Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét!

Miért nem a Parlament helyén van a Corvinus? Valóban be lehetett menni az aulába vonattal? Ezeket a kérdéseket is megválaszolták a múlt héten megrendezett Kutatási héten. Zsidi Vilmos és Kalmár Miklós, az egyetemi levéltár munkatársai a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről és elődintézményei történetéről tartottak előadást.7_v1.jpgÍrta: Weller-Petrás Hanna; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek

Az építés

Egyetemünk főépülete eredetileg a központi vámigazgatás számára épült, neoreneszánsz stílusban. Ybl Miklós tervei alapján 1874-re készült el Budapest külterületén, az akkori ipari negyedben. A Szabadság híd – a korban Ferenc József híd – még nem épült meg, és a rakpart is csak később nyerte el a jelenlegi formáját. A Duna természetes környezetében, homokos, süppedékes, puha talajra tervezett Fővámpalotát több, mint egy méter vastag beton alapra építették, amely a korban rendkívül innovatív lépésnek számított. Forradalmi megoldás volt az is, hogy az épület alagsorában csilléken keresztül hozták be a Dunáról érkező árut, ráadásul a mostani rakpart oldalában látható kapuk ajtaja – amelyek nyoma ma is látható – vízmentesen zárultak, továbbá nyitható üvegtető volt az épület tetején.  Az újszerű technológiai megoldásoknak köszönhetőena azonban majdnem duplájára növekedett az építési költség, összesen három és fél millió forintból épült meg a fővámház. Annak ellenére, hogy négy hivatal működött az épületben, a kortársak túlzónak találták a költséget, ezért kemény kritikák érték Yblt. A kedélyek akkor csillapodtak le, amikor elismert építészek kiálltak a tervező mellett és megvédték a munkáját.

Ybl nagyszerűségét és a kor építőit dicséri az is, hogy bár a Duna közelében, az ártéren fekszik az épület, soha nem volt beázás.

A kőépületbe nemcsak vízi úton, hanem kötött pályán, vasúton keresztül is érkezett áru. Ferencvárostól a mostani fedett auláig három és fél kilométer pályaszakaszt építettek ki. Előny volt, hogy a vonal érintette a közraktárakat, ám hamar kiderült, hogy az állomás nem praktikus, ugyanis az aulába vezetett sínek melletti rakodóterület túl szűk volt, és a fővárosi vasúthálózat érveréséből is kiesett, végül 1933-ban megszüntették. Hogy ezután mi történt az épületen belüli sínekkel, arról nincs információ.

Az épületet eredetileg nem a mostani helyére tervezték, több helyszín is felmerült a korban, többek között az is, ahol ma az Országház áll. Végül a praktikum győzött, Andrássy Gyula egykori miniszterelnök javaslatára olyan helyre került, ahol hajóval és vasúti vonalon is meg lehetett közelíteni.

A háború rombolása – silány rekonstrukció

A fővámház környezete – az akkor már felépített híd miatt – komoly stratégiai pont volt a második világháborúban. Az összecsapások következtében három hétig égett a kőépület, és olyan súlyosan megsérült, hogy szinte csak a főfalak maradtak épen. A rekonstrukciót 1946-47-ben kezdték el. Az épületet – leginkább a belsejét – jelentősen átalakították, ez tette lehetővé, hogy az akkor már működő Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oda helyezze át a székhelyét. Azonban a kivitelezés gyenge minősége miatt az épület állaga alig harminc év alatt leromlott. Nem csak az omló vakolat jelentett problémát, az átalakítás miatt nyomasztó légkör uralkodott a belső terekben, ugyanis elfalazták az eredeti öntöttvas oszlopokat, az aulában lévő átriumot pedig egy üvegtetővel metszették el az első emelet magasságában, ezáltal nagymértékben összeszűkült a tér. Jelentős változás az 1980-as években kezdődött. A teljes átalakítás során többek között kicserélték a teljes bútorzatot és kibontották a vasoszlopokat, amelyeken ma is olvasható német felirat, hogy a Ganz-gyár készítette.

vh.pngfotó: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek

A homlokzaton látható szobrok valószínűleg ókori istenségek lehetnek, azonban sajnos nem mindről sikerült kideríteni, hogy pontosan, kiket ábrázolnak, ahogyan azt sem, hogy leszerelése után hová tűnt a vörös csillag a tetőről.

süti beállítások módosítása