Hogyan lehet hatékonyan segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken? A Kompánia Alapítvány adományszervező és kommunikációs munkatársával, Ujvári Pannával beszélgettünk fordulatos karrierjéről, az adományszervezés jelentéséről és jelentőségéről, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek tanításáról.

Írta: Taxner Tünde / A borítóképen Ujvári Panna.

„Dél-Pest egy nagyon kemény régió, ahol nem nehéz harminc rászoruló gyereket találni” – mondja Ujvári Panna, aki egyetemista kora óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a Kompánia Alapítvány munkatársa. Az alapítvány Csepelen működik, és nemcsak megtalálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, hanem valóban segít is nekik. 

„A hátrányos helyzetű fiatalok ügye mindenkinek az ügye, ez egy össztársadalmi probléma és felelősség” 

– hangsúlyozza az adományszervező, akinek a karrierútja kalandosan vezetett a Corvinusról a Kompániáig.

RTL helyett hátrányos helyzetű gyerekek

„A nagy váltás akkor jött, amikor mesterszakot kellett választani” – meséli Panna, aki a Corvinus kommunikáció- és médiatudomány alapszakja után az ELTE interkulturális pszichológiával és pedagógiával foglalkozó mesterszakját választotta. Már a középiskolában is a kommunikáció érdekelte: „elég hamar megfogalmazódott bennem, hogy hétköznapi emberek történeteit szeretném közvetíteni”. Ekkor még nem sejtette, hogy számára ehhez nem egy nagy médiumon, hanem civil szervezeteken keresztül vezet az út. Mielőtt azonban oda megérkezett volna, elvégzett egy magán riporteriskolát, és az alapszak mellett pár hónapot dolgozott szerkesztőként az RTL-nél.

Rövid gyakornoki idő után egy induló produkció szervezésébe került be. „A produkcióra sosem lennék büszke, de a háttérmunka izgalmas volt” – meséli Panna a 2010-es évekről. Gyorsan kiábrándult azonban a nagy csatorna világából, nem tetszett neki, ahogyan az emberek egymással bántak, ahogy egymáshoz viszonyultak. „Oda azért kellett egyfajta határozottság, mert az volt a mentalitás, hogy ha te elmész, akkor simán jön más ingyen helyetted” – mondta. Mivel ebben a közegben és szakmában nem látott perspektívát, az alapszak elvégzésével váltott. „Az akkori időszakban nagyon sok pénzre mondtam azt az RTL-nél, hogy nem szeretném”.

A képen a Kompánia Alapítvány Tanodája. Kép forrása: Civil Impact

A mesterképzés alatt főleg a szociálpszichológiában mélyült el, és ekkor kezdett el érdeklődni a társadalmi és kulturális különbségek, illetve a marginalizált csoportok helyzete iránt. A Kompánia Alapítvánnyal ezekben az években került először kapcsolatba, média és számítástechnika klubot tartott hátrányos helyzetű gyerekeknek. „Az volt számomra vonzó, hogy azt taníthatom, amit az alapszakon tanultam, és olyan gyerekeknek, akikről a mesterszakon tanultam” – mondja Panna. 

Apró sikerek és nagy örömök a Tanodában

A Tanoda, ahol Panna elkezdett gyerekekkel foglalkozni, 2013-ban Európai Uniós forrásból jött létre. Ez a Kompánia Alapítvány egyik legfontosabb tevékenységének helyszíne, ahol délutánonként általános iskolás, hátrányos helyzetű gyermekek kapnak egyéni vagy kiscsoportos tanulástámogatást. „Csak tanulói szerződéssel jöhetnek a gyerekek tanulószobára. Van egy megállapodás a szülő, a gyerek és a Tanoda között, és az iskola is tud róla” – magyarázza Panna. A tanulószoba után pedig fejlesztő és közösségi programokat tartanak, amikre már szerződés nélkül is jöhetnek az arra kíváncsi és nyitott gyerekek. A nagysikerű Főzőklub mellett van például Társasjáték klub és break-tánc foglalkozás is.

A tanulószobában nagyjából 30-35 gyerekkel tudnak a mentorok és a segítő szakemberek rendszeresen foglalkozni, míg a többi programra együttesen közel 60 gyerek jár egy héten, ennek több mint a fele roma származású. „Jellemző, hogy nem feltétlenül készségbeli problémák, hanem a szociális környezet miatt vannak nagy lemaradásban a tananyaghoz és a kortársaikhoz képest”. 

