Az ember alapvetően kívánja mások társaságát, a kapcsolódás utáni vágy természetes következménye annak, hogy társas lények vagyunk. Az 1960-as évek szexuális forradalma teljes körű párválasztási szabadságot hirdetett, majd a 21. századi digitalizáció még könnyebbé tette a folyamatot. De valóban egyszerűbb ma ismerkedni, mint korábban volt? A Szeress, ha mersz! eseményen a megszólalók ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ.

Írta: Varga Tamás, borítókép: Czerkl Gábor

A Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatóinak a képzés részeként projekteket kell megvalósítaniuk a harmadik évükben. Ennek keretein belül került sor október 14-én a Szeress, ha mersz! – Falak helyett hidakat című rendezvényre. A program két kerekasztal-beszélgetésből és egy workshopból állt, a szünetekben pedig a társalgás mellett evésre és ivásra is volt lehetőség.

A szervezők számára az esemény szerelemprojektté vált, mindannyian nagy izgalommal vetették magukat a program lebonyolításába. Mindannyian kiemelt fontossággal kezelik a média hatását a párkapcsolatokra, a bátorság fontosságát a szerelemben, az egymással szemben mutatott nyitottság képességét, és azt, hogy miként tudnak a korábbi generációk az ismerkedés és együttélés terén példát mutatni számukra. A két kerekasztal-beszélgetés moderátora Rétvári Márton tanársegéd volt. 

Pszichológusok és szakmabeliek meglátásai a társkeresés témakörében

Az első kerekasztalon Kánya Kata párkapcsolati szakértő, Bíró Bence Péter pszichológus és Hegyi Fanni szexuálpszichológus vettek részt. Kánya Kata indította el az ország első társtaláló irodáját, Bíró Bence Péter a Fulfilled YouTube-csatorna kapcsán szerzett országos ismertséget, míg Hegyi Fanni az Éniseztérzem pszichológusi közösség egyik tagjaként segíti a hozzá forduló embereket. Kép: Czerkl Gábor

Kánya Kata pozitívumként kiemelte, hogy a közösségi médián keresztül rengeteg olyan ember tud találkozni, akinek egyébként soha nem lenne erre lehetősége. Meglátása szerint azonban a párkeresésre negatívan hathat az, hogy számos társkereső felület létezik. Problémaként azonosította azt a jelenséget is, amely során az egyén nehezen állapodik meg valaki mellett, hiszen állandó összehasonlításba helyezi őt a többi személlyel, akik jelen vannak ezeken az oldalakon. Megjegyezte azt is, hogy ha valakivel szemben erős érzelmi reakciókat érzünk, akkor azok általában múltbeli eseményeknek vagy helyzeteknek szólnak, és ezeket a helyzeteket érdemes tüzetesebben megvizsgálni.

Bíró Bence Péter tapasztalatai alapján az emberek többsége magas elvárásokat támaszt a jövendőbelijével szemben, de ez nem feltétlen probléma, ha ez a szempontrendszer megfelelő önismerettel társul. Azt is kiemelte, hogy a szülői minták nagyban befolyásolják azt, hogy kit találunk vonzónak, így ha valakit bántalmaztak a szülei, az várhatóan ilyen partnerekkel érzi majd otthonosan magát. Ennek ellenére fontos, hogy az ilyen negatív tapasztalatok nem feltétlenül predesztinálnak hasonló kapcsolatokra, és egy pozitívabb példa is állítható ennek helyébe. Elmesélte például, hogy egyik ügyfele az édesapjához hasonló viselkedésű párokat választott magának egy időben, és nehezen is állapodott meg jelenlegi barátja mellett, akinek szokásai kezdetben irritálták őt, viszont később elkezdte értékelni párja törődését.

A végtelen választék illúziója hátráltatja a megfelelő ismerkedést. Hegyi Fanni szerint az ember hajlamossá válhat a másikban keresni a megoldást, míg a saját lelki világát nem tárja fel, és a párkapcsolattal együtt járó lelki munkáját nem szívesen végzi el. Emellett lényegesnek látja azt is, hogy a személyes ismerkedés minél hamarabb elkezdődjön, hiszen így idejekorán gátat lehet szabni a másikkal szemben érlelődő, sokszor valótlan előfeltételezéseknek. Tapasztalatai alapján egy párkapcsolatban kiemelt jelentőségű, hogy a másik felé ne kritikák, hanem vágyak fogalmazódjanak meg. Részére a három jelszó a romantikus kötelékek kapcsán a kommunikáció, a szex és a kompromisszum.

Hogyan viszonyulnak a nyilvánosság szereplői a párkapcsolatok világához?

A második kerekasztal-beszélgetés tagjai Tokár Tamás műsorvezető és kreatív tartalomgyártó, Dobos Evelin színésznő, Rácz-Gyuricza Dóra gasztro és lifestyle tartalomgyártó és Hegyes Bertalan táncos voltak.

Tokár Tamás kiemelte, hogy a múltbéli gyakorlattal szemben ma könnyebb dolga van a párkeresőknek, hiszen szabadon választhatnak, és nem érzik kötelesnek magukat arra, hogy egy boldogtalan házasságban éljenek le évtizedeket. Elmesélte, hogy amikor megismerte a feleségét, nagy felismerés volt számára, hogy semmilyen játszmát nem kellett folytatnia vele, és őszintén fel tudta vállalni önmagát. Számára tételmondat az, hogy az élet mindig jobbat akar, azaz érdemes hallgatni a belső megérzéseinkre a párkapcsolataink terén is, kiváltképp, ha nem érezzük bennük magunkat jól. Kép: Czerkl Gábor

Egy ideális kapcsolatban a legfontosabb tényező Dobos Evelin számára az, hogy biztonságban érezhesse magát, és a másik fél a hibáival együtt is látni és szeretni tudja őt. Úgy vélekedik, hogy szükség van a kölcsönös alkalmazkodás képességére és az egymáshoz csiszolódásra. Idősebb házaspároktól mindig azt a tanácsot hallotta, hogy egymás figyelése és a másik fél melletti következetes kitartás kulcsfontosságú a tartós együttélések terén. 

Rácz-Gyuricza Dórának a férje idegesítő szokásai nem jelentenek problémát, és jót tud nevetni az olyan helyzeteken, amelyek másnak bosszúságot okoznának. A szeretet alkotóeleme számára az is, hogy képes elfogadni a férje múltját, családját, barátait, valamint az, hogy azt szereti benne, aki, és nem azt, akivé ő szeretné, hogy váljon.

„A barátnőmmel éppen vitatkoztunk valamin, amikor a párom kiemelte, hogy úgy érzi, nem voltam vele egy csapatban.” Hegyes Bertalant ez a kijelentés először megdöbbentette, de egyszerre el is érzékenyült, mert úgy érezte, hogy a társa vele együtt képzeli el a jövőjét és valóban egy közösségként éli meg a kettejük kapcsolatát.

Az este egy workshoppal zárult, amelyet Hajnal Virág coach vezetett, tematikája pedig a személyes szeretettörténet volt. A kezdőmondat így hangzott: „A jövőbeli énem azt üzeni nekem a szeretetről…”, amelyet kiegészítve a jelenlévők post-it formájában egy mindenki számára látható táblára ragaszthattak. Az est záróakkordja pedig David Drake amerikai szerző ezen mondata volt:

„Nem az a cél, hogy új történetet találjunk, hanem hogy új módon éljük meg a régit”. 

Kép: Czerkl Gábor