Korábban több cikkben is megjelent, hogy egy corvinusos, gazdasági alapszakot végzett hallgató átlagosan 110 millió forinttal többet kaphat teljes karrierje során, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga. Hogyan jön ki, és mit jelent a gyakorlatban ez a szám?

Írta: Szabó Judit, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

“Minden egyetem szeretne képet kapni arról, hogy mit tudott adni a hallgatóinak. Felmerül a kérdés: mi ma egy diploma értéke?”

- kezdte a beszélgetésünket Huber Tamara, a Corvinus piackutatási vezető szakértője.

A diploma értékének meghatározására sokféle megközelítést alkalmazhatunk, például a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokat vagy a munkaadói elégedettséget, de talán az a legmarkánsabb, hogy mennyit fognak keresni a hallgatók. “Egy adott intézményben végzettek jövedelemadatai már önmagukban is érdekesek, fontos viszont emellett az is, hogy ez az országos adatokhoz, a többi intézményhez képest hogyan alakul” - ismertette a piackutató az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (továbbiakban DPR AAE) adatszolgáltatásának lényegét.

A 110 millió forintos előny számítása

A Corvinus az Oktatási Hivatal DPR AAE tényadataiból indult ki, amikor a Corvinuson szerzett diploma teljes karrierút alatti értékét becsülte meg. A Diplomán túl oldalon bárki megtalálja ezeket az adatokat, az általános információkon túl az elhelyezkedési időről, az iparágról és az átlagjövedelemről is képet kaphatunk.

Az idősoros adattáblákból az abszolutórium megszerzésétől számítva egy-másfél évtől kezdve hét-hét és fél évig kérdezhetjük le az adatokat. Ez azt jelenti, hogy most a 2011-2018 között végzettek adatai elérhetők. A legfrissebb infógrafika 2020-as, ami a 2019-es átlagértékeket mutatja be.

A Corvinus korábban  a DPR AAE-ből csak hét és fél év távlatában láthatta a diploma értékét, a teljes karrierút eredményeihez viszont egy modellre volt szükség. A DPR AAE adatok továbbgondolása után született meg a következő becslés: “egy átlagos, Corvinuson gazdasági alapszakot végzett hallgató a végzéstől 65 éves koráig összesen (jelenértéken) nettó 340 millió forintot keres, ami 110 millió forinttal (48%-kal) több, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga.” Az átlag definíciójából következően azonban vannak olyanok, akiknek a karrierje magasabbra ível, és még ennél is messzebb állnak a többiektől, és ennek az ellentéte is igaz, tehát ez a szám nem jelent garanciát a jövőbeni keresetre, de mindenképpen egy jó indikátor.

A regressziós modell építése során az Oktatási Hivatal DPR AAE pályaorientációt támogató modulján túl olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a munkaerőpiaci tükör adatai. Ebből például az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a diplomások bére milyen meredeken és meddig emelkedik.

“Nem a végtelenségig keres az ember többet. A 30-as éveink közepétől átlagosan ugyanannyit fogunk keresni, amíg nyugdíjba nem megyünk” - magyarázta a piackutató.

Jogos a kérdés, hogy miért csak a gazdaságtudományi képzésekre építettek modellt? A kutató ezt a megkülönböztetést a gazdasági alapszakok túlsúlyával, és a hallgatói létszámmal indokolta. A társadalomtudományi képzésen tanulókra ugyan nem készült karrierút-modell, de a DPR AAE adatokból havi nettó 145 ezer forintos eltérés látszik a végzés utáni hetedik év elteltével. Ez a példa is mutatja, hogy nemcsak egy teljes karrierutat vizsgálva van látványos eltérés a corvinusos alumni átlagjövedelme és az országos átlag között. A corvinusosok bére és az országos átlag között már hét-hét és fél év alatt is megmutatkoznak a különbségek: ebben az intervallumban is látszik, az idő előrehaladtával az olló egyre jobban kinyílik a corvinusosok javára.

A hosszú távú becslésben is van azonban bizonytalansági tényező: munkaerőpiaci változások, munkakörök átalakulása, hiány- és populáris szakmák cserélődése. Másrészt minél távolabb vagyunk időben, annál nehezebb csupán az alapszakos diploma értékét meghatározni, hiszen mindenki előtt ott a lehetőség egy mesterszak, egy szakirányú továbbképzés vagy akár egy második alapszak elvégzésére, önmaga átképzésére - éppen emiatt a modell inkább konzervatív megközelítésű, alulbecsüli a várható jövedelmet - ekkor már sokkal nehezebb elválasztani az okokat és következményeket.

Összegezve a 110 millió forint korlátait: a teljes karrierút alatt megkeresett vagyon nem csak az alapszaktól függ, nagyon sok tényezője van. Az adatok alapján az azonban állítható, hogy a corvinusos alapszak egy jó kiindulópont lehet ehhez a magas karrierívhez.

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Dilemma: mesterképzés vagy munka?

Hamarabb talál munkát, nagyobb kezdőfizetést kap, gyorsabban tud lépkedni a ranglétrán az, akinek van mesterszakos diplomája? Nehéz kérdés. “A mesterszakos átlagfizetések magasabbak, mint az alapszakosak, de nem érdemes egy az egyben összehasonlítani őket, mert a mesteresek már például előrébb járnak a karrierútjukban, idősebbek, több alkalmuk volt szakmai gyakorlat szerzésre” - válaszolta a kérdésre Huber Tamara.

A mesterszakos diploma értékét is izgalmas lenne számszerűsíteni, nem egyértelmű viszont, hogy hogyan tudjuk szétválasztani azt, hogy mi adta a hallgató előnyét: az alapképzés vagy a mesterképzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne kézzelfogható előnye a mesterszak elvégzésének. Egyes magasabb pozíciók betöltéséhez (például kontrolleri, pénzügyi elemzői, befektetési szakértői munkaköröknél) ma már szükségszerű, a doktori képzéseknél pedig előfeltétel a mesterszakos végzettség.

A középiskola végéhez közeledve egyre többen rendelkeznek tervekkel a jövőjükre vonatkozóan, és egyesekben már 18 évesen felmerül a mesterképzés gondolat is. Sok alapszakra épülő mester van, de vannak kiegészítő képzések is, így a kombinációs lehetőségek tárháza szinte végtelen.

“Habár a tervek idővel finomodnak, mégiscsak érdemes már középiskola végén előre tervezni és nem csak az alapszak végéig tekinteni”

– emelte ki Huber Tamara, aki végzős Corvinus alapszakosokkal készített interjúkból közelről ismeri a mesterszakos továbbtanulás dilemmáját. Ez különösen akkor van jelen, ha a végső döntési pontig nem volt karriertervezés a hallgatónál. A mesterszakos előzetes tájékozódásra szerencsére egyre több fórum áll a diákok rendelkezésére, például a szakokat bemutató honlapok (alap- és osztatlan képzések / mesterképzések), a rövid összefoglaló videók vagy a nyílt napok.