tipikus japánkertnek megvannak a jellegzetes elemei: a tudatosan elrendezett kövek, a sziklakertek, a víz, egy kis sziget és az odavezető hidacskák. Sokszor láthatunk pavilonokat és lámpásokat is, és bőven vannak üldögélésre csábító padok. A japánkertek növényei között találunk örökzöld és lombhullató fákat, japán bambuszokat, páfrányokat és mohákat. A színes levelű juharfák mellett gyakori a japán kamélia, a japáncseresznye, a babérmeggy, a mahónia és az árnyékliliom. A japánkert mindig vezeti a látogatót, kanyarog a sétaút, és hol itt, hol ott bukkannak fel apró cserjék vagy több száz éves fák. Gyakran láthatunk hullámosra gereblyézett homokot is, ami tulajdonképpen a vizet jelképezi. Igazi testi-lelki élményben lehet részünk, miközben gyönyörködünk és lecsendesedünk.

Budapesten három helyen léphetünk be a japánkertek világába. A legrégebbit az 1880-as években építették. A Margit-szigeten bújik meg a sziget északi részén, a szállodák és a zenélő kút között. Kis fahíd vezet be a kert mélyére, ahonnan színes növények szegélyezte ösvények visznek egyre beljebb, majd vízesést és szobrokat is fel lehet fedezni. A másik két japánkert a pesti oldalon található – a Budapesti Állatkertben és Zuglóban. Előbbiben a Nemzeti Bonsai Gyűjteményt, a Sziklakertet és a Citruskertet is megcsodálhatjuk, míg az utóbbiban a japán császári család ajándéknövényeinek utódait fedezhetjük fel.

Barangolás Kínában – A rejtélyes kőbányai kínai negyed

A kínai kereskedők már a XX. században is megfordultak a Kárpát-medencében, ám a gazdasági világválság hatására hazamentek. Tömegesen a Teng Hsziao Ping által meghirdetett nyitási politika után kezdett a lakosság kiáramolni külföldre. A pártvezetés célja ettől kezdve az volt, hogy minél többen próbáljanak szerencsét más országokban, így segítve az otthon maradt családtagjaik mellett hazájuk gazdaságát is.

A 80-as években Magyarországon is megjelentek az ázsiaiak, ám a folyamat csak a rendszerváltás után gyorsult fel, amikor eltörölték a vízumkötelezettséget. Azóta folyamatosan nő a kőbányai kínai negyed, melynek egyik meghatározó motorja Szong Ji-nan (Song Yinan), a Monori Center tulajdonosa és vezetője. Édesapja az 1990-es években nagykereskedőként érkezett Budapestre, áruját a józsefvárosi Négy Tigris kereskedőinek adta el. A piac akkor sokkal nagyobb volt, elképesztő mennyiségű áru forgott, a kereskedők a szomszédos országokkal is szoros üzleti kapcsolatban álltak.

Azóta a negyed egy igazi kulturális színfolttá nőtte ki magát. Több mint 40 ázsiai étterem, masszázsszalon, templom, buddhista gyülekezet működik, ráadásul az Új Szemle nevű kínai újságnak is itt van a központja. Érdemes pár órát eltölteni a budapesti Chinatownban, mert a város egy teljesen új arcát ismerhetjük meg.

Lazulj el thai módra – Nyugalom az összes porcikádnak

A hagyományos ősi thai masszázs több mint 2500 évre nyúlik vissza. Magába foglalja a jóga (a jógáról egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk), a reflexológia és az akupresszúra elemeit is. A hagyomány szerint a thai masszázs gyökerei egészen Buddha orvosáig vezethetőek vissza, aki a masszázs alapjait a ma is álló Wat Pho templom falára véste. A korai fázisban a masszázs szájról szájra öröklődött. A nehéz fizikai munkát végző mezőgazdaságban dolgozó emberek a gyerekeiket tanították meg a masszázs gyakorlatára, akik később a saját gyerekeiknek adták tovább.

A Thai masszázs ma már az UNESCO által is elfogadott szellemi kulturális örökség, amit Budapesten több helyen is kipróbálhatunk. “Én is a szüleimtől tanultam és – ami gyerekként csak egy kötelességnek tűnt – mára már a munkámmá vált” – mondta Tu, a Smile Thai Masszázsszalon egyik masszőrje, aki több éve él Magyarországon, és az újlipótvárosi szalonban dolgozik.  

Dalai láma momója - Tibeti gőzölt batyuk

kép: Pixabay

Hozzávalók

A tésztához

• 100 dkg finomliszt
• 5 dl víz

A töltelékhez

• 1 kg burgonya
• 3 nagy fej vöröshagyma
• 30 dkg gomba
• 1 csokor koriander (vagy petrezselyem, de egy kis koriander akkor is kell bele)
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint
• 1 teáskanál fűszerpaprika

A leveshez

• 2 l zöldség alaplé (végszükség esetén leveskockából)
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 4 db paradicsom
• 1 csokor koriander (vagy petrezselyem)
• só ízlés szerint (ha szükséges)

A mártogatóshoz

• 5 ek szójaszósz

Elkészítés:

1. A lisztet gyúrjuk össze a vízzel, majd tegyük félre letakarva.

2. Miközben a tészta pihen készítsük el a tölteléket. Hámozzuk meg a krumplikat, kockázzuk fel, és sós vízben főzzük puhára. Ha megpuhult, szűrjük le és melegen törjük durvára.

3. Egy serpenyőben pirítsuk meg az apróra vágott hagymát, adjuk hozzá az apróra vágott gombát, és pirítsuk így néhány percig. Miután lezártuk a gázt, keverjük bele a felvágott petrezselymet és koriandert, valamint a pirospaprikát, majd az egészet adjuk hozzá a krumplihoz. Fűszerezzük ízlés szerint.

4. Vegyük elő a tésztát. Lisztezzük be a kezünket és csípjünk le dió nagyságú darabokat. Lisztezett felületen nyújtsuk ki őket kb. 10 cm átmérőjű körökké. Fektessük a tenyerünkbe és helyezzünk a közepébe egy púpos kanálnyi tölteléket, majd szedjük fel körbe a szélét.

5. Miután az összeset behajtogattuk, gőzölő edényben főzzük a batyukat tizenöt percig.

6. A leveshez olajon pirítsunk hagymát, vágjuk rá a paradicsomot és öntsük fel az alaplével. Ízesítsük korianderrel, petrezselyemmel és sóval.

7. A batyukat a levesbe helyezve tálaljuk. Ha szeretnénk, kínálhatunk mellé szójaszószt mártogatósnak. Jó étvágyat!