Az árstop mesterségesen befolyásolja az árarányokat, de kinek az érdeke? – Interjú Dr. Sugár Andrással a hatósági árszabályozásról

Mi az árstop? Mióta létezik ez a jelenség és vajon meddig marad? Milyen gazdasági folyamatok figyelhetők meg ezzel kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre adott választ Dr. Sugár András, egyetemünk Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézetének docense.

nevtelen_terv_21.png

Írta: Mosonyi Eszter, Borítókép: Canva

Az árstopról 

“Talán már megfeledkeztünk róla, de a hatósági árak megjelenése nem újkeletű dolog hazánkban. 1968 előtt például szinte kizárólagosan ezek voltak jelen, de ezt követően is találkozhattunk a jelenséggel, sőt még a rendszerváltás után is alkalmazták" - mondta Dr. Sugár András, a Statisztika Tanszék vezetője, aki azt is elmondta, hogy az árstop a hatósági árak egyik formája. Alapvetően egy kiskereskedelmi maximált árat értünk alatta, ami nem feltétlenül jelent nyomott árakat. Példaként gondolhatunk a magas jövedéki adóra, amit az üzemanyagra, alkoholra, dohánytermékekre vetnek ki: ez az árszabályozás, árstop egyik módja.

Az alkohol esetében a kötelező magas adókulcs egyfajta alsó ársapka, amely alatt hivatalosan nem érdemes szeszt értékesíteni, a felső határ viszont a csillagos ég.  2010 óta az alkoholpiacon zajló folyamatok célja azonban a „kifehérítés” volt, hogy rendezettebbé váljon a piac, és biztos bevételt jelentsen a költségvetésnek, nem pedig az adóztatás és árszabályozás. A dohánytermékek esetében azonban szigorúbb a rendszer. 2013-ban a dohánykoncesszió megjelenésével tizedére csökkent az árusítóhelyek száma,  kiszorultak a kiskereskedelmi láncok, és ellenőrizhetőbbé vált a piac. Ennek a reformnak, illetve a  zárjegy alkalmazásának következtében megszűnt a piaci ár, és azóta egységes, közvetett hatósági ár van a termékeken. Továbbá a termékpiacon belül nagy átrendeződés történt, egyre nagyobb mértékben terjedt el a sodort cigaretta, ez pedig annyival olcsóbb, hogy gyakorlatilag megszüntette a feketepiacot. 

A jövedéki adóhoz hasonló hatású árszabályozó eszközként működhet, ha a kormányzat a tipikus áfakulcsnál alacsonyabb kulcsot vezet be egyes termékek vagy szolgáltatások esetén. Ennek célja általában a fogyasztói ár csökkentése. Ilyen volt az elmúlt években a sertéshús áfakulcsának csökkentése, vagy az újlakás-eladás kedvező áfakulcsa. Ezt az eszközt nemcsak 2010 után használták, 2009-ben például a távfűtés áfakulcsát vitték le, miközben a villany és gáz maradt a magasabb kulccsal adózó termékek között. Ezzel egyik napról a másikra a távfűtés abszolút és relatív módon is olcsóbb lett. A mai árstopnak nevezett csomag ebből a szempontból egy vegyes felvágott.

Valóban csökkent a rezsi?

A rezsicsökkentés régóta tartó folyamat. 2012-től több lépésben mintegy 25%-kal csökkent a lakosság számára a villany, a vezetékes gáz és a távfűtés ára. Ezután ezeket befagyasztották a hatósági árszabályozás keretében, ami addig is működött. Ez tehát egy olyan hatóságilag szabályozott ár, amely nem feltétlenül kedvező a lakosság számára. Bár például a vezetékes gáz beszerzési ára – az úgynevezett árképlet, ami alapján áraznak – ma is titkos Magyarországon, de a piaci árak alapján tudható, hogy 2014-től voltak – nem is rövid – időszakok, amikor a rezsicsökkentett ár a piaci ár felett volt, azaz ezen is jelentős haszon képződött. Az elmúlt két évben az energiaárak radikálisan nőttek, ma már a rezsicsökkentés biztos, hogy ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget jelent az időközben gyakorlatilag államosított közüzemi szolgáltatók számára – nem véletlen, hogy külön rezsicsökkentési alapot létesítenek.

A benzin és gázolaj árának maximálása a kutakon ehhez képest  új elem volt.  Hatását tekintve ez jelentős beavatkozás.

Számításaim szerint, ha július elsején megszűnne, 3 százalékponttal emelné a fogyasztóiár-index értékét. Ráadásul a jelenlegi diszkrimináció a kutakon technikai és nemzetközi bonyodalmakhoz is vezetett.  

Ehhez képest az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstop – ami a 2021 októberi árakat jelenti – 2022. február 1. és július 1. között számszerű hatását tekintve kisebb, de megnézve a termékkört a 3,6 forintos kenyér és tej országában ideológiailag erős lépés. 

