Minden évben számos új karácsonyi történet érkezik a mozikba és a streaming platformokra. Azonban ezek többségét sablonos, kiszámítható történet, borzalmas színészi alakítások és kínos párbeszédek jellemzik. Miért generálnak mégis hatalmas nézettséget és elégedett nézői véleményeket?

Írta: Bogos Katalin, borítókép: Pixabay 

Azt gondolhatnánk, hogy a huszonegyedik század rohanó életmódjába senkinek nincs szüksége a sokadik ugyanolyan karácsonyi történetre, mégis pontosan ez áll a rossz karácsonyi filmek sikerének középpontjában. A világ kiszámíthatatlan változékonysága, a klímakatasztrófa és az egyéb folyamatos szorongást jelentő hírek közepette mindenkinek szüksége van a kikapcsolódásra. December ráadásul az év egyik legstresszesebb időszaka, így az év közben jól bevált stresszoldó módszerek helyett előkerülnek a karácsonyi filmek, amelyek pontosan azt az érzést garantálják, amelyre a nézőnek szüksége van. 

Kutatások is kimutatták, hogy a romkom filmek általában serkentik a dopamin, az oxitocin és az endorfin hormonok termelését, így az ünnepi filmek nemcsak jó érzéssel töltenek el, hanem tényleg motiválólag hatnak és elégedettséggel töltenek el. A karácsonyi filmek szeretete is pszichológiai okokhoz vezethető vissza, tekintve, hogy bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és felerősítik a karácsonykor tapasztalható remény és nyugalom érzését.

A gyakran giccses karácsonyi filmek kulcsa az, hogy biztonságérzetet tudnak nyújtani anélkül, hogy megerőltetnénk magunkat. Az agyunk kifejezetten jó érzéseket társít ahhoz az állandósághoz, amit a kiszámítható történetvezetés és a biztosan boldog befejezés jelent. Ezek alapján nem meglepő, hogy ha viszont valamilyen váratlan csavart látunk, akkor már nem is olyan élvezetes a film, hiszen nem azt kaptuk, amire számítottunk. Pont ezért a karácsonyi filmeket gyakran hasonlítják a komfortételekhez, mivel népszerűségük ugyanahhoz a „pont erre van szükségem” érzéshez vezethető vissza. 

Így ki lehet szakadni a való életben tapasztalt nehézségekből, és egy olyan világba csöppenni, ahol az olyan komplex problémák is könnyen megoldhatóak, mint a társkeresés és a családi veszekedések. A hétköznapiként bemutatott cselekményt az agyunk automatikusan párhuzamba állítja a saját tapasztalatainkkal, így a történetet közel érezzük saját életünkhöz. Ráadásul mindenki szereti a boldog végkifejleteket, mivel reményt ad, hogy saját problémáinkra is hasonlóan varázslatos megoldást találhatunk. Ha pedig a nagyobb képet nézzük, a „történnek még karácsonyi csodák” és „a végén minden jóra fordul” üzenetek azt az optimizmust közvetítik, ami sokszor elveszik a sok panaszkodás közepette. 

Ugyan tudjuk, hogy ezek a történetek nem valóságosak, mégis egy olyan álmodozó érzést tudnak átadni, amely szerint bármi lehetséges, ha merünk nagyot álmodni. Összességében megfigyelhető az is, hogy a meseszerű, teljesen elrugaszkodott tötrénetek óriási népszerűségnek örvendenek, rávilágítva arra, hogy az embereknek mennyire szüksége van a mindennapi életből való kiszakadásra. Viszont ha nem is kifejezetten erre vágyunk, csak szimplán szeretnénk jól szórakozni, akkor is érdemes megnézni pár hasonló filmet, tekintve, hogy a sokszor kínos jelenetek kifejezetten szórakoztatóak és tökéletes beszélgetésindítók tudnak lenni. 

A bemutatott pozitivitás és jóság megmelengeti a szíveket, és segít átvészelni a nehezebb időszakokat. Ezeknek a filmeknek a lényege általában nem a karakterfejlődésben vagy a tanulságban rejlik, hanem a hangulatában és a közvetített érzelmekben. A lenyűgöző díszletek és az ismétlődő karácsonyi dalok meghozzák a nosztalgikus ünnepi hangulatot, miközben a történet középpontjában mindig a szeretet és az emberi kapcsolatok állnak, a rohanás közben emlékeztetve arra, hogy mi az, ami igazán fontos. Az ünnepi vígjátékok a morális ideáloknak is kedveznek, hiszen egy olyan világot mutatnak be, ahol a segítőkészség, az empátia és az igazságosság a legfontosabb tulajdonságok. 

Ugyanezek az indokok állnak a klasszikusan jónak tekintett karácsonyi filmek évről évre ismétlődő újranézése mögött is. Nem az számít, hogy izgulunk-e a végkifejleten, hanem az, hogy pontosan tudjuk már a film kezdetekor, hogy milyen érzés lesz megnézni. A recept mindig ugyanaz: karácsonyi hangulat, pozitív végkifejlet és boldog emberi kapcsolatok.