Minél korábban elkezdjük az önmenedzselést és az önálló kutatómunkát az egyetemen, annál magabiztosabbak lehetünk a munkaerőpiacon és sikeresebbek a vállalati szektorban. A TDK-n próbára tehetjük magunkat, egy jó mentor pedig segít kihozni belőlünk a legjobbat - Badics Milán Csabával beszélgettet újságírónk a Corvinus TDK szervezőcsapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna

Általában két kérdéskör mellett teszik le a voksukat azok a hallgatók, akik a pénzügy szekcióban kívánnak dolgozatot nevezni a Tudományos Diákköri Konferencián. A diákok már az egyetemen is nagyon sok inputot kapnak a pénzügyi adatok elemzéséről, amely során főként olyan módszertani, programozási megoldások kerülnek előtérbe, amelyek segítségével az adott pénzügyi/közgazdasági kérdés mélyebben is vizsgálható.

A vállalati-pénzügyi kérdések általában más módon fogalmazódnak meg: itt az a fontos, hogy a tanulók vállalati szemmel vizsgálják a felvetett problémát.

Az egyetemi szervezett oktatáson túl érdemes minél hamarabb belekóstolni a tudományos világba - erre bátorítja a corvinusos hallgatókat Badics Milán Csaba, akinek egyetemi évei egyik legjobb tapasztalata volt az első TDK dolgozata, pedig sokáig csak a kötelező feladatokat végezte el. Milán életében akkor következett be a fordulópont, amikor mélyebben felkeltette a figyelmét egy beadandó dolgozat kérdésköre.

Szerencsés összecsengés volt, hogy egy multinacionális vállalat éppen akkor írt ki egy nagyon hasonló TDK dolgozat témakört, így nem kellett egyedül megbirkózni a problémával. Inspirálóan hatott rá a két külsős mentor, akikkel hétről-hétre tudott egyeztetni a kutatás során felmerülő problémákról. Úgy véli ennek köszönhető, hogy magas színvonalú elemzéstadott le. “Nagyon sokat profitáltam abból, hogy elmélyültem egy témában, és az egyetemi oktatók mellett a piaci szereplők szemüvegén keresztül is megvizsgálhattam azt a problémát” - emlékezett vissza Milán.

Kép: Badics Milán Csaba; Fotó: Klisóczki Fanni

A sokféle egyetemi teendői közül a mentorálás a legkedvesebb számára, ezért ma már főként a tehetséggondozásra fókuszál. Korábban doktoranduszként, ma pedig már egyetemi oktatóként segít azoknak a diákoknak, akik a kötelező feladatokon túl többet szeretnének alkotni. Úgy véli, a dolgozathoz érdemes szakmailag tapasztalt és a témában a szakirodalmat ismerő, mentorálásban jártas konzulenst választani.

Milán szerint a corvinusos diákok nagyon jó önálló tanulási készséggel rendelkeznek, ezért a mentoroknak csak terelgetni kell a hallgatókat.

“Megtalálni a megfelelő szakirodalmat, megfogalmazni a helyes kutatási kérdéseket, a legfontosabb tudományos és szakmai kritikákat, elkészíteni egy részproblémát kifejtő elemzést - elsősorban ezekben kell segíteni a hallgatókat” - részletezte.

Fontos, hogy a dolgozat leírására és javítására is elegendő idő maradjon, mert az eredményesség a tanuló által előállított szakmai tartalom mellett a megfogalmazás módjától is függ.

Mindenképpen profitálnak a hallgatók abból, ha TDK-znak. A kutatás folyamata egyrészt nagyon hasonlít a vállalati projektek megvalósításához, ezért közben elsajátíthatnak olyan készségeket, amelyek előre viszik őket a munkaerőpiacon,  így hosszú távon sikeresebbé is válhatnak. Másrészt ezzel a hallgatók önmagukat is tesztelhetik. A tanév rendje központilag szabályozott, azonban a TDK során minden tanuló maga határozza meg a kereteket. Nagyon jó próba, hogyan birkóznak meg a korlátaikkal, a kutatás során előforduló problémákkal, és mennyire tűrik a monotonitást. A mélypontokon való átlendülésen az is segíthet, ha csatlakoznak a tehetséggondozó egyetemi csoportokhoz, mert a sorstársakkal együtt könnyebb megküzdeni a szembejövő kihívásokkal.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.