Érdemes egy-két példát megvizsgálni a KSH egyes termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó adatai alapján. Az árstoppolt tejtermék ára befagyott 275 Ft-on, de a nem tartós 2,8%-os tej ára 2021 októberéhez képest 272 Ft-ról 319 Ft-ra emelkedett, azaz 17%-kal nőtt áprilisra. A feldolgozott tejtermékek ára még jobban nőtt, a sajtoké például 30-40%-kal. A búzafinomliszt ára ugyan változatlanul 210 Ft/kg körül van, de a fehér kenyér bolti ára – amit a KSH reprezentáns szinten megfigyel – 400 Ft-ról 540 Ft-ra ugrott, azaz 35%-kal nőtt. Hozzá kell tenni, hogy ezek a termékek a fogyasztói kosárban kisebb súlyúak, mint az üzemanyag, és az itt elvesztett árrést könnyű más termékekkel „pótolni”. Amennyiben ezt az árstopot egy lépésben kivezetnék a rendszerből, akkor ez mintegy 0,3%-ponttal növelné a fogyasztóiár-index értékét. 

pexels-karolina-grabowska-5632379.jpgForrás: Pexels

Hazai helyzet

Dr. Sugár András kiemelte, hogy az állami árszabályozás mindig valamilyen célorientált tevékenység. 1946-ban, a forint bevezetésekor gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás árát hatóságilag kellett az új pénzben megszabni, miután a pengő a világrekord infláció következtében kiszorult a forgalomból. Az akkori hatóság az 1938-as utolsó békeév pengőárait vette alapul, megállapított egy átlagos 1 pengő=3,7 forint arányt, de ehhez képest az egyes termékek és szolgáltatások árát eléggé különféleképpen alakították. Az élelmiszerek esetében 1 pengő=5 forint, az egyes szolgáltatásoknál akár 1 pengő=1 forint is lehetett az átváltási kulcs. Ennek eredőjeként az élelmiszerek, és kisebb mértékben, de az iparcikkek is, relatíve drágábbak, a kispolgársághoz köthető szolgáltatások, mint például fodrász vagy szabó, olcsóbbak lettek. Ezekből az árarányváltozások politikai osztályokhoz kapcsolódó tartalma is egyértelműen látható. 

1990 és 2010 között a hatósági árszabályozás végig egy árarányváltozási folyamat része is volt. Más országokkal összevetve nálunk kifejezetten magas azon termékek és szolgáltatások részaránya a fogyasztáson belül, amik valamilyen módon az árszabályozás hatálya alá esnek.

"A rendszerváltás utáni 20 évben ezen termékek és szolgáltatások ára végig nagyobb mértékben nőtt, mint az átlag. Példaképpen  1991 és 2010 között a fogyasztói árak átlagosan nyolcszorosukra nőttek. Ugyanakkor a távfűtés ára tizenháromszorosára, a villanyé tizenhétszeresére, a vezetékes gázé pedig huszonegyszeresére nőtt. Hasonlóan nagymértékben drágultak az egyéb közművek és a tömegközlekedés is. A legnagyobb fogyasztóiár-emelkedés a támogatott gyógyszerek körében volt tapasztalható, ott a fogyasztói árak átlagosan negyvenkétszeresükre nőttek."

A folyamatnak számos oka lehetett, többek között a költségarányos árakhoz való közelítés, vagy a fogyasztásszabályozás. A jelenség számszerű lényege viszont egyértelmű: a rendszerváltás első húsz évében a szabályozott árszínvonal-változás jóval nagyobb áremelkedést okozott, azaz relatíve egyre drágábbak lettek ezek a termékek és szolgáltatások a többihez képest.  

Ebből a szempontból a 2010 utáni kormányzat alapvetően változtatott az addigi módszereken. A rezsicsökkentés erőteljesen szakított ezzel a trenddel, és a költségektől és nemzetközi folyamatoktól függetlenítve, az árszabályozás eszközeivel direkt politikai tartalmat testesít meg árváltozások, vagy azok hiányának képében. 2021-re 2012-höz képest a fogyasztói árak átlagosan húsz százalékkal nőttek, miközben a villany, távfűtés, vezetékes gáz ára huszonöt százalékkal alacsonyabb, a többi közmű, mint a víz, a csatorna, és a szemét ára is tíz százalékkal alacsonyabb.

pexels-cottonbro-3943714.jpgForrás: Pexels

Eddig is volt, ezután is lesz… 

Vajon meddig tart majd az árstopok időszaka?

“2022-től az új fejleményként mindezekhez hozzájáruló direkt árstop egyértelműen megfogalmazza, hogy bizonyos, politikai szempontból fontos termékek árszintjének alacsonyan tartása a cél.”

Ezért az egyetemi docens nem gondolja, hogy ezeket az elemeket rövid időn belül kivezetik a rendszerből, lehet, hogy némileg átalakított, de inkább kiterjesztett formában velünk maradnak.  

süti beállítások módosítása