Foglalkozás a Tanodában. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Panna kedvenc története is ehhez kapcsolódik. „Matekra tanítottam egy kisfiút, akinek több tanulási nehézsége és magatartási zavara is van, viszont szerintem egy rendkívül tehetséges és intelligens fiú” – kezdte a történetet. A fiúnak a diszkalkulia miatt megengedték, hogy matekórán számológépet használjon, de még így is nagyon le volt maradva a tananyagban. „Gyakran arról számolt be, hogy sok negatív megjegyzés, kritika éri, és ezeket integrálta magába. Kialakult egy olyan önképe, hogy ő hülye, neki ez úgyse megy, nem tudja kiszámolni”. 

Panna azonban nagyon türelmesen, de határozottan feszegette a határait, hogy rábírja, ne mindent számológéppel adjon össze. „Volt sok harcunk, viszont eljutottunk oda, hogy a fiú kitalálta magának, hogy ő hogyan tudja kiszámolni a feladatokat, és lassan felismerte, hogy képes rá”. Aztán eljött egy pont, amikor már nagy számokat és törteket tanultak. Ekkor megengedte neki a számológép használatát, mire a fiú azt válaszolta, hogy nincs szüksége rá, kiszámolja fejben. „Ez egy nagyon tipikus sikerélmény volt. Nem az a része, hogy össze tud adni ezres számkörben számokat, hanem hogy elhitte, hogy meg tudja csinálni” – emlékszik vissza Panna. 

„A hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munkában a külső szem számára iszonyat apró változásokat kell sikerként elkönyvelni, iszonyat apró dolgoknak kell örülni.”

Az a cél, hogy ne váljanak szerhasználóvá

A Kompánia Alapítvány idén lesz 25 éves, és a Tanodán kívül egy másik fontos helyszínen is segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. Az Alter is Csepelen van: „ez egy alacsonyküszöbű hely, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen anonim módon bejöhetnek a fiatalok, és igénybe vehetik a szolgáltatást”. Az Alter egy közösségi tér programokkal, pszichológussal, számítógépekkel és internettel, ami elsősorban a szerhasználó és szerhasználat veszélyének kitett fiataloknak jött létre. A belépés önálló és önkéntes, de utcai megkeresőmunkát is végez az alapítvány, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lehetőséget.

Az elsődleges cél a prevenció: „Az lenne a cél, hogy akkor térjenek be ide a fiatalok, amikor még nem szerhasználók, és ne is váljanak azzá” – mondja Panna. Az Alter célcsoportja a 12-24 év közötti korosztály. „Nem azért van korhatár, mert tízévesekkel ez ne fordulhatna elő Dél-Pesten, hanem hogy ne legyen túl nagy a szórás”. A hely heti 30 órában van nyitva, ehhez többek között szakemberekre van szükség. Amikor valaki bemegy, azonnal tudnak neki enni adni, ha szükséges, és eligazítják  azokat, akik lakhatási, családi problémákkal érkeznek.

Mivel a hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munka mentálisan megterhelő tud lenni, az alapítvány a munkatársakat is segíti. Van esetmegbeszélő alkalom, ahol szakember segítségével közösen  dolgozzák fel a nehéz eseteket, valamint szupervízió is működik. „A szervezet nagyon figyel arra, hogy a munkatársakat támogassa, ami nagyon fontos és egyáltalán nem magától értetődő a szociális szférában” – mondja Panna. 

Fotó a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Mentorból adományszervező

Panna már pár éve nem a Tanodában vagy az Alterben, hanem az irodában segíti az alapítvány munkáját. Az adományszervezés az állami és EU-s források, pályázatok mellett a civil szervezetek legfontosabb forrásteremtő tevékenysége. Egyik lába a lakossági adománygyűjtés, amikor kampányokkal vagy rendezvényeken, esetleg nagykövetek bevonásával vagy az adjukössze.hu nevű felületen gyűjtenek magánszemélyektől. A másik lába pedig a vállalati adománygyűjtés.

Ezekhez kapcsolódik az adó 1%-felajánlás is, ami Magyarországról terjedt el a világban. Panna annál a szervezetnél is dolgozott, amely kitalálta, majd állami és kormányzati segítséggel megvalósította ezt az eljárást. A NIOK Alapítvány szektorfejlesztő szerepet tölt be a magyar civil szférában, kommunikációban és adománygyűjtésben segítik a szervezeteket (az adjukössze.hu-t is ők csinálják). Panna először  gyakornokként, majd egy 9 hónapos külföldi önkénteskedés után kommunikációs vezetőként dolgozott a szervezetben. Utána több mint két évet a Hősök Tere Alapítványnál töltött, de a Kompánia mellett mindvégig kitartott.

