Kizsákmányoljuk a bolygót a huszonhatodik nadrágunkkal – A világ legkörnyezetszennyezőbb iparága, a divatipar

pexels-george-shervashidze-1008206.jpg

Egyre szélesebb körben döntenek fiatalok és idősek egyaránt, hogy bojkottálják a fast fashiont  a fenntarthatóság jegyében. Felmerül azonban a kérdés: milyen alternatívákat kínál a divatipar, mennyire tudunk élni ezekkel, illetve meg tudjuk-e fizetni a környezetbarát lehetőségeket?

Írta: Olay Hanna; borítókép: Pexels

pexels-roman-odintsov-6036508.jpgforrás: pexels

Környezetszennyező óriás – a ruhaipar

A divatipar környezetszennyező óriásként hatalmas ökológiai lábnyomot hagy maga után. A világ legkörnyezetszennyezőbb ágazatává vált a magas szén-dioxid-kibocsátás, a nagymértékű vízszennyezés, a hosszú szállítás következményei, valamint a divatipar – főleg a fast fashion irányzat – fogyasztásra való ösztönzése miatt. A környezeti károk mellett az is sok problémát okoz, hogy a bevásárlóközpontokban gyakran jelen levő nagy divatcégek az olcsó és nem éppen etikusnak mondható gyártás során előállított darabokból szinte kéthetente új kollekcióval rukkolnak elő. A fogyasztók ezeket lelkesen vásárolják, majd rövid használat után eldobják őket, hiszen a silány minőség miatt hamar tönkremennek. Így aztán folyamatosan újabb és újabb hulladék termelődik, amelynek mennyisége is egyre nagyobb problémát jelent. A kizsákmányolás a bolygó mellett a munkavállalókat is érinti, mivel annak, hogy gyorsan és olcsón készülhessen ekkora mennyiségben textiláru, az az ára, hogy rossz munkakörülmények között, sok esetben éhbérért dolgoztatnak felnőtteket, és gyakran gyerekeket is.

 

A fenntarthatóság hiánya mellett szintén problémát jelent a nemek közötti egyenlőtlenség. Az 1989 óta működő, divatipari szakszervezeteket is tömörítő Clean Clothes Campaign többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a textilipar lényegesen több női dolgozót foglalkoztat, főleg a gazdaságilag elmaradottabb ázsiai országokban. Ezeken a területeken a klasszikus textilipar többnyire fast fashiont kiszolgáló üzemekké alakult át, és könnyen felszívták az olcsó, gyakran képzetlen, túlnyomórészt női vagy gyermek munkaerőt. A Hivos nevű, holland székhelyű nemzetközi szervezetnek tizenöt éve működik a gyermekmunka ellen harcoló kampánya, amelynek koordinátora szerint komoly problémát jelent az, hogy főként Indiában és Bangladesben rengeteg kislány vállal munkát azért, hogy pénzt kereshessen. Sokukat szippantja fel a textilipar is. Gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak munkaadóikkal szemben, akik a minél olcsóbb termelést szem előtt tartva nem biztosítják számukra a megfelelő munkakörülményeket. Léteznek olyan iparágak, ahol a férfiak felülreprezentáltsága jellemző a munkavállalók között, azonban a textiliparban különösen jellemző, hogy nők tömegeinek kell kiszolgáltatott körülmények között dolgoznia, míg a férfiak többnyire csak a vezetői pozíciókban jelennek meg.

 

A ruhaipar zöldítése

Valamennyi újító, fenntartható divatprojekt kulcsgondolata a minimalizmus, amely főként a vásárlás mennyiségére vonatkozik. Az időközben “slow fashion” névre keresztelt gondolkodásmód ritkábban érkező kollekciókat, magasabb árakat, és ezzel egy időben kisebb szériás termelést, egyedi darabokat, magas minőséget és etikusabb gyártási folyamatokat eredményez.

A kérdés az, hogy találkozik-e a kereslet és a kínálat, illetve ki tudja mindezt megfizetni? 

A fast fashion – sok hátránya ellenére – megteremt egyfajta egyenlőséget, mivel a plázák üzletei lényegesen szélesebb réteget szolgálnak ki a magyar tervezők márkaboltjaival szemben. A plázák kínálta árucikkek azok számára is elérhetőek, akik már nem tudnak  prémium kategóriájú darabokat megvásárolni, ezzel egyidőben kifejezetten népszerű (az intenzív marketingtevékenységből kifolyólag) azok körében is, akik tervezetten többet szánnak a ruházkodásra. Így tehát – az okozott környezeti károk ellenére – olyan jelenséggel találkozhatunk a textiliparban, amely végső soron mérsékli a társadalmi rétegek közötti különbségeket.

pexels-cottonbro-7716278.jpgforrás: pexels

Ami fenntartható az elérhető is?

