Manapság nehéz úgy végiggörgetni a feedünket, hogy ne jöjjön szembe valamilyen mesterséges intelligencia által generált csoda. Lassan már a beadandóinkat, sőt, a ghostingoló randipartnerünknek szánt üzeneteket is a ChatGPT írja. De vajon tényleg megéri minden pénzünket az AI-ba fektetni, vagy ez csak egy hatalmas lufi, ami bármelyik pillanatban az arcunkba robbanhat?

Írta: Hugert Alex, borítókép: canva

Aki egy kicsit is követi a tech és pénzügyi híreket, az biztosan találkozott már az Nvidia névvel. A chipgyártó vállalat az AI-láz legnagyobb nyertese, hiszen mindenki az ő hardvereikre vágyik. A legnagyobb tech cégek a 2026-os évben elképesztő összeget, 630 milliárd dollárt terveznek költeni AI-infrastruktúrára. Ez akkora összeg, amiből valószínűleg a Corvinus összes diákja élete végéig a Fresh Cornerben ehetne. De hiába a hatalmas költekezés, a befektetők kezdenek izzadni: vajon tényleg fenntartható ez a növekedés, vagy lassan elérjük a plafont?

Míg a Google saját chipeket fejleszt, Mark Zuckerberg és a Meta nemrég fektetett be 60 milliárd dollárt az AMD-be egy ötéves szerződés keretében, hogy ne csak az Nvidiától függjenek. Mindenki akar egy szeletet a tortából, de közben egyre többször lóg a levegőben a „buborék” szó.

Szakértők szerint a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít az 1999-es dotkom-lufira

(amikor mindenki azt hitte, hogy ha van egy internetes cége, már milliomos). Jelenleg a tőzsdén látható brutális növekedés 80%-át mindössze hét gigacég (például a Google, a Meta vagy a Microsoft) húzza be. A háttérben viszont egyáltalán nem ekkora a siker: a cégeken belüli AI-fejlesztések 95%-a elbukik, még mielőtt egyáltalán eljutna a felhasználókig. Vagyis a beígért, világmegváltó technológia helyett egyelőre leginkább csak kamuvideókat és a hírfolyamunkat elárasztó, generált tartalmi szemetet kapunk az arcunkba.

Na és mi köze ehhez egy átlagos egyetemistáknak? Nagyon is sok. A tét ugyanis az internetünk és a jövőbeli munkaerőpiacunk. Képzeljük el, hogy a tanulásunkat, a munkánkat és a tájékozódásunkat egy maroknyi techóriás uralja. 

De mi lesz, ha kipukkad a lufi? Kiderülhet, hogy a mesterséges intelligencia nem varázspálca, csak egy elképesztően drága, áramzabáló, környezetszennyző statisztikai gép. Ha a befektetők megelégelik, hogy a világmegváltás helyett csak generált szemetet kapnak, a lufi kidurran. A zuhanás pedig bedőlő startupokat, befagyasztott pályakezdő pozíciókat és egy deepfake-kel teleszemetelt, használhatatlan internetet hagyhat maga után.

Egy jókora krach talán nem is lenne baj: esélyt adna arra, hogy a mostani profithajhász AI-monopóliumok bedőljenek, és valami átláthatóbb épüljön a helyükre. Addig is: ne dőljünk be a Szilícium-völgy messiásainak. A következő beadandót pedig írjuk meg inkább saját kútfőből, már csak azért is, hogy megmaradjon a józan eszünk, mire kikerülünk a munkaerőpiacra.

Források:
The Guardian, The Guardian, City A.M., TechCentral, Reuters, Finance Yahoo