Most a Kompánia Alapítványnál ő az egyetlen adományszervező munkatárs. Mellette a saját nonprofit vállalkozását építi, amit két barátnőjével indított. Az AbsoluteGiving célja az adományozói kultúra fejlesztése Magyarországon – a civil szervezeteknél és a vállalatoknál egyaránt. „A mai napig szűkülnek az állami források, ezért muszáj továbblépni és kitanulni az adománygyűjtést” – indokolja meg Panna, hogy a civileknek a szakember- és a képzettséghiány mellett miért van szükségük segítségre. A vállalatoknál pedig gyakran hiányzik a profi CSR-stratégia, Panna szerint még túl kevés vállalati szakember foglalkozik hozzáértő és felelős módon az adományozással. Ezért kampányszintű együttműködésekben és stratégiai tervezésben is szívesen támogatnák a hazai vállalatokat.

A 2022-es év nagy feladata a vállalati oldal beindítása lesz, a civil szervezeti oldalon már vannak izgalmas projektjeik. „Együtt dolgozunk a Pannonhalmi Apátsággal, ami nagyon izgalmas. Közösen alakítjuk  ki az adományozási stratégiáját ennek az 1000 éves, 600 fős szervezetnek” - meséli mosolyogva.

Vállalati felelősségvállalás 

„Becsukhatjuk a szemünket, fülünket egy multi open office-ában. Minden nap bemehetünk, hazamehetünk, és nem történik semmi, de ez igenis hatással van a saját és a gyermekeink életére. Fontos, hogy milyen társadalmat teremtünk, mihez járulunk hozzá.”

Az adományszervezés fontos része a vállalati együttműködés. A Kompánia munkatársai eleinte pro bono programokban vettek részt, vagyis a vállalatok bizonyos területeken segítették őket a fejlődésben. A Corvinus CEMS Klub például marketing területen támogatta őket. „Ekkor leginkább azt tanultuk meg, hogyan lehet egy vállalattal kommunikálni, ott milyen nézőpontok vannak, és hogy mit érdemes elmondani magunkról”. Ma már több céggel évek óta dolgoznak együtt, folyamatosan mélyítve el a kapcsolatokat.

kép forrása: Shoprenter

„Egyre jellemzőbb az, hogy mélyebben szeretnének a cégek kapcsolódni. Rájöttek, hogy a lézerharc már nem biztos, hogy kielégítő csapatépítő tevékenység”. Panna szerint a fiatal munkavállalóknak már számít a vállalati felelősségvállalás, amikor két nagyvállalat között döntenek. Bár a Kompániának nem az érzékenyítés az elsődleges missziója, fontosnak tartják, hogy a vállalatok és a munkavállalóik tudják, hogy mit támogatnak. Ezért fogadnak önkénteseket is, és szerveznek közös programokat a gyerekekkel és a cég munkatársaival.

„Ennek több haszna is van. Egyrészt közel kerülnek a gyerekekhez, másrészt a gyerekeknek is izgalmas, hogy olyan emberekkel, szakmákkal találkoznak, amikkel addig soha”. Általában 10-12 fő vehet részt egy ilyen játékos délutánon a munkavállalók közül. Egyik alkalommal többen közvetlenül az irodából jöttek, páran öltönyben, nyakkendőben, aktatáskával, ami a Tanodában kicsit sem természetes. Az egyik gyerek megkérdezte az egyik úriembert: „Te vagy a polgármester?”. Panna szerint nagyon fontos volt mindkettőjüknek, hogy elkezdtek beszélgetni arról, hogy mit dolgozik az aktatáskás úriember.

Életkép a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

„Nagyon sok civil beleesik abba a hibába, hogy azt csinálja, amiért pénzt adnak, és nem azt, amit szeretne. Mi a Kompániában viszonylag gyorsan eljutottunk oda, hogy nem kell bármilyen pénz” – mondja Panna. Szerinte, ha valaki egyetemi hallgatóként be szeretne kapcsolódni egy civil szervezet életébe, akkor kommunikációs, marketinges vagy akár pénzügyi területen is jól jöhet a munkája. „Szerintem nagyon jó tanulópálya. Egy nonprofit szervezetnél lehet alkotni, ki lehet próbálni magad helyzetekben, valószínűleg korábban, mint egy vállalati környezetben”.