Égető probléma, hogy a fenntartható kiskereskedések jóval magasabb áron kínálják az árucikkeket, ez pedig sokak számára megfizethetetlen. Ebből arra is következtethetünk, hogy hazánkban nem az igény hiányzik a kevesbé szennyező gyártás során készült ruhadarabokra, hanem azok a fogyasztók, akik meg tudnák ezeket fizetni. 

Bármilyen etikus gyártásból származó ruhadarab érzékelhetően drágább, mint a fast fashion nyújtotta opciók. Ennek az árrésnek a határa a csillagos ég, viszont mindenképpen magasabb felárat jelent annál a gyakran mindössze jelképes összegnél, amit más iparágak esetében úgymond környezetvédelmi hozzájárulásként fizethetünk. Gondolhatunk itt akár a repülőjegy mellé fizethető szén-dioxid-díjra, vagy akár az ételszállításnál a műanyagmentes csomagolás miatt felszámolt extra költségekre. További kérdéseket vet fel az is, hogy valójában ezekben az esetekben mindössze a gyártás vagy szennyezés extra költségét fizetjük meg fogyasztóként, vagy a cégek abból is profitálnak, hogy a környezettudatos vásárló életérzést adják el.

Alternatívák léteznek tehát arra, hogy mi magunk csökkentsük az iparág környezetszennyező hatását. Léteznek olyan részei az ágazatnak, amelyek zöldebb megoldást kínálnak, azonban az anyagi korlátok miatt a társadalom széles rétegei számára ezek egyelőre nem elérhetők.

A jövő természetesen kínálhat megoldási lehetőséget a problémára: a technológia fejlődésével várhatóan olcsóbbá válik a gyártás, a fenntartható gazdálkodásban pedig háttérbe szorulhat a profitmaximalizálás a fenntarthatóság javára, így csökkenhet a termékek ára. Az államnak is van mozgástere, hogy segítse a fenntartható gyártást, illetve a vásárlásösztönzést, ha nagyobb mértékű környezetvédelmi szerepvállalás mellett dönt. Az azonban egyértelmű, hogy az ilyenfajta (részben szociális) intézkedések között nem az első helyet foglalja el az öltözködés kérdése. Abból kifolyólag, hogy nem ez jelenti a legégetőbb problémát, és nagymértékű gazdasági fejlődésre lenne szükség a helyzet kezeléséhez, nem állunk közel ahhoz, hogy javuljon a helyzet.

A klasszikus, nagy divatházak többségében rendelésre gyártanak, vagy kisszériás, és ebből kifolyólag az átlagember számára csillagászati áron értékesített termékeket dobnak a piacra. Ezáltal felmerül a kérdés, hogy a divatipar, és főleg az haute couture, azaz exkluzív, egyedi gyártású divatcikkek esetében művészeti ágazatként tekintünk-e a divatra. Amennyiben igen, akkor további problémák merülnek fel, és a környezetvédelem szempontjából átvezetnek a fenntartható és környezetbarát művészeti alkotások világába. 

Az elmúlt években már olyan jelentős divatházak esetében is figyelembe vettek akár technikai, akár gyártást meghatározó folyamatokban zöld szempontokat, mint például a Stella McCartney vagy a Louis Vuitton. A kisebb házaknál pedig, ahol erőteljesebben fókuszálnak a művészi értékteremtésre, számos esetben központi témának számít a fenntarthatóság és a környezetvédelem.

pexels-ksenia-chernaya-3965545.jpgforrás: pexels

A piac jövőbeli kilátásai?

A piac kínál alternatívát – ha nem is tökéleteset – a fenntarthatóság elősegítésére. A vintage és használtruha-boltok kézenfekvő alternatívát jelentenek azok számára, akik a környezet jelentős szennyezése nélkül frissítenék fel a ruhatárukat. Ahhoz, hogy ez az ágazat valóban fenntarthatóan működjön, a körkörös gazdaság elemeire van szükség, ami az újrafelhasználásra épül. A kulcs ebben az esetben az, hogy ne dobjuk ki megunt tárgyainkat, hanem azok maradjanak jelen a gazdaságban, hogy egy másik fogyasztó képes legyen azt a továbbiakban használni.

A magyarországi divatipart elemző szakértők szerint esély van arra, hogy jó időben és jó irányba haladjon a divatipar felfutása, vagyis együtt mozogjon a fenntarthatóság felé tartó trenddel. Ebben az a folyamat is közrejátszhat, amelyet a Vogue egy 2017-es cikkében közöltek. Arról írtak, hogy kiemelkedő potenciált látnak a kelet- és közép-európai textiliparban, ugyanis a grúziai Vetements divatház hatalmas sikert aratott azzal, hogy számos országban relatíve fejlett textilipart üzemeltet olcsó munkaerővel.

süti beállítások